|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Pályázati felhívás
"Kövi Pál, több
gasztronómiai mű (így: az ,,Erdélyi lakoma,,) szerzője, a New York-i
,,Four Seasons,, étterem társtulajdonosa KRUDY GYULA
EMLÉKALAPÍTVÁNY-t hozott létre, amelyet a Művelődési Minisztérium
jóváhagyott. Az Alapítvány célja: a gasztronómiai kultúra támogatása."
SZER, Világhíradó:
KB-ülés - a függetlenítettek
"Ha összeadható lenne a teljes stáb, bizonyosan
jóval meghaladná a 200 ezret, és hol van akkor még a munkavégzés
költsége? És a pártérdekből igénybe vett épületek, hivatali szobák,
egyéb helyiségek fenntartási, működtetési kiadásai, a
pártrendezvények anyagi fedezete, a párt védelmét ellátó fegyveres
testületek költségtényezői?"
|
|
|
|
|
|
|
Antall-látogatás - belga visszhang (1. rész)
|
Baracs Dénes és Simárdi Tamás, az MTI tudósítói jelentik:
Brüsszel, 1990. július 18. szerda (MTI-tud.) - A belga
napilapok Antall József brüsszeli látogatásával kapcsolatban azt
emelik ki, hogy a miniszterelnök világosan értésre adta: Magyarország
közeledni kíván a Nyugathoz, s ennek során az Európai Közösségekhez,
valamint a NATO-hoz is. Budapest 1995-ben csatlakozni akar az Európai
Közösségekhez - írja tudósítása címében a La Libre Belgique.
Magyarország mindig is közelebb állt a Nyugathoz - mutat rá a L,echo
de la Bourse, míg a belga hírügynökség és a Le Soir is a magyar
miniszterelnök NATO-ban tett látogatását emeli ki.
1992: társulás, 1995: csatlakozás - ezeket az időpontokat tűzte ki célul a magyar kormány a Nyugathoz, s azon belül az EK-hoz való látványos közeledés menetrendjében - írta a L,Echo de la Bourse. A belga lap értékelése szerint Antall József hangsúlyozottan atlantista beszédeket tartott brüsszeli tartózkodása során. Megerősítette kormányának arra irányuló szándékát, hogy a lehető leggyorsabban közeledjen az EK felé, mégpedig az első szakaszban egy társulási megállapodás révén, majd a második fázisban a csatlakozással. Már készen állunk arra, hogy a szuverenitásunkat illetően elfogadjunk mindenféle következményt - idézte a lap a magyar kormányfőt.
Az újság kiemelésre méltónak tartotta, hogy Magyarország egyértelmű döntést hozott a Varsói Szerződésből való fokozatos kilépésről, ám ,,jelenleg,, nem vette tervbe sem a NATO-ba történő belépést, sem a semleges státus kihírdetését. Magyarország biztonságát az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót magában foglaló európai biztonsági rendszerben képzeli el, amelyben a semlegességet egy ennél magasabb szint váltaná fel - idézte a lap a magyar miniszterelnök állásfoglalását, megemlítve azt is, hogy Antall József megítélése szerint a semlegesség kihírdetése akadályozná Magyarország kitűzött csatlakozását az EK-hoz. (folyt.)
1990. július 18., szerda 16:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Antall-látogatás - belga visszhang (2. rész)
|
A La Libre Belgique, amely nagy terjedelemben, külpolitikai hírei élén, Antall József fényképével illusztrált tudósításban számolt be a látogatásról, elsősorban a magyar kormányfőnek az Európai Parlamentben elmondott beszédéből idézett. A magyar kormányfő szerint Budapest különbözik a kommunizmusról lemondott többi kelet-európai országtól: igazságtalan lenne, ha a Tizenkettek régi klisék szerint egy tömbként kezelnék Kelet-Európát és Magyarországnak várnia kellene az EK-csatlakozással a többi keleti jelöltre.
A La Libre Belgique is kiemeli az atlanti gondolatot, azt, hogy az EK-integrálódás nincs ellentmondásban Magyarország ,,atlanti elveivel,,.
Antall József szerint nem lenne szabad megengedni azon országok csatlakozását az Európa Tanácshoz, amelyek nem tartják tiszteletben az emberi jogokat, s ezeket az államokat európai segélyekben sem kellene részesíteni. ,,Így minden kormány kétszer is meggondolná, hogy megsérti-e az emberi jogokat,, - mondta a lap szerint Antall József, világos utalással Romániára.
A Le Soir és a Belga szerint a szerdai NATO-látogatás - amit valójában az utolsó percben iktattak a programba - igencsak jelképesnek tekinthető: azt követően, hogy Magyarország bejelentette távozási szándékát a Varsói Szerződésből, Antall József személyében az első VSZ-országbeli kormányfő kereste fel az észak-atlanti szövetség főhadiszállását. +++
1990. július 18., szerda 16:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Az újonnan megválasztott Intéző Bizottság már ülést tartott és lényeges határozatokat hozott, amelyről tájékoztatta az MSZMP-t, a kormányfőt, a Hazafias Népfront elnökét és az MTI-t. Létrehozott egy nyolctagú operatív bizottságot is jelentős hatáskörrel. Kiküszöbölte azt a hibát is, hogy a korábban négy kizárt és kellő politikai tapasztalattal rendelkező személy háttérbe szoruljon, mert megengedte, hogy az OB munkájába esetenként más párttagokat is bevonhasson."
III/III jelentés FKgP Nagyválasztmányról 1. oldal
III/III jelentés FKgP Nagyválasztmányról 2. oldal
MTV2 nézői telefonok:
"- Ányos Katalin 341-836: - nézte a reflexológiáról szóló műsort. Szeretné tudni, hogy Sára Gáborral hogy lehetne kapcsolatot teremteni, mert pl. ebbeli képzésről szeretne éredklődni. Nagyon megköszönném ha visszahívnának.
- Dr. Udvardi Katalin Miskolc 84-499: - visszahivást kérnék. Köszönöm.
- 682-189: - szeretném ha visszahívnának és megmondanák Rózsa György cimét vagy telefonszámát, mert szeretnék a Leg...leg..-be szerepelni. Nagyon Köszönöm.
- 56o-o77 Szabó Lászlóné: - javaslatot szeretnék tenni, hogy a tegnap későn leadott romániai ügyekkel kapcsolatos beszélgetést, melynek műsorvezetője Déri János volt, egy előbbi időpontban, amikor nagyobb réteg nézi még a TV-t, meg kellenne ismételni. Hozzáteszem, nekem nincs semmilyen rokonom vagy ismerősöm Romániában."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|