|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Pályázati felhívás
"Kövi Pál, több
gasztronómiai mű (így: az ,,Erdélyi lakoma,,) szerzője, a New York-i
,,Four Seasons,, étterem társtulajdonosa KRUDY GYULA
EMLÉKALAPÍTVÁNY-t hozott létre, amelyet a Művelődési Minisztérium
jóváhagyott. Az Alapítvány célja: a gasztronómiai kultúra támogatása."
SZER, Világhíradó:
KB-ülés - a függetlenítettek
"Ha összeadható lenne a teljes stáb, bizonyosan
jóval meghaladná a 200 ezret, és hol van akkor még a munkavégzés
költsége? És a pártérdekből igénybe vett épületek, hivatali szobák,
egyéb helyiségek fenntartási, működtetési kiadásai, a
pártrendezvények anyagi fedezete, a párt védelmét ellátó fegyveres
testületek költségtényezői?"
|
|
|
|
|
|
|
Kaput nyitni Európára - Németh Miklós megnyitotta a nemzetközi bankárképző központot (1. rész)
|
1989. február 16., péntek - Avatóünnepséget tartottak pénteken a magyar-francia együttműködéssel alakult Nemzetközi Bankárképző Központ Kft. várbeli székházában. Az intézményt 29 részvényes alapította, 130 millió forintnyi alaptőkével. Az ünnepségen előadást tartott Németh Miklós, a kormány elnöke.
Bevezetőben szólt arról: bizakodással tölti el, hogy a múltat ítélőszék elé idéző, fájó sebeket feltépő és bizonytalanságot tükröző, néha viharosan kavargó közéletünkben most olyan eseményen vehet részt, amely a stabil fogódzót, a tartós értékek érvényesítését és vállalását is jelképezi. Biztató továbbá, hogy vannak olyan markáns erők, amelyek a maguk területén a siker ígéretével járulnak hozzá egy eltorzított ideológián alapult téves pálya helyreigazításához. Olyan pálya kialakításához, amely visszavezet a szerves fejlődés útjára, és kaput nyit Európára. Sokan gondolják úgy, hogy a fejlődés fő irányától Kelet-Európa a második világháborút követően kanyarodott el. Aki azonban a történelmet és különösen a gazdaságtörténetet tanulmányozza, bizonyságot nyer arról, hogy ez már sokkal korábban megkezdődött. A világtól való elzárkózásunk és elzárásunk csak súlyosabbá tette a következményeket. Ez olyan tény, ami nem könnyíti, hanem nehezíti a visszakanyarodás történelmi léptékű feladatának megoldását. S azt igényli, hogy erőinket ne szétforgácsoljuk, hanem összefogjuk; és összefogjunk mindazokkal, akik ebben, az összeurópai fejlődési folyamat sikerében érdekeltek. Vissza akarunk kerülni a főútra, és keressük az odavezető ösvényeket. Amihez el szeretnénk jutni, az a modern jogállam, a plurális politikai intézményrendszer keretében jól működő demokrácia, a hatékony, vegyestulajdonon alapuló piacgazdaság. Ez utóbbi irányába már régebben is tettünk - némileg tétova - lépéseket. Már a 60-as évek közepén megszületett az a felismerés, hogy a naturális, mennyiségi célokon és utasításokon alapuló központi tervezés nem képes pótolni a piac szerepét. De ebben az időszakban a piacfelfogás még leszűkült az árupiacra. Hosszú út vezetett ahhoz - a világnak e táján eredetinek ható - felismeréshez, hogy a gazdasági folyamatok összehangolásának és a társadalmi kontroll érvényesítésének a piacnál nincs jobb színtere és a pénznél nincs jobb eszköze. De végül ez nyitotta meg az utat ahhoz, hogy aktívan hozzálássunk a pénz- és tőkepiac intézményi, szervezeti és működési feltételeinek kialakításához. (folyt.köv.)
1989. február 17., péntek 15:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kaput nyitni Európára - Németh Miklós megnyitotta a nemzetközi bankárképző központot (2. rész)
|
Ezután utalt arra, hogy a modern ipari világban a gazdaságok szerkezete, az azokban betöltött funkciók átalakulóban vannak. Ahhoz hasonlítható fordulat megy végbe, mint amikor a termelés kikerült a család köréből és szervezett társadalmi folyamattá vált. Most a termelésről leválnak a szolgáltatások. Így nemcsak az oktatás szerepe nő, hanem a kutatásigényes termékek és az értékesítési, szolgáltatási folyamatok jelentősége is. Így folytatta: Nálunk évtizedeken keresztül ismételgetett tétel volt: ,,Az anyagi termelés a nemzeti jövedelem növelése révén teremti meg a pénzeszközöket az oktatás, a kultúra, a művelődés, a tudomány, az egészségügy támogatásához. Először tehát a gazdasági termelő szférát kell rendbe tenni, s majd utána foglalkozhatunk a nem termelő területekkel.,, Ezzel a tétellel nemcsak az a baj, hogy téves, hanem az is, hogy olyan szocialista gyakorlat forrásává vált, amelyet ha tovább folytatunk, akkor a modern ipari világ ellenpontja leszünk. A felzárkózás szándékával nekünk is követnünk kell a modern ipari világ fejlődési irányát; növelni kell a szolgáltatások súlyát, alkalmazottainak számát, és ösztönözni kell az értéktermelési folyamatok eltolódását a fizikai munkától a szellemi munka felé. A bankszakma helyének és presztizsének felértékelődése ebből a történelmi látószögből is elkerülhetetlen szükségesség. A modernizáció pénzügyi intézményi feltételeinek megteremtésében az elmúlt néhány évben három kiemelkedően fontos lépést tettünk. A 80-as évek elején, mintegy négy évtizedes szünet után ismét lehetővé vált értékpapírok kibocsátása és forgalmazása. Ennek - a tőkeáramlás felgyorsításán kívül - kiemelkedő szerepe volt abban, hogy ráirányította a figyelmet a megtakarításoknak a pénzügyi egyensúly alakításában játszott fontos szerepére. A pénzügyi intézményi rendszer modernizálásának következő állomása a kétszintű bankrendszer létrehozása volt. Megkezdődhetett a mai kor követelményeinek megfelelő monetáris politika és eszköztár kiépítése. Megteremtődött a lehetőség az üzleti banki tevékenységnek az államigazgatásról való leválasztására. A vállalatok a korábbi egyoldalú államigazgatási függés helyett egyenrangú üzleti kapcsolatba léphetnek a pénzintézetekkel. A pénz- és tőkepiac fejlődése szempontjából korszakos jelentőségű az idén hatályba lépett társasági törvény. Ennek alapján olyan szervezeti, tulajdoni formák alakulnak ki, amelyek nélkülözhetetlenek egy fejlett tőkepiac működéséhez. Lehetővé teszik a pénzügyi megtakarítások közvetlen bevonását a gazdálkodásba. (folyt.köv.)
1989. február 17., péntek 15:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kaput nyitni Európára - Németh Miklós megnyitotta a nemzetközi bankárképző központot (3. rész)
|
Mindez az eddiginél sokkal nyíltabb, demokratikusabb, és ezáltal eredményesebb társadalmi ellenőrzést tesz lehetővé a tőkék befektetése és áramoltatása felett. A pénzügyi intézményrendszer megújulásával, a tőkepiac internacionalizálásával, majd a valuta-konvertibilitás fokozatos kialakításával szervesen összekapcsolódnak a bel- és külföldi folyamatok, s ezen keresztül a gazdasági élet szereplői nap mint nap szembesülnek a nemzetközi pénzvilág értékítéletével. Mivel a múltban ezeket a jelzéseket a gazdaság szereplői gyakran megszűrve és késleltetetten észlelhették, nem alakultak ki sem makro-, sem mikroszinten a gazdaság világpiaci alkalmazkodásának elégséges feltételei. A nemzetközi pénzvilágról szólva a miniszterelnök kitért arra: számunkra kiemelkedő jelentősége van a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal fenntartott kapcsolatainknak. Ezek olyan időszakban épültek ki, amikor nemzetközi fizetési helyzetünk, több, egyrészt