|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Grósz, Németh, Pozsgay - hírügynökségi visszhangok
|
![](../img/spacer.gif)
1989. január 31. kedd (AP/Tanjug/Reuter/EFE/PL/TASZSZ) - Grósz Károlyt meglepte Pozsgay Imrének az a rádiós nyilatkozata, hogy 1956-ban népfelkelés volt, nem pedig ellenforradalom, - írta kedden Budapestről a Tanjug jugoszláv hírügynökség, a Magyar Hírlapban és a Népszabadságban megjelent Grósz-interjút ismertetve. A Tanjug úgy értelmezte a főtitkár szavait, hogy Grósz nem tudja, mi motiválta Pozsgayt, hogy éppen az 1956-os esztendőt elemezze ilyen részletességgel. Feltételezi, hogy Pozsgay és a KB történelmi albizottságának többi tagja olyan bizonyítékokat talált, amelyek lehetővé teszik az 1956-os eseményeknek a korábbiaktól eltérő értékelését.
Németh Miklós beszédéből a Tanjug is azt emelte ki, amit minden külföldi hírügynökség: a történelmi eseményeket sosem lehet egyetlen szóval jellemezni; az 1956 októberi eseményekben egyaránt volt népfelkelés és szocialistaellenes, terrorista lázadás. Az AP amerikai hírügynökség egy kedd délutáni tudósításában Grósz Károly interjújából azt a részt emelte ki, amelyben a főtitkár arról beszélt, hogy a pártvezetésben politikai különbözőség kezd megnyilvánulni. Az amerikai hírügynökség úgy értelmezte a főtitkár szavait, hogy ő ,,szakadásról,, beszélt. Ezzel hozza kapcsolatba az interjú azon részeit, melyek a személyi változások lehetőségére utalnak. Az AP úgy véli, Grósz bírálta Pozsgayt, akit az amerikai hírügynökség az ország egyik vezető reformerének minősít. A tudósítás idézi a pártfőtitkárrnak azokat a mondatait, amelyek szerint Pozsgay kijelentései 1956-ról koraiak voltak. Ugyanakkor emlékeztet Grósz hétfői televiziós interjújára, amelyben viszont a főtitkár azt mondta, hogy esetleg a KB is ugyanarra a következtetésre jut, mint Pozsgay, ha a tények alátámasztják Pozsgay értékelését. Németh Miklós beszédéből az AP is azt emeli ki, hogy 1956 egyaránt volt népfelkelés és szocialistaellenes, terrorista lázadás. Az amerikai hírügynökség ebből azt a következtetést vonja le, hogy Magyarország nem fogja megkérdőjelezni az 1956-os szovjet fegyveres ,,bevonulás,, helyességét. Egyúttal megjegyzi, hogy az 1956-ban megfogalmazott követelések közül sok van megvalósulóban a mostani reformfolyamatban. (folyt.)
1989. január 31., kedd 21:16
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Grósz, Pozsgay, Németh - újabb visszhang 2.
|
![](../img/spacer.gif)
A brit Reuter hírügynökség azt emelte ki Grósz szavaiból, hogy a vezetésen belüli nézetkülönbségek veszélyeztetik a reformot. Úgy értelmezte az interjút, hogy abban a főtitkár új vezetők megválasztására szólította fel a Központi Bizottságot. A Reuter szerint Grósz kijelentései Berecz Jánosnak, Pozsgay Imrének voltak címezve azokért a nyilatkozatokért, amelyeket svájci távolléte alatt tettek. ,,Berecz szombaton azt mondta, hogy a párt nem képes ellenőrizni a politikai folyamatokat, Pozsgay pedig kijelentette, hogy 1956 nem ellenforradalom volt, ahogyan 32 éven át hivatalosan minősítették, hanem népfelkelés,, - emlékeztet a hírügynökség. A brit hírügynökség a Grósz-interjúból azokat a kijelentéseket idézi, amelyek szerint a májusi pártértekezlet óta romlottak a reformprogram megvalósításának feltételei a vezetők közötti személyi nézeteltérések miatt, s ezért a KB-nak kell dönteni legközelebbi, februári ülésén, hogy nincs-e új vezetőségre szükség. A Reuter szerint nyugati diplomaták úgy értékelik a Grósz-interjút, hogy a főtitkár megpróbálta fegyelemre inteni vezető kollégáit. De a diplomaták szerint éppen a stabilitás szükségessége védi meg mind Bereczet, mind Pozsgayt attól, hogy eltávolítsák őket a Politikai Bizottságból. Az EFE spanyol hírügynökség úgy értekelte Pozsgay interjúját, Grósz nyilatkozatát és Németh Miklós beszédét, hogy Magyarországon heves vita bontakozott ki az 1956-os események megítélése körül. Megjegyzi, hogy Pozsgay az első magyar politikus, aki nemcsak az 1956-os eseményeket értelmezi újra, hanem pozitivan értékeli az 1958-ban kivégzett Nagy Imre egykori miniszterelnök tevékenységét is. A TASZSZ kedden egyetlen tudósításban ismertette Pozsgay, Németh és Grósz nyilatkozatát, illetve beszédét. Pozsgaytól azokat a kijelentéseket idézte, amelyek szerint 1956 népfelkelés volt, és tiszteletben kell tartani azokat a történelmi tényeket is, amelyek csak később derülnek ki, továbbá hogy 1956 ilyen értékelésével közeledik a politika a történelemtudományhoz és a közvéleményhez. Németh szavaiból azt emelte ki a szovjet hírügynökség, hogy a történelmi eseményeket nem szabad egyetlen szóval jellemezni, és hogy 1956 nemzeti felkelés és egyben szocialistaellenes terrorista lázadás is volt. Nem szabad megengedni, hogy a hibák feltárása és a rehabilitáció politikai kampánnyá váljék, és szakadást idézzen elő a magyar társadalomban, idézte a TASZSZ. (folyt.)
1989. január 31., kedd 21:34
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Grósz, Pozsgay, Németh - újabb visszhang - 3
|
![](../img/spacer.gif)
Grósz Károlytól pedig azokat a kijelentéseket idézte a szovjet hírügynökség a keddi lapinterjúból és a hétfői TV-nyilatkozatból, amelyek arra vonatkoznak, hogy az 1956-os eseményeket az elmúlt negyven év egészének tudományos elemzése alapjén kell megítélni, és hogy a tudományos értékelések alapján különféle politikai következtetéseket lehet levonni, de a vita még később lesz. A TASZSZ a két Grósz-nyilatkozatot úgy értelmezi, hogy Grósz szerint 1956 megítélése egyelőre tudományos kérdés. A havannai székhelyű Prensa Latina hírügynökség nagy terjedelemben ismertette a keddi Grósz-interjút, de abból csak a gazdasági és társadalmi nehézségekre vonatkozó részeket ragadta ki. Az 1956-tal kapcsolatos kérdéssel vagy a pártvezetőségen belüli nézetkülönbségekkel nem foglalkozott, de utalt arra, hogy a pártfőtitkár felvetette a személycserék lehetőségét is. +++
1989. január 31., kedd 21:42
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|