|
|
|
|
Országgyűlés - visszhang
|
Tokió, London, Róma 1989. január 11. szerda (MTI) - Tekintélyes nyugati lapok szerdán részletesen beszámolnak az Országgyűlés üléséről, s ismertetik a pluralizmus kiszélesítésére irányuló törványjavaslatokat. Bár néhány kommentárban kétségeket hangoztatnak, a hírmagyarázatok többségében elismeréssel szólnak a magyar törvényhozás munkájáról. Több újság kiemeli a Magyarországról történő szovjet csapatkivonással kapcsolatos bejelentést is.
A tokiói Asahi Evening News, valamint az Asian Wall Street Journal egyaránt beszámol szovjet egységek küszöbön álló távozásáról, s ismertetik ezzel kapcsolatban Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter általuk ,,szokatlannak,, nevezett interjúját is. A milánói Corriere della Sera Grósz Károly interjúja és Kárpáti Ferenc nyilatkozata alapján, illetve Mihail Gorbacsov ezzel kapcsolatos beszédére emlékeztetve ismerteti a várható csapatkivonásról szóló bejelentést. Ezt az olasz lap a korábbi jelzésekkel szemben ,,már egyértelmű közléseként,, értékeli, s utal arra, hogy a csapatkivonás terén Magyarország ,,az elsők közt szeretne lenni,,. A Parlamenttel kapcsolatban a milánói lap kitér az egyesülési és gyülekezési törvény várható elfogadására, s úgy itéli meg, hogy a kormány és az ellenzék között kölcsönös a bizalmatlanság, de a szaporodó ellenzéki csoportok nem tudták kiterjeszteni befolyásukat az ipari munkásságra. A londoni sajtó szintén beszámol a csapatkivánásról, s nagy teret szentel a parlamenti törvényhozásnak. A Financial Times a következő címet adta tudósításának: ,,A gazdasági szigortól sujtott szkeptikus magyarok politikai reformokra várnak,,. Az üzleti körök lapja szerint az egyesülési és gyülekezési törvénnyel ,,megteremtik a pártok versengésének alapját,,. A Daily Telegraph Berecz Jánost idézi, miszerint a független csoportok törvényesítése magnyitja az utat a többpártrendszer felé. Az The Independent tudósítója úgy vélekedik, hogy a pluralizmusról szóló törvény ,,megbéklyózza,, az ellenzéket, mert a pártok szerepét csak később tisztázzák. A The Guardian viszont kiemeli, hogy mindez ,,még egy évvel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna,,. A The Times is azt hangoztatja tudósításában, hogy negyven év után most először alakulhatnak meg törvényesen az MSZMP-től független politikai szervezetek. +++
1989. január 11., szerda 14:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|