tőlünk független tényező hatására kritikussá vált. S ennek a kritikus helyzetnek az áthidalásában akkor semmi mással nem pótolható segítséget jelentett, hogy csatlakozhattunk ezekhez az intézményekhez és élvezhettük támogatásukat. Kapcsolatunk azóta is intenzív és korrekt. Remélem, ezt a minősítést ők is osztják. Nem tagadjuk: számítunk arra, hogy a gazdaság modernizálásához, a piacgazdaság feltételeinek megteremtéséhez saját erőfeszítéseink mellett támaszkodhatunk a nemzetközi környezet, s különösen a Valutaalap és a Világbank támogatására. Tudatában vagyunk: egy ilyen együttműködés csak a könyörtelen realitások kölcsönös figyelembevételével folytatható. E realitásokba éppúgy beletartozik a gazdasági szerkezet átalakítására, a külső és belső pénzügyi egyensúly megteremtésére vonatkozó követelmény, mint a magyar gazdaság működési mechanizmusát befolyásoló objektív adottságok, s a társadalmi, politikai viszonyokból adódó korlátok. Bármelyik oldalt vagy tényezőt hagyjuk figyelmen kívül, kudarcra itéljük legjobb törekvéseinket. Nem tehetünk úgy, mintha nem tudnánk: gazdaságunk még nem igazi piacgazdaság. Ráadásul bírkózik azzal a nem könnyű feladattal, hogy belső piacán összekapcsolja a gyökeresen más értékrendet hordozó nyugati és keleti piacokat. (folyt.köv.)
1989. február 17., péntek 15:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kaput nyitni Európára - Németh Miklós megnyitotta a nemzetközi bankárképző központot (4. rész)
|
Egy ilyen közegben természetesnek kell tekinteni, hogy egy ,,szabályos,, piacgazdaságban jól kiszámítható hatással járó eszközök - például kamatlábemelés, valutaleértékelés, adókulcsmódosítás - nálunk alkalmazva nem ugyanazokat a reagálásokat és következményeket váltják ki. Ha erre nem vagyunk tekintettel, keserű csalódások érhetnek bennünket. A működési sajátosságok figyelembevételénél csak egy fontosabb: hogy jobbító törekvéseink magát a működést nehogy lehetetlenné tegyék. Ez a veszély akkor áll fenn, ha a gazdasági racionalitás szempontjai elfedik előlünk az óhatatlanul keletkező társadalmi feszültségek kritikus értékét. Ezután kifejtette: tudnunk kell, hogy a pénzügyi intézményrendszer piacgazdaságokból jól ismert eszköz- és szervezeti rendszerének kiépítése önmagában nem garantálja a gazdaság hatékony működését. A bankszakma presztizsének növeléséhez véglegesen meg kell haladni néhány, az ötvenes években kialakult, és azóta klisévé merevedett ideológiai tabut is. Arról van szó, hogy a vállalkozás ne tartozzon többé az erkölcsileg gyanús kategóriába, ellenkezőleg: a vállalkozás számítson erénynek. Rögtön hozzátenném, hogy nem a mai, kissé még zsibvásárra hasonlító formájában, hanem a holnap piaci kényszere által szabályozott alakjában. Fontos, hogy a gazdálkodás, a vállalkozás társadalmi felelősségét az jelentse, hogy az emberek szükségleteit kielégítő javakat kell termelnie. A gazdálkodás tehát elsősorban ezen a ponton erkölcsi kérdés, és ha ezt az erkölcsi szabályt a gazdálkodás megszegi, akkor nemcsak veszteséges lesz, hanem erkölcstelennek is minősül. Meg kell végre haladni azt a tételt - és ez már közvetlenül a bankszakmát érinti -, hogy a gazdálkodók számára csak a munka erkölcsös, és a kereskedelem erkölcsileg veszélyes, a pénzkölcsönzés pedig kifejezetten tilos. Az ötvenes években az állam ugyanis ennek a felfogásnak a jegyében óvta meg a gazdálkodókat attól, hogy a kereskedelem és a pénzkölcsönzés bűnébe essenek. Állami monopóliummá tette a kereskedelmet és a banki tevékenységet is. Ez nemcsak a gazdasági energiák képtelen gúzsbakötéséhez vezetett, hanem szemléletileg is az ősrégi etikai tanok szintjére történő visszaesést jelentett. A helyzet most már más. A kétszintű bankrendszer, a vállalkozások újfajta szabályozása már az európai kultúrfejlődés mércéjén is mérhető szemlélet alapján történt. (folyt.köv.)
1989. február 17., péntek 15:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kaput nyitni Európára - Németh Miklós megnyitotta a nemzetközi bankárképző központot (5. rész)
|
A régi ideológia maradványai azonban még nyomokban előfordulnak, és egy szociális demagógia fegyvertárába illesztve még veszélyessé is válhatnak. A piacgazdaság teljes intézményrendszerének egyik nélkülözhetetlen eleme, hogy a modern pénzügyi rendszer korszerűen és magas színvonalon képzett szakemberekre támaszkodjék. Egy deverzifikált bankrendszerben mind a központi bankra, mind az üzleti bankokra a korábbinál összehasonlíthatatlanul nagyobb felelősség hárul a pénzügyi fegyelem, a pontos és gyors pénzügyi információs rendszer kiépítése és a korszerű pénzügyi ellenőrzési módszerek meghonosítása terén. Ehhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy magas szinten és széles körben elsajátítsuk a modern pénzügyi technikát. Emiatt is alapvető fontosságú a szervezett, intézményesített bankárképzés megteremtése. Ezt a célt szolgálja a Nemzetközi Bankárképző Intézet létrehozása. A nemzetközi bankáképző központ nemcsak a magyar felsőoktatás pénzügyi szakbemberképzésére támaszkodik, hanem a legjobb értelemben vett tudásimportőr: a világ élvonalába tartozó pénzpiacok tapasztalatait kívánja közvetíteni a hazai szakemberek számára. Ehhez kiváló feltételeket teremt, hogy a bankárképző alapításában és munkájában francia szakemberek közvetlenül is részt vállalnak. Várható, hogy ez az intézmény rövid időn belül a bankárképzés egyik kelet-európai centrumává fejlődik, s remélhető, hogy - céljainak megfelelően - néhány év távlatában közép-európai központtá is válhat. A fejlett piacgazdaságokból merített pénzügytechnika-import serkentően hathat gazdaságunkra, és kisugárzik környezetünkre is. A fejlett, harmonizált pénzügyi rendszer ugyanis nélkülözhetetlen infrastruktúráját képezi a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatoknak és a keleti országok egymás közötti gazdasági kapcsolatainak egyaránt. Így fejezte be: Magyarországon többnyire nagyobb szimpátiát táplálnak a kiutat radikális politikai megoldásokkal kereső Kossuth, mint az Európához való felzárkózást a minőség, a magas szintű szakmai tudás és kultúra irányában kereső Széchenyi iránt. Mi most nem elszakadni - főleg nem leszakadni - akarunk, hanem integrálódni a modern európai nemzetekhez; ehhez Széchenyi szellemére kell sokkal fogékonyabbnak lennünk. (folyt.köv.)
1989. február 17., péntek 15:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kaput nyitni Európára - Németh Miklós megnyitotta a nemzetközi bankárképző központot (6. rész)
|
Ezt követően Christiane Malitchenko, Franciaország budapesti nagykövete üdvözölte a résztvevőket, majd Bartha Ferenc államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke arról szólt, hogy a gazdaság megújulási folyamatában a pénzügyi rendszer korszerűsödésének rendkívül fontos szerep jut. Az MNB, mint a mostani vállalkozás egyik fő részvényese, egyúttal a magas szintű bankszakember-képzés megvalósításának is kezdeményezője volt. A következő évek ugyanis kihívást jelentenek a szakmának; nemcsak azért, mert a pénzügyi változások fölgyorsultak, és a gazdasági folyamatok előrevitele érdekében teljes egészében megújult bankrendszert kell működtetni, hanem azért is, mert a szükséges infrastruktúra hiánya - mindenekelőtt az elektronika alkalmazásának hiánya -, hátráltathatja a fejlődést. Azt is megemlítette, hogy azért esett a választás a francia módszerek átvételére, mert mostanáig világszerte - így nálunk is - talán túlzottan nagy volt az angolszász befolyás a bankéletben, holott a franciák ma