Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 31.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Pályázati felhívás

"Kövi Pál, több gasztronómiai mű (így: az ,,Erdélyi lakoma,,) szerzője, a New York-i ,,Four Seasons,, étterem társtulajdonosa KRUDY GYULA EMLÉKALAPÍTVÁNY-t hozott létre, amelyet a Művelődési Minisztérium jóváhagyott. Az Alapítvány célja: a gasztronómiai kultúra támogatása."
SZER, Világhíradó:

KB-ülés - a függetlenítettek

"Ha összeadható lenne a teljes stáb, bizonyosan jóval meghaladná a 200 ezret, és hol van akkor még a munkavégzés költsége? És a pártérdekből igénybe vett épületek, hivatali szobák, egyéb helyiségek fenntartási, működtetési kiadásai, a pártrendezvények anyagi fedezete, a párt védelmét ellátó fegyveres testületek költségtényezői?"

Az Óbudai Hajógyár

London, 1989. április 30. (BBC, Esti panoráma) - Timothy Garten Ash
angol újságíró az Óbudai Hajógyár leendő sorsának tükrében a magyar
politikai változások egyes aspektusait elemzi a Spectator című
hetilap hasábjain.
    
    Széchenyi István gróf 160 évvel ezelőtt elhatározta, hogy az
Óbudai-szigeten hajógyárat építtet. Épp azelőtt járt ugyanis
Angliában, amely az idő tájt a legmodernebb nyugati ország volt.
    
    Angliában vannak hajógyárak, hát akkor miért ne legyenek
Magyarországon is. Így hát az Óbudai Hajógyár, több mint egy
évszázadon át lapátos gőzhajókat, luxushajókat, komphajókat
épített, amelyek Közép-Európa legnagyobb folyóján szenet, meg
szálfát, és utasokat szállítottak. A hajóknak olyan neveket adtak,
hogy Széchenyi, Ferenc József, Schönbrun, Árpád, meg Szent István.
    
    A gyár magánvállalat volt, de állami is. Úgy hívták, hogy Első
Duna-gőzhajózási Társaság. Aztán jött az anschluss. A Reich rátette
a kezét a hajógyárra, amelyben ezután Hermann Göhring Művek név
alatt német tengeralattjárókhoz gyártottak belső berendezést. Aztán
jöttek az oroszok. Mivel a gyár a harmadik birodalom tulajdonát
képezte, a Szovjetunió rátette a kezét. Ezen túl nem a Dunára,
hanem szibériai folyókra építettek hajókat, először háborús
kártérítés címén, majd a magyar-szovjet kereskedelem szürreális
feltételei között. A hajókat ezután Szputnyiknak vagy Pjotr
Pavlenkónak hívták. Ez ment vagy 40 éven át. A gyár csak a
nyolcvanas években kezdett a hazai piacra is termelni és most
vissza akarnak térni a Dunára. Nagy reménységük a Rajna-Majna-Duna
csatorna, az Északi-tengert a Fekete-tengerrel összekötő folyékony
sztráda.
    
    Egyetlen aprócska probléma van csupán. Az Óbudai Hajógyárat be
akarják zárni. A kapitalizmushoz visszavezető rögös út legutóbbi
állomásaként azt az állami nagyvállalatot, amelybe a hatvanas évek
elején beolvasztották a hajógyárat most vagyonközponttá
alakították, amelynek meghatározó érdekeltsége van az alátartozó
több részvénytársaságban, így közöttük az Óbudai Hajógyárban is. Az
egész vagyonközpont főnöke Angyal Ádám pár hónappal ezelőtt egy
tévéinterjúban bejelentette, hogy az Óbudai Hajógyárat eladják. A
hajógyári munkások meg voltak döbbenve.
    
    Gyűlést tartottak Széchenyi mellszobra előtt. Tiltakozó leveleket
írtak a miniszterelnöknek és a pártfőtitkárnak. Sztrájkot helyeztek
kilátásba. Ha most ha az ember kelet-európai hajógyárban készülő
sztrájkról hall, az csak egyet jelenthet. Na de az óbudai helyzet
egészen más. Ez a gyár sokkal kisebb, mint a gdanski, csupán 1300
fős és más gyárak munkásai aligha lépnének sztrájkba puszta
szolidaritásból. Ugyanis a vagyonközponthoz tartozó másik gyárak
talán még profitálnak is az Óbudai Hajógyár eladásából, a
vagyonközponton kívüli gyárakat pedig nem érinti az ügy. A hajógyár
vezetősége a munkások pártján van. A tiltakozó akciót a hivatalos
szakszervezetek hangolják össze. Az Óbudai Hajógyár ügye kétélű,
sőt Magyarországról lévén szó, többszörösen kétélű. Pontosan mi
ellen tiltakoznak a hajógyári munkások?
    
    Egy olyan lépés ellen, amely Magyarországot közelebb hozná a
Nyugathoz. Na de mi a főnökök álláspontja? Hát az, hogy az Óbudai
Hajógyár teljes mértékben a szovjet piactól függ. Remélni ugyan
remélheti, hogy Nyugatra is el tud adni hajókat, de hát a
vagyonközpont egyes korszerűbb és specializáltabb gyárai ezt már
lefoglalták. Például a Rajna-Majna-Duna csatornára építenek
úszódarukat. így az Óbudai Hajógyár bezárása a racionalizálás és
igen, a nyugatiasítás céljait szolgálja. Margaret Thatcher például
lelkesen támogatná ezt a lépést.
    
    Angyal Ádám tervei szerint a hajógyár területén szálloda és
szórakoztatóipari komplexumot lehetne építeni, nyugati
befektetéssel és nyugati kölcsönből. Itt lehetne tartani például az
1995-ös világvásárt, amelynek gazdája Magyarország és Ausztria
együtt lenne. A vásár ékesen jelképezné Magyarország visszatérését
Kelet-Európából Közép-Európába - így a főnökök. De erre a hajógyári
munkások azzal vágnak vissza, hogy kinek a hibája ez a teljes
függőség a szovjet piactól? Mi jó hajókat építünk, adják meg nekünk
a sanszot, hogy ott adjuk el őket, ahol tudjuk és mindenekelőtt
fizessenek bennünket közvetlenül. Merthogy e pillanatban az Óbudai
Hajógyár a kelet-európai szovjet kereskedelem átláthatatlan
őserdejének az áldozata. Az óbudai hajókért való fizetség egy
részének fejében az oroszok leszállított árú Lada gépkocsikat
adnak, de a Ladák nem Óbudára kerülnek, hanem az állami gépparkhoz,
amely viszont egy önkényesen megállapított összeget fizet a
hajógyárnak, persze forintban.
    
    Tehát még csak azt sem lehet megállapítani, hogy a gyár nyereséges
vagy veszteséges-e. És ha bezárják Magyarországon nem marad
egyetlen olyan üzem sem, amely teljes hajókat épít, elejétől a
végéig. És hova lesz a 160 éves hagyomány? A Himnuszt legelőször a
Széchenyi nevű hajó vízrebocsátásakor énekelték 1846-ban. És mi
lesz a munkásokkal? Lesz, aki munkát kap más gyárakban, különösen,
ha onnan elbocsátják a lengyel vendégmunkásokat. De a legtöbbjüknek
más foglalkozás után kell néznie, miután 40 éven át azt hallotta,
hogy a gyár a munkásoké. No de a tulajdonjogról beszélve, ki is ez
az Angyal Ádám? Sikeres vállalkozó, aki vezetői képességei révén
küzdötte fel magát a semmiből?
    
    Hát nem egészen. Angyal Ádám a párt hű harcosa, aki a múlt
zűrzavarainak jó része alatt is már ebben a székben ült. Tehát
miféle alapon formál jogot a gyár eladására? Az ő tulajdona talán?
    
    És különben is épp most nevezték ki Budapest XIII. kerületének
párttitkárává. Vagyis a piaci gazdálkodás irányába való elmozdulás
a gyakorlatban azt jelenti, hogy a párt uralkodó osztályának, a
nómenklatúrának a tagjai újfajta gazdasági hatalmat kaptak.
    
    Kapitalista stílusú tulajdonjogból eredő hatalmat. Ennek persze
lehetnek közvetett előnyei. Például megédesítik a politikai hatalom
elvesztésének keserű piruláját, akár még a következő választásokon
is.
    
    Sok elmélet született arról, hogy a kommunizmust hogyan lehetne
kapitalizmussá átformálni. De íme, az Óbudán tört legrövidebb út. A
kommunista főnökből kapitalista főnökök lesznek. Egy épülő hajó
fedélzetén állva, Szibériába készül a hajó, úgyhogy minden fed lap
orosznyelvű. Ezt a sajátos fejleményt vitatom az egyik óbudai
munkással.
    
    - Ön szerint kié a gyár - kérdezem.
    
    - Angyal Ádámé - feleli.
    
    - De kié kellene, hogy legyen?
    
    - Hát a munkásoké, munkástanácsé.
    
    - Na és mi volna a véleménye mondjuk egy nyugatnémet tulajdonosról?
    
    - Az is rendben volna, csak az a fontos, hogy tovább építhessék a
hajókat - mondja a munkás.
    
    Az Óbudai Hajógyár tehát kicsiben tükrözi a magyarországi reform
forradalom sok feszültségét, sok ellentmondását. A megoldás
kézenfekvő. Újabb Széchenyi István grófot kell találni. Akinek meg
kell alapítania a Második Duna-Gőzhajózási Társaságot. De ezúttal a
munkások egyetértésével. +++
    


1989. április 30., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Az újonnan megválasztott Intéző Bizottság már ülést tartott és lényeges határozatokat hozott, amelyről tájékoztatta az MSZMP-t, a kormányfőt, a Hazafias Népfront elnökét és az MTI-t. Létrehozott egy nyolctagú operatív bizottságot is jelentős hatáskörrel. Kiküszöbölte azt a hibát is, hogy a korábban négy kizárt és kellő politikai tapasztalattal rendelkező személy háttérbe szoruljon, mert megengedte, hogy az OB munkájába esetenként más párttagokat is bevonhasson."
III/III jelentés FKgP Nagyválasztmányról 1. oldal


III/III jelentés FKgP Nagyválasztmányról 2. oldal


MTV2 nézői telefonok:

"- Ányos Katalin 341-836: - nézte a reflexológiáról szóló műsort. Szeretné tudni, hogy Sára Gáborral hogy lehetne kapcsolatot teremteni, mert pl. ebbeli képzésről szeretne éredklődni. Nagyon megköszönném ha visszahívnának. - Dr. Udvardi Katalin Miskolc 84-499: - visszahivást kérnék. Köszönöm. - 682-189: - szeretném ha visszahívnának és megmondanák Rózsa György cimét vagy telefonszámát, mert szeretnék a Leg...leg..-be szerepelni. Nagyon Köszönöm. - 56o-o77 Szabó Lászlóné: - javaslatot szeretnék tenni, hogy a tegnap későn leadott romániai ügyekkel kapcsolatos beszélgetést, melynek műsorvezetője Déri János volt, egy előbbi időpontban, amikor nagyobb réteg nézi még a TV-t, meg kellenne ismételni. Hozzáteszem, nekem nincs semmilyen rokonom vagy ismerősöm Romániában."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD