Rendszerváltás és az MTI

	Az MSZMP KB ülése (10. rész)
A párttestület tagjai a koncepciót elsősorban politikai nézőpontból tárgyalták, bár jócskán foglalkoztak az ágazat szakmai, műszaki és pénzügyi kérdéseivel. Különösen nagy hangsúlyt helyeztek a falvak élet- és munkakörülményeinek változásaira. Tették ezt azért, mert a mezőgazdaság ügye nem lehet csak ágazati kérdés - amint azt többen is hangsúlyozták. Éppen ezért az eredmények hangoztatása mellett nyomatékkal szóltak az ágazat hanyatlásának súlyos jeleiről is. Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója azért is helyeselte az új koncepció kidolgozását, mert a jó agrárpolitika - mint mondotta - sokat tehet azért, hogy a falvakban kialakuljon, erősödjék a demokratikus szocializmus. Mások, így Iklódi László, a vajai II. Rákóczi Tsz elnöke, politikai garanciákat sürgettek az agrártermelésben szükséges kedvező változások alátámasztására. Mint mondotta, csakis így képzelhető el a vállalkozói-jellegű teljesítmények növekedése. Az MSZMP agrárpolitikájának biztatást és reményt kell adnia az agrárkörzetekben élőknek, - ezt szintén ő emelte ki, hangsúlyozva: alulról építkező programra van szükség, amely találkozik a parasztság egyetértésével. Hámori Csaba, az MSZMP Pest Megyei Pártbizottságának első titkára arról beszélt, hogy a parasztság a szónál jobban értékeli a tapasztalatokat és ezt a ,,képességét,, a pártprogramban figyelembe kell venni. Nagy Tamás, a gyáli tsz elnöke, - aki az Országos Agrár Reformkör nevében meghívott vendégként, ám tanácskozási joggal vett részt az ülésen - azt erősítette: a szövetkezetek rövid távon ható kormányzati intézkedéseket és hosszabb időszakra szóló reformpolitikát kívánnak és mindennek középpontjában a falun élő, dolgozó ember álljon. Ez a gondolat - a konkrét kormányzati program szükségessége - szinte valamennyi felszólalásban megfogalmazódott. A vitában aláhúzták, hogy az agrártermelést nem lehet elkülöníteni más ágazatoktól - például az ipartól és a kereskedelemtől, - hanem éppen szoros kapcsolatuk a fejlődés egyik feltétele. Ennek kapcsán többen szóltak a mezőgazdaság, az élelmiszeripar jelentős eredményeiről, amelyeket nemcsak a falvak lakói értékelnek, hanem a külföldiek is. A parasztság természetes ,,mozgásformája,, a reform - állította Romány Pál, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora -, s a mezőgazdaság úgynevezett magyar útja éppen hogy azt igazolja: kedvező a termelésfejlesztés hatásfoka akkor, ha a politika széljárása megfelelő. Burgert Róbert szintén azt bizonygatta, hogy a falu nem léphet ki a továbbiakban sem természetes környezetéből, hiszen a mezőgazdaságnak a községekben alapvető szerepe van. (folyt.köv.) 1989. május 29., hétfő 17:20
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »