Rendszerváltás és az MTI

	Mit csinál az Európa Tanács? (1.rész)
1989. november 12. vasárnap (MTI-PRESS) - Nemrég még csak a kulturális konvencióhoz - szerződéshez - való magyar csatlakozás szerepelt a Strasbourgban működő Európa Tanács november 16-iki ülésének napirendjén Magyarországot érintő pontként, s már ezt is nagy horderejű fejleményként értékeltük. Azóta, drámai ugrásként, lehetővé vált az, hogy hazánk magához a tanácshoz való csatlakozásra nyújtson be kérelmet: a feladat Horn Gyula külügyminiszterre hárul ezen a napon. Mi hát az Európa Tanács, amelynek ajtaja szélesre tárul demokratikus megújulást átélő hazánk előtt - előbb, mint bármely más nyugat-európai nemzetközi testületé? Ha röviden akarnánk összefoglalni, azt mondhatnánk, hogy az 1949-ben alapított tanács, amelyhez mára földrészünk valamennyi demokráciája - számszerint 23 - csatlakozott, az európai élet minőségét meghatározó legfontosabb értékek őre és építője. Vagyis az emberi jogok, a pluralista demokrácia tiszteletben tartásának fóruma, az európai egység munkása. Talán éppen ezért vádolták oly gyakran a múltban: mivel felemelte szavát a kelet-európai jogsértések és a népakarat elfojtása ellen, ott a hidegháború ügynökének minősítették. Valójában, mondotta Anders Björck, a tanács parlamenti közgyűlésének elnöke e sorok írójának, a testület legjobb meggyőződése szerint járt el, kötelességét teljesítette, amikor állást foglalt ezekben az időkben. Hozzáfűzhetjük: mára a hazai megítélés is igazat ad az egykori strasbourgi figyelmeztetéseknek. A tagállamok befizetéseiből fedezett mintegy 60 millió dolláros évi költségvetéssel működő Európa Tanács fő tevékenységi területét a különböző konvenciók - szerződések - kidolgozása jelenti. Fennállásának négy évtizede alatt mintegy 130 konvenciót hozott létre, ezek témaköre igen változatos: az emberi jogok biztosítása, a szociális és gazdasági jogok védelme, a terrorizmus-, a kínvallatás, a futballhuliganizmus elleni küzdelem, a kulturális együttműködés, a helyi önkormányzat fejlesztése, a gyógyszerek standardja, a kamionforgalom gyorsítása, a mesterséges holdas, az államhatárokon túllépő televíziózás, a kábítószerkereskedelem-, illetve a dohányzás elleni küzdelem, stb. E szerződések egy része csak a tagállamokra vonatkozik, mások nyitottak további európai országok csatlakozása előtt is - így kerülhetett sor hazánk meghívására a kulturális egyezménybe. (folyt.) 1989. november 12., vasárnap 11:36
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Mit csinál az Európa Tanács? (2.rész)
Az Európa Tanács konvencióit - szerződéseit - a miniszteri bizottság fogadja el, amelyben a tagállamok külügyminiszterei vesznek részt. Kidolgozásukban szava van az ET parlamenti közgyűlésének is, amelyben 177 képviselő és ugyanannyi pótképviselő vesz részt a nemzeti parlamentekből, az ott kialakult erőviszonyok arányában. A parlamenti közgyűlés megvitathat bármilyen más kérdést és kifejezheti véleményét - de nem nemzetek feletti szerv. A közgyűlés tavasszal hozta létre a különleges meghívotti statust azon kelet-európai országok parlamenti küldöttségei számára, amelyek tiszteletben tartják a helsinki folyamat során és más okmányokban kinyilvánínott emberi és demokratikus jogokat. Hazánk, Lengyelország és Jugoszlávia 6-6, a Szovjetunió 18 képviselővel kapcsolódhatott be e status jogán idén ősszel a testület munkájába. A parlamenti közgyűlés évente háromszor a kelet-franciaországi Strasbourgban ülésezik, itt, az Európa palotában találkozik időről időre a miniszteri bizottság is, és ez ad otthont a 900 fős adminisztratív apparátusnak, a titkárságnak is, amelynek élén a főtitkár - jelenleg a francia Catherine Lalumiére asszony - áll. Az Európa Tanács nem tévesztendő össze az Európai Közösségekkel, amely a 23-ból csak 12 országot tömörít, szigorú gazdasági integráció keretében, jóval struktúráltabb intézményekkel, legalább tízszer annyi funkcionáriussal. Megtévesztő, hogy Strasbourgban ülésezik a 12 országban közvetlenül választott Európa Parlament is, méghozzá ugyanabban a palotában, havonta egy héten át. De ők ott csak vendégek - a palota az Európa Tanács otthona. Az Európa Tanácsé, amelynek új küldetése a nyitás Kelet-Európára. Gorbacsov júliusban nem véletlenül fejtette ki éppen Strasbourgban, az Európa Tanácsban a ,,közös európai ház,, koncepcióját. +++ Baracs Dénes, (Brüsszel) MTI-PRESS 1989. november 12., vasárnap 11:36
Vissza » A hírhez kapcsolódik »