Rendszerváltás és az MTI

	A jelenlegi pártstruktúra gátolja a megújulást - A hajdú-bihari pártbizottság soronkívüli ülése (1. rész)
1989. május 17., szerda - Az MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Bizottsága szerdán soronkívüli ülésen vitatta meg Daróczy Zoltán akadémikusnak, a pártbizottság tagjának, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rektorának a párt megújulására tett ,,Politikai irányváltás: reform vagy forradalom?,, című előterjesztését. Daróczy akadémikus ebben egyebek mellett kifejtette, hogy a mai belpolitikai irányváltás szükségességét hirdető mozgalmak többsége korlátlan kritikát gyakorol, ami azt jelenti, hogy nem reformer, mert nem véd semmit, és nem forradalmár, mert nincs programja. Az MSZMP-nek abból kell kiindulnia - fogalmaz az előterjesztés - hogy politikai párt szerepét csak széles népi támogatással tudja biztosítani, ami pedig csak egy demokratikus választással hitelesíthető. Ezért a párt tevékenységét a választási harc irányába kell fordítani, miközben a kormányzással kapcsolatos feladatokat át kell adni a ténylegesen működő kormánynak, az azt ellenőrző országgyűlésnek, és a helyi önkormányzati szerveknek. Indítványozta, hogy a Központi Bizottság ne határozatokat, hanem a kritikát is tűrő állásfoglalásokat fogadjon el. Emellett kezdeményezte, hogy a demokratikus centralizmus elvét váltsa fel a demokratikus dialógus, amelynek lényege: a párt tagjai demokratikus formában bírálhatják a KB állásfoglalásait, kinyilváníthatják eltérő, konstruktív véleményüket, és támogatásukról is biztosíthatják a KB-t. Az előterjesztés szerint az MSZMP felépítése hosszabb távon a lakóterületek tanácstagi, országgyűlési választási körzetein alapulna, amely feleslegessé tenné a további irányító szinteket. Ily módon a 350-400 országgyűlési képviselői körzet szerint létrejövő pártszervek munkáját egy országos központ jól össze tudná fogni, és a kölcsönös információcserét is képes lenne lebonyolítani. Ezzel párhuzamosan fokozatosan fel kellene számolni a függetlenített tisztségviselők rendszerét, amellyel megszűnne a választott funkciótól való egzisztenciális függés. Az előterjesztést élénk, többórás vita követte. Elhangzott olyan vélemény, hogy amíg megyerendszer van hazánkban, addig nem szűnhetnek meg a megyei pártbizottságok; a többpártrendszer keretei között a centralizmus elvetése egyet jelentene az MSZMP akcióképességének megszűnésével. (folyt.köv.) 1989. május 17., szerda 18:04
Vissza »

	A jelenlegi pártstruktúra gátolja a megújulást - A hajdú-bihari pártbizottság soronkívüli ülése (2. rész)
A demokratikus centralizmus elvének megtartása mellett voksolt például Menyhárt Lajos, a Debreceni Városi Pártbizottság első titkára, ugyanakkor kifejtette: az eddigi gyakorlatot, amelyet bürokratikus centralizmusként értékelt, véleménye szerint is el kell vetni. Többen ellentétesen érveltek, s támogatták a demokratikus dialógus elvét, mondván: az eddigieket értékelve nem bürokratikus, hanem antidemokratikus centralizmusról beszélhetünk, amit feltétlenül fel kell váltania egyfajta dialógusnak. Volt, aki az egytestületes megyei pártbizottság létrehozását, azaz a végrehajtó bizottság megszüntetését javasolta. Egy másik vélemény szerint a párt mai szervezeti struktúrája nem biztosítja a megújulást, a forma egyenesen a tartalom gátjává vált. Mivel a pártmunka legfontosabb színtere az alapszervezet, ezek tevékenységük összehangolására kis létszámú koordinatív szinteket (városi, megyei) kellene létrehozni, ás meg kellene szüntetni a jelenlegi megyei pártbizottságot. A megyei párttestület az előterjesztést a tagság körében vitára bocsátja. Egyidejűleg a vitában elhangzottakkal kiegészítve eljuttatják az anyagot a Központi Bizottsághoz. A végrehajtó bizottság megszüntetésével nem értettek egyet, a pártbizottság megszüntetésére vonatkozó javaslatról pedig nem is szavaztak. A testület az országban megalakult MSZMP reformkörök szándéknyilatkozatainak elemzésére ad hoc bizottságot hozott létre. Emellett két munkabizottságot alakítottak: az egyiknek a feladata az 1956-os hajdú-bihari és debreceni eseményeknek, illetve az azóta eltelt évtizedeknek a történelmi-társadalmi-politikai értékelése, a másiké az országgyűlési és tanácsi választások előkészítése. (MTI) 1989. május 17., szerda 18:10
Vissza » A hírhez kapcsolódik »