Rendszerváltás és az MTI

	Az MSZMP KB ülése (11. rész)
Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter - aki részletesen ismertette a kormányzati elképzeléseket - ugyancsak azt tartotta: az agrártermelés színvonala döntően hat a falvak életére, a mezőgazdasági üzemeknek szervesen kell kapcsolódniuk közvetlen környezetükhöz. Vitaösszefoglalójában Iványi Pál ki is tért arra, hogy szerinte a falu szociális és kulturális felemelkedésében szerepet vállalókat különféle elismerés és engedmény illethetné. Hasonlóképpen gyakori téma volt az érdekképviselet tartalma, szervezete, formája is. Többen szóvá tették: további vizsgálatok, egyeztetések szükségesek a TOT és a szerveződő Mezőgazdasági Kamara tevékenységét, feladatait illetően. A tulajdonreformnak az agrártermelést szorosan érintő kérdéseivel is foglalkozott egyebek között Hütter Csaba, kifejtve: a földforgalmazás felszabadítását tervezik, ezzel megszüntetve olyan kötöttségeket, amelyek hátrányosan érintették a nagyüzemeket és a kistermelőket egyaránt. A miniszter szerint ez a lépés mindenképpen indokolt, még akkor is, ha - mint jól tudja - ezzel szemben fönntartások mutatkoznak. Romány Pál egyetértett azzal, hogy a földtulajdon kötöttségeit oldják, de arra figyelmeztetett: külföldön, például a nagy mezőgazdasági kultúrájú Hollandiában szakképzettséghez kötik a földhöz jutást. Szabó István, a TOT elnöke fontosnak tartotta a földmonopólium megszüntetését. Iklódi László szerint is indokolt biztosítani a jogot a földvásárláshoz vagy -bérléshez, utóbbi esetben azonban el kell kerülni bizonyos időszak, évek kötelező előírását, ez ugyanis megrendítheti a bizalmat a bérleti rendszerben. Hegedűs Lajos, a hartai Erdei Ferenc Tsz elnöke a mezőgazdaság állami támogatását szorgalmazta, éppúgy, mint ahogy azt a kormány az iparvállalatok esetében teszi. Azért is szükség van erre - és ezt már Hütter Csaba fűzte hozzá -, mivel az agrárágazat jövedelmezősége aggasztóan alacsonyra süllyedt. A hatékony világpiaci szereplés csakis akkor biztosítható, ha a mezőgazdasági termelők nem élveznek kisebb támogatást, mint azok a külföldi gazdák, akiknek termékeivel a külpiacon találkozik a magyar áru. Hámori Csaba véleménye is az, hogy kicsi az agrárágazat jövedelmezősége, és nem egyszer tetten érhető, hogy e területről menekül a tőke. Többen foglalkoztak az alacsony nyereségszínvonal okaival, s Nagy Gábor, a Debreceni Tartósítóipari Kombinát vezérigazgatója foglalta össze az elhangzottakat azzal: a termelőt nem lehet ,,kifizetni,, pusztán politikai elhatározásokkal, konkrét anyagi támogatás is szükséges. Nagy Tamás ezzel szemben úgy vélte: nem támogatásra, hanem valóságos piaci viszonyokra, reális árakra van szükség. (folyt.köv.) 1989. május 29., hétfő 17:24
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »