Rendszerváltás és az MTI

	Levél minden magyar iskola tantestületének (1. rész) (OS)
1989. június 1., csütörtök - Kedves Kollegák A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Országos Választmánya üdvözli Önöket A Pedagógusnap a mai nevetséges jutalmakkal, összesűrűsödött sérelmeinkkel, kiszolgáltatottságunkkal nem ünnep. Hiszen e ,,jutalmak,, csak a bennünket megillető bérmaradványok. Az iskolának nem meghatott szavakra és alamizsnára van szüksége. Tisztességes munkakörülményeket és tisztességes béreket követelünk, és cserébe tisztességes munkát ajánlunk Tudjuk, mert tapasztaljuk: problémáinkat helyettünk senki sem oldja meg. Sem a kormány, mely évtizedek óta semmibe veszi az oktatás érdekeit, sem a tanácsok, és az államosított Pedagógus Szakszervezet sem. Sokan közülünk a kivárást választják, helyzetünket ezzel is akaratlanul tovább rontva. Mindennapjainkban fásultság és csodavárás hangulata keveredik. Csak akkkor találunk kiutat, ha megmutatjuk valódi erőnket és megkeressük igazi szövetségeseinket. Erre csak egy erős és határozottan politizáló szakszervezet képes. A megújuló minisztérium is csak akkor érhet el eredményeket, ha egy öntudatos és szervezett pedagógus társadalom áll mögé. A PDSZ megalakulása óta ennek az erőnek a kifejezésére törekszik. Szakszervezetünkben mindenki gyakorló pedagógus, nem vagyunk hivatal, és nem kívánunk apparátussá válni. Nem akarunk mások helyett dönteni Úgy gondoljuk, a szakszervezet igazi erejét a határozott csoportok adják. A Választmány feladata nem a döntés, hanem a döntések előkészítése, az információáramlás biztosítása, fellépés országos ügyekben. Ezért szerveződünk horizontálisan. Alapvető elvünk a szolidaritás Működésünk az Alkotmány 4. paragrafusa (3) bekezdése és a Munka Törvénykönyve szakszervezeti fejezete alapján legális. Hivatalos bejegyzésünk megtörtént. Nem tudunk, de nem is akarunk üdültetni, segélyeket osztani (hiszen ez munkáltatói feladat). Viszont társadalmasított, autonóm iskolát akarunk, mely csak önmagának és a ,,mergendelőnek,, - a szülőnek - tartozik beszámolással. Maradványelv helyett törvényt akarunk, mely évről-évre a költségvetés társadalmilag meghatározott hányadát biztosítja az oktatásnak Csak így derül ki, mennyit ér az iskola, a diák, a pedagógus a nemzetnek. Viták sorozatában alakítottuk ki oktatáspolitikai koncepciónkat, határozott elképzelésünk van az iskola jövőjéről. Ahhoz, hogy erőnk is legyen, közel kétezer fős tagságunk kevés. Tudjuk, sokan egyetértenek törekvéseinkkel, de azok nem valósulhatnak meg az egyetértők aktív közreműködése nélkül. (folyt.köv.) 1989. június 1., csütörtök 16:43
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »