Rendszerváltás és az MTI

	Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (3. rész)
Az agrárszektor ugyanakkor súlyos belső feszültségekkel is küszködik. Gubicza Ferenc kijelentette: többet már nem lehet ,,kifacsarni,, a mezőgazdaságból, az árbevételarányos nyereség itt kevesebb, mint a fele az iparban elértnek. Dudla József egyenesen elkeresedettségről, távlatvesztésről beszélt, de Szabó István is hangsúlyozta: elodázhatatlan feladat annak megvizsgálása, hogy az 1500 mezőgazdasági üzemből mennyi került igen nehéz helyzetbe. Révészné Kéri Anna egyébként ötszázra becsülte a ,,máról holnapra tengődő,, üzemek számát. Aggodalomra ad okot a kistermelők helyzete is: csökken vállalkozókedvük - mutatott rá Hegedűs Lajos. Garantálni kellene a tézisekben is - mondotta -, hogy az adórendszert hosszú távon sem rontja termelési feltételeinket. Burgert Róbert a gondok forrását részben abban látta, hogy napjainkban egyszerre tapasztaljuk a hiánygazdaság és a túltermelés jeleit, mert a piaci viszonyok csak részben működnek, és ezzel nem mindig van tisztában az irányítás. Az önköltség elismerésére hivatott árak alkalmatlanok a piaci viszonyok közvetítésére, ezért az árrendszeren mielőbb változtatni kell. Szlamenicky István a másik oldalról, a gazdálkodói magatartás szemszögéből vizsgálta a piac szerepét, amikor a marketingszemlélet hiányát tette szóvá. Mint mondotta, sokan máig is a mezőgazdasági termékek ,,átvételében,, gondolkodnak, s nem abban, hogy ezeket a cikkeket eladni kell. Azt is megjegyezte: ha azonban továbbra is kétszámjegyű lesz az infláció, akkor az egyre a szűkülő belföldi piac válik az élelmiszergazdaság fő ,,ellenfelévé,,. Kovács Imre szerint - noha a szerkezetváltáshoz kétségtelenül új beruházások is kellenek - pénz nélkül is sokat lehet tenni a versenyképesség javítása érdekében. E szempontból ítélte fontosnak a deregulációs folyamat következetes végigvitelét, azt tehát, hogy a termelő olyan helyzetbe kerülhessen, amelyben valóban megismerheti a piacot, alkalmazkodhat hozzá. A napirendre tűzött témát több felszólaló nemcsak fontos gazdaságpolitikai, hanem rendkívül jelentős politikai kérdésnek is minősítette. Burgert Róbert így fogalmazott: a vidék, s ezen keresztül az ország politikai stabilitásáról van szó. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy 3 millió választópolgár szavazata is a tét akkor, amikor a reform törekvéseit kell a vidék nyelvére ,,lefordítani,,. (folyt. köv.) 1989. február 21., kedd 16:43
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »