|
|
|
|
Aboimov-interjú - AiF (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. február 19. hétfő (MTI-tud) - A Szovjetunió
és a kelet-európai szövetségesek viszonyának múltjáról, várható
alakulásáról adott szokatlanul őszinte, keményen önkritikus interjút
Ivan Aboimov szovjet külügyminiszter-helyettes az Argumenti i Fakti
című szovjet hetilap legújabb számának.
- A Szovjetuniót a II. világháború után saját biztonságának szavatolása vezérelte. A hidegháború beköszöntével a kor logikájának megfelelően egyfajta ,,biztonsági övezet,, megteremtése volt a cél - kezdte a beszélgetést Aboimov. Később - folytatta - a Szovjetuniónak szerepe volt abban, hogy a térség országainak fejlődésében háttérbe szorult az egyes országok nemzeti jellege, s áttértek a szocializmus egy kaptafára történő építésére, ami a szocialista építés szovjet modelljének másolását jelentette.
- Sok ország számára a fejlődés választott útja idegen volt, nem felelt meg a nemzeti sajátosságoknak, ráadásul nem volt hatékony sem a politikában, sem a gazdaságban - tért rá Aboimov a tavaly történt gyors fordulat okaira. A térség országainak összehasonlítása a nyugati szomszédokkal nem a szocializmus javára dőlt el. - A gazdasági fejlődés stagnálása, az életszínvonal süllyedése, a széles demokratikus szabadságjogok hiánya a lakosság növekvő elégedetlenségét váltotta ki, s mindez elháríthatatlan válsághoz vezetett.
Aboimov a térség egyes országaiban most felerősödő szovjetellenes megnyilvánulásokat is történelmi összefüggésekbe ágyazva vizsgálta. Emlékeztetett rá, hogy a gyökerek mélyek: Oroszország háromszor is részt vett Lengyelország feldarabolásában, mint ahogy részese volt az 1848-as magyarországi forradalom leverésének is. Mindez nem maradt hatás nélkül ezen országok népeinek történelemtudatára.
A II. világháború felszabadítója iránti hála érzésébe jelenkorunkban keveredtek egyéb érzelmek is: él még az emléke az 1968-as csehszlovákiai beavatkozásnak. A gazdasági és egyéb gondok a térség országaiban összekapcsolódnak velünk, vagy az általunk folytatott ,,egyeztetett politikával,, - mondta a szovjet diplomata. (folyt.)
1990. február 19., hétfő 17:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Aboimov-interjú - AiF (2. rész)
|
Foglalkozott a miniszterhelyettes a szabaddevizás elszámolásra való áttéréssel is. Mint mondta, számítások szerint a Szovjetuniónak az átállás első éve mintegy tízmilliárd dollár nyereséget hozna. Elvetette azt az egyoldalú megközelítést, amely úgy állítja be az eddigi kereskedelmi kapcsolatokat, mintha a ,,testvéri érzelmek,, csupán kereskedelmi veszteséget okoztak volna az országnak. Egyfelől a KGST-országokból sok olyan terméket vásárol a Szovjetunió, amelyet azonnal nem sikerülne a nyugati piacokról beszerezni, másfelől a térségbe szállított nyers- és alapanyagokat sem volna könnyű egy csapásra nyugati piacokon elhelyezni.
A hetilap munkatársa rákérdezett a térség országaiban állomásozó szovjet csapatokra is, amelyek jelenléte szerinte szintén belejátszik a szovjetellenes érzések meglétébe. A csapatok kivonását célzó tárgyalásokról szólva Aboimov először rámutatott, hogy a szigorú előírásoknak megfelelően a szovjet csapatok ezekben az országokban nem avatkoznak be a belügyekbe.
A magyarországi és csehszlovákia csapatkivonásokról a tárgyalások az érintett országok kormányainak kezdeményezésére indultak meg - mondta a diplomata. A kivonásról tárgyalva elvi kérdésben nincsen nézetkülönbség a partnerek között, a megbeszélések központi témája a kivonás ütemezése, határideje. Aboimov utalt a nagy előkészítő munkák időigényességére, továbbá arra, hogy a műszaki előkészületek mellett számolni kell a hazatelepítendő családok szociális problémáival is. Egy kérdés kapcsán hozzátette, hogy a szovjet csapatok kiadásait ezen országokban teljes egészében a szovjet fél állta.
Ami a szovjet-kelet-európai kapcsolatok jövőjét illeti, az elvi alapot az képezi - mondta Aboimov -, hogy ezek az országok szomszédaink és szövetségeseink. Az új körülmények között az együttműködésben a hangsúly az államközi kapcsolatokra helyeződik át. A meghatározó elvek: a szuverenitás tiszteletben tartása, be nem avatkozás, a kölcsönös érdekek figyelembe vétele, minden nép jogának elismerése, hogy maga válassza meg országának fejlődési útját - mondta Ivan Aboimov, majd végezetül hangoztatta: - A Szovjetunióhoz fűződő szövetségesi kapcsolatok nem képeznek akadályt az önálló fejlődés útjában, a Varsói Szerződés nem a szovjet hegemónia, hanem az európai stabilitás megőrzésének eszköze, mindaddig, amíg létre nem jönnek a közös ,,európai házban,, a biztonság új struktúrái. +++
1990. február 19., hétfő 17:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|