már az élmezőnybe tartoznak, képzési rendszerük pedig nagy hagyományokkal rendelkezik. Az országban olyan piacgazdaságot kell létrehozni - mondotta -, amelyben a pénz és a pénzügyi rendszer integráló szerepet tölt be, enélkül ugyanis nem valósulhat meg a gazdaság modernizációja. Silva Sagari, a Világbank képviselője előadásában arról szólt, hogy a kilencvenes években, Nyugat-Európa egységes piaccá válásával, még hatékonyabb pénzzpiac és bankszervezetek alakulnak ki. Az ehhez való felzárkózás jól képzett szakember-gárdát igénnyel, s ebben segít a bankárképző központ; ezért is támogatja a Világbank ezt a vállalkozást. Lenk Géza, a Magyar Bankszövetség elnökének fejtegetése szerint a két éve létrehozott új bankrendszer indulásakor már látszott, hogy hiányos a szakemberállomány. Kiemelte továbbá: a magyar bankrendszerben azért is fontos a magas szintű képzés, hogy a hivataljellegű szemléletet végre minden területen az üzleti szellem váltsa fel. Jean Montgaillard, a franciaországi nemzetközi bankközpont igazgatója az ott évtizedek óta hagyományos képzési rendszer eredményeit ismertette és kifejezte reményét, hogy a budapesti vállalkozással rendszeres kapcsolatot tarthatnak fenn. (folyt.köv.)
1989. február 17., péntek 15:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kaput nyitni Európára - Németh Miklós megnyitotta a nemzetközi bankárképző központot (7. rész)
|
A francia és a magyar központ ezentúl együttműködik a tananyag kialakításában, közösen tanulmányoznak egy-egy szakmai kérdést, a franciák pedig know-howot adnak át képzési tapasztalataikból. Demján Sándor, a Magyar Hitelbank elnök-vezérigazgatója előadásában azt elemezte, hogy a magyar bankárképzés eszköze a gazdaság fejlődésének. Fontosnak tartotta, hogy a reformokat illetően az irányító szerveknél, a vállalatoknál és a bankoknál egységes szemlélet alakuljon ki. Az első tanfolyamok már a következő napokban kezdődnek, egyebek között a pénzpiac-tőkepiac kapcsolatáról, a váltókról, a lízingekről, a kisvállalkozások finanszírozásáról, a különféle monetáris szabályozásról. A hallgatók sikeres vizsga után közös magyar-francia oklevelet kapnak. (MTI)
1989. február 17., péntek 15:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Az újonnan megválasztott Intéző Bizottság már ülést tartott és lényeges határozatokat hozott, amelyről tájékoztatta az MSZMP-t, a kormányfőt, a Hazafias Népfront elnökét és az MTI-t. Létrehozott egy nyolctagú operatív bizottságot is jelentős hatáskörrel. Kiküszöbölte azt a hibát is, hogy a korábban négy kizárt és kellő politikai tapasztalattal rendelkező személy háttérbe szoruljon, mert megengedte, hogy az OB munkájába esetenként más párttagokat is bevonhasson."
III/III jelentés FKgP Nagyválasztmányról 1. oldal
III/III jelentés FKgP Nagyválasztmányról 2. oldal
MTV2 nézői telefonok:
"- Ányos Katalin 341-836: - nézte a reflexológiáról szóló műsort. Szeretné tudni, hogy Sára Gáborral hogy lehetne kapcsolatot teremteni, mert pl. ebbeli képzésről szeretne éredklődni. Nagyon megköszönném ha visszahívnának.
- Dr. Udvardi Katalin Miskolc 84-499: - visszahivást kérnék. Köszönöm.
- 682-189: - szeretném ha visszahívnának és megmondanák Rózsa György cimét vagy telefonszámát, mert szeretnék a Leg...leg..-be szerepelni. Nagyon Köszönöm.
- 56o-o77 Szabó Lászlóné: - javaslatot szeretnék tenni, hogy a tegnap későn leadott romániai ügyekkel kapcsolatos beszélgetést, melynek műsorvezetője Déri János volt, egy előbbi időpontban, amikor nagyobb réteg nézi még a TV-t, meg kellenne ismételni. Hozzáteszem, nekem nincs semmilyen rokonom vagy ismerősöm Romániában."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|