Rendszerváltás és az MTI

	Az MDF sajtótájékoztatója
1990. március 21., szerda - A Magyar Demokrata Fórumot középpártként ismerhették meg az angol politikusok - mondotta Antall József a napokban tett angliai útjáról beszámolva az MDF szerdai sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta: világossá tették tárgyalópartnereik előtt, hogy az MDF a modern parlamentarizmus, a piacgazdaság és az ellenőrzött privatizáció híve; hogy Magyarország nem akarja felfüggeszteni adósságainak, illetve azok kamatainak törlesztését, s remélhetően az új kormány is elsőszámú feladatának tekinti majd az ország fizetőképességének megőrzését. Antall József beszámolt arról is: Nagy-Britanniában - az MDF álláspontját tolmácsolva - kifejtette, hogy egyetértenek a két német állam egyesítésével, s helyeslik az egységes Németország NATO-tagságát is. (MTI) 1990. március 21., szerda 14:23
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az MDF sajtótájékoztatója (1. rész)
1990. március 21., szerda - A Magyar Demokrata Fórumot középpártként ismerhették meg az angol politikusok - mondotta Antall József a napokban tett angliai útjáról beszámolva az MDF szerdai sajtótájékoztatóján. Középpártként hozzájuk legközelebb álló politikai erőként az európai néppártokat, az olasz Kereszténydemokrata Pártot, valamint az NSZK-beli CDU-t és CSU-t jelölték meg - jelezve egyúttal a Magyar Demokrata Fórum nemzetközi politikai orientációját is. A tárgyalásokat részletezve az MDF elnöke kifejtette: világossá tették tárgyalópartnereik előtt, hogy az MDF a modern parlamentarizmus, a piacgazdaság és az ellenőrzött privatizáció híve, továbbá azt is, hogy Magyarország nem akarja felfüggeszteni adósságainak, illetve azok kamatainak törlesztését, s remélhetően az új kormány is elsőszámú feladatának tekinti majd az ország fizetőképességének megőrzését. Antall József beszámolt arról is, hogy Nagy-Britanniában - az MDF álláspontját tolmácsolva - kifejtette: egyetértenek a két német állam egyesítésével, s helyeslik az egységes Németország NATO-tagságát is. Ez utóbbit azzal indokolta, hogy véleményük szerint egy katonai szövetséghez tartozó Németország nagyobb biztonságot jelent Európa számára, mint egy semleges. A továbbiakban elmondta: látogatása során vázolta a határokon túli - elsősorban az erdélyi és a szlovákiai - magyar kisebbség helyzetét, s kérte a brit kormány támogatását a nemzetiségek ügyében. Az újságírók kérdései is elsősorban a kisebbségekkel kapcsolatosak voltak, s természetszerűleg a kiéleződött erdélyi helyzetről is kérték az MDF vezetőinek véleményét. Antall József úgy ítélte, hogy a román köztudatban mélyen élnek a nacionalista tanítások, s így nem véletlen, hogy a jelenlegi konfliktust éppen a magyar nemzeti ünnepre, március 15-ére való emlékezés váltotta ki. Hozzátette: minden politikai és diplomáciai eszközt igénybe kell venni a konfliktus rendezése érdekében, beleértve akár a Romániára gyakorolt nemzetközi nyomást is. Az MDF elnöke nem tartotta elképzelhetetlennek azt sem, hogy - amennyiben az erdélyi magyar nemzetiség sorsa nem rendeződik megnyugtatóan - kérjék a Biztonsági Tanács összehívását. (folyt. köv.) 1990. március 21., szerda 16:19
Vissza »

	Az MDF sajtótájékoztatója (2. rész)
A sajtótájékoztatón felvetődött: vajon nem csupán szavazatokat akar-e szerezni az MDF azzal, hogy síkra száll az Erdélyben élő magyarok érdekében, Antall József leszögezte: Erdély kérdésében nem pártérdekek érvényesülnek, hiszen a határokon túli magyar kisebbség sorsa alapvetően nemzeti ügy. Csoóri Sándor, az MDF elnökségi tagja is elsősorban a napokban történt erdélyi eseményekre reagált. Rámutatott: míg decemberben forradalom zajlott le Romániában, úgy tűnik, hogy a mostani történések ellenforradalmat vetítenek előre. Mint mondotta: az elmúlt évtizedekben Romániában törvényerejű rendeletekkel fosztották meg az ott élő kisebbségeket jogaiktól, és éppen ezért a forradalom után természetes lett volna, ha mindezen jogokat visszaadják nekik. Úgy vélte, hogy a román nacionalizmus erői mindvégig tettenérhetők voltak az elmúlt évtizedekben is, s félő, hogy a jövőben mind nagyobb szerephez jutnak. A tágabb kelet-európai összefüggéseket is vizsgálva úgy vélekedett: Moldávia - a balti államokhoz hasonlóan - kiválhat a Szovjetunióból, s egyesülését Romániával éppúgy nem lehet majd megakadályozni, mint a két német államét. Márpedig - szögezte le végezetül Csoóri Sándor - a Nagy-Románia még további gondokat és veszélyt jelenthet Közép-Európa, illetve a romániai kisebbségek számára. (MTI) 1990. március 21., szerda 16:24
Vissza » A hírhez kapcsolódik »