Rendszerváltás és az MTI

	Bulgária - Grósz látogatása előtt (1.rész)
1989. április 12. szerda (MTI-Panoráma) Európa legdélibb szocialista országa, amelynek néhány nap múlva ,,baráti munkalátogatáson,, vendége lesz Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, hozzánk hasonlóan a változások folyamatában él. Igaz, e folyamat haladási sebessége és iránya némileg más - a célok azonosak. Itt nem 500, legfeljebb 10 alkalmazottja lehet egy magánvállalkozónak; itt szóba sem jöhet a többpártrendszer, noha a bolgár földműves népi szövetség sosem szűnt meg ,,másik,, pártként működni a BKP mellett, melynek vezető szerepét azonban fenntartás nélkül elismeri; itt a hazai átalakításnak a szovjet ,,peresztrojkával,, való elvi azonosságát hangsúlyozzák, a Szovjetunióval való ,,szüntelen és minden oldalú közelítést,, azonban már nem - jóllehet a gazdasági együttműködés a közös vállalkozások szaporodásával korszerűbb, mint valaha. A glasznoszty fontosságát itt is hangsúlyozzák, ez azonban nem a múlttal való éles szembenézést jelenti (Todor Zsivkov csak néhány hete mondotta el egy gyűlésen, hogy a Szovjetunióban mintegy 600 bolgár kommunista emigránst végeztek ki a sztálini repressziók idején), hanem a bürokratikus jelenségek vagy az ellátási gondok bírálatát. A vezetés megítélése szerint nem a múltba: a jövőbe tekintés segíti a gazdasági-társadalmi megújulást, ami a BKP kétségbevonhatatlan célja. Ez a megújulás a BKP KB 1987. júliusi ülésen kidolgozott koncepció szerint halad, s ezideig a gazdaságban jutott legmesszebb. Az év elején hatályba lépett reform-rendeletcsomag növeli a mostantól cégnek nevezett vállalatok önállóságát, mindenkinek biztosítja a külkereskedelmi jogot, a külföldi tőkének minden eddiginél nagyobb lehetőséget kínál arra, hogy önálló vagy leányvállalaton keresztül, illetve vegyesvállalat révén, esetleg részvények tulajdonosaként résztvegyen a bolgár gazdaságban. Felszabadult a magánkezdeményezés, ha - mint láttuk - nem is korlátozás nélkül. Ez utóbbival szemben a közvélemény tekintélyes részében is jócskán tapasztalhatók előítéletek, a helyi vezetőkre pedig csaknem jellemző, hogy a családi vagy a magánvállalkozást ,,nyerészkedésnek,, lássák, nem törődve sem az ilyen vállalkozásoknak a lakossági ellátás nagyon is szükséges javításában betöltött szerepével, sem a valóban nagyobb jövedelem mögött meghúzódó hatalmas többletmunkával. A lakosság új lehetőségeihez tartozik még, hogy itt is intézményesítik a vagyonjegyet és a kötvényt, s vannak olyan nézetek, amelyek ezeknek nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az emberek tulajdonosi tudatának erősítésében, mint ,,a szocialista tulajdon átadásának gazdálkodásra és irányitásra a dolgozó kollektiváknak,,.(folyt.) 1989. április 12., szerda 09:34
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »