|
|
 |
|
 |
Gorbacsov és Castro kapcsolata
|
Washington, 1989. március 30. (Amerika Hangja, Világhíradó) - A
jövő héten, amikor Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár Kubába
látogat, a politikai és gazdasági reform témája szerepel majd a
napirenden. Amerikai szakértők szerint a glasznoszty és
peresztrojka jelszavai egyre jobban eltávolítják Kubát nagy
kommunista szövetségesétől.
Elliot Abrams volt külügyminiszter-helyettes közölte, hogy Kuba
lemarad a szovjetunióbeli változások mögött. Példaként idézte a hét
végén lezajlott szovjet választásokat.
Úgy gondolom, ez aláhúzza a növekvő szakadékot a Szovjetunióról
alkotott elképzelések, a szovjet valóság és politikai helyzet,
valamint Kuba között. Valóban figyelemreméltó a dolog. Ez a
választás véleményem szerint felhívja a figyelmet: arra, mennyire
elszigetelten áll Kuba a kommunista világban.
Meg persze nemcsak a szovjetekről van szó, a kelet-európaiak -
Románia kivételével - még előbbre is vannak, mint a Szovjetunió,
bizonyos reformok terén. Kuba pedig valóban elmaradt mögöttük.
Jay Walesa a Miami egyetem professzora némileg megkérdőjelezte
Elliot Abrams kijelentését, amikor annak a részletének adott
hangot, hogy az NDK, Észak-Korea és a peresztrojka magas rangú
ellenzői a kelet-európai országokban is azt figyelik, kudarcot
vallanak-e Gorbacsov reformjai. De azzal ő is egyetért, hogy Castro
veszélyben érzi magát, ha reformokról van szó.
A glasznoszty szerintük aláássa a demokratikus centralizmus lenini
elvét, és végső soron - ha Kubában is engedélyeznék - Castro
uralmát úgyszintén. Nagyon veszélyes dolog megengedni azt, ami a
hét végén a Szovjetunióban történt. Veszélyesnek tekintik a lengyel
eseményeket is, azt hogy a kommunista párt megosztja hatalmát a
Szolidaritással - és a jövőben várható magyarországi fejleményeket,
ahol jövőre hasonló megoldásra kerülhet sor.
Walesa professzor, aki a Miami egyetemen a szovjet és kelet-európai
tanulmányokkal foglalkozó intézet vezetője, elmondta, hogy tavaly
egy magas rangú kubai kormánytisztviselő közölte vele: Castronak az
a meggyőződése, hogy a peresztrojka azonos a kapitalizmushoz való
visszatéréssel. Kijelentette: a kubai diktátor legnagyobb félelme
az, hogy a szovjetunióbeli belső reformok előbb-utóbb az
úgynevezett forradalmi mozgalmak - mint például a nicaraguai
szandinista kormány - támogatásának csökkentéséhez vezetnek. Ezért
Castro örömmel látna egy erős szeparatista mozgalmat Litvániában,
mert az bebizonyítaná: igaza van abban, hogy Gorbacsov naiv, és
politikája destabilizálja Szovjetuniót - mondta a professzor.
Szakértők szerint Gorbacsov arra bíztatja majd Castrót: próbáljon
javítani a kubai-amerikai kapcsolatokon. Susanne Kauffmann (...) a
New York-i Amerika Társaság képviselője kijelentette: a szovjetek
egyre inkább tehernek érzik Kuba segélyezését. Nem merik azonban
csökkenteni a napi 12 millió dollárra rúgó támogatást, mert
tartanak Castro anyagias természetétől, és attól, hogy a segély
megnyirbálásának negatív hatása lehetne a kubai belső helyzetre.
Susanne Kauffmann (...) is a meggyőződése, hogy Gorbacsov jobb
kubai-amerikai kapcsolatokat szeretne látni abban a reményben, hogy
akkor megszűnik az amerikai kereskedelmi embargó, Kuba dollárhoz
jut, és ezzel enyhülne a Szovjetunióra nehezedő gazdasági nyomás.
Elliot Abrams ezzel kapcsolatban hozzátette: az Egyesült
Államokban nincs politikai támogatása a megértőbb fellépésnek
Castróval szemben.
Abrams szerint a szovjet és a kubai vezetők másik nehéz témája
Közép-Amerika kérdése lesz. Gorbacsov nem akarja növelni a
feszültséget az Egyesült Államokkal a közép-amerikai ügyek miatt -
különös tekintettel Nicaraguára és Salvadorra.
Mindebből a szakértők azt a tanulságot vonják le, hogy a szovjet
vezető kubai látogatása reflektorfénybe állítja majd az ellentétet
Gorbacsov reformista nézetei és Fidel Castro régi divatú
fanatizmusa között. +++
1989. március 30., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|