|
|
|
|
Gorbacsov és Castro kapcsolata
|
Washington, 1989. március 30. (Amerika Hangja, Világhíradó) - A jövő héten, amikor Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár Kubába látogat, a politikai és gazdasági reform témája szerepel majd a napirenden. Amerikai szakértők szerint a glasznoszty és peresztrojka jelszavai egyre jobban eltávolítják Kubát nagy kommunista szövetségesétől. Elliot Abrams volt külügyminiszter-helyettes közölte, hogy Kuba lemarad a szovjetunióbeli változások mögött. Példaként idézte a hét végén lezajlott szovjet választásokat. Úgy gondolom, ez aláhúzza a növekvő szakadékot a Szovjetunióról alkotott elképzelések, a szovjet valóság és politikai helyzet, valamint Kuba között. Valóban figyelemreméltó a dolog. Ez a választás véleményem szerint felhívja a figyelmet: arra, mennyire elszigetelten áll Kuba a kommunista világban. Meg persze nemcsak a szovjetekről van szó, a kelet-európaiak - Románia kivételével - még előbbre is vannak, mint a Szovjetunió, bizonyos reformok terén. Kuba pedig valóban elmaradt mögöttük. Jay Walesa a Miami egyetem professzora némileg megkérdőjelezte Elliot Abrams kijelentését, amikor annak a részletének adott hangot, hogy az NDK, Észak-Korea és a peresztrojka magas rangú ellenzői a kelet-európai országokban is azt figyelik, kudarcot vallanak-e Gorbacsov reformjai. De azzal ő is egyetért, hogy Castro veszélyben érzi magát, ha reformokról van szó. A glasznoszty szerintük aláássa a demokratikus centralizmus lenini elvét, és végső soron - ha Kubában is engedélyeznék - Castro uralmát úgyszintén. Nagyon veszélyes dolog megengedni azt, ami a hét végén a Szovjetunióban történt. Veszélyesnek tekintik a lengyel eseményeket is, azt hogy a kommunista párt megosztja hatalmát a Szolidaritással - és a jövőben várható magyarországi fejleményeket, ahol jövőre hasonló megoldásra kerülhet sor. Walesa professzor, aki a Miami egyetemen a szovjet és kelet-európai tanulmányokkal foglalkozó intézet vezetője, elmondta, hogy tavaly egy magas rangú kubai kormánytisztviselő közölte vele: Castronak az a meggyőződése, hogy a peresztrojka azonos a kapitalizmushoz való visszatéréssel. Kijelentette: a kubai diktátor legnagyobb félelme az, hogy a szovjetunióbeli belső reformok előbb-utóbb az úgynevezett forradalmi mozgalmak - mint például a nicaraguai szandinista kormány - támogatásának csökkentéséhez vezetnek. Ezért Castro örömmel látna egy erős szeparatista mozgalmat Litvániában, mert az bebizonyítaná: igaza van abban, hogy Gorbacsov naiv, és politikája destabilizálja Szovjetuniót - mondta a professzor. Szakértők szerint Gorbacsov arra bíztatja majd Castrót: próbáljon javítani a kubai-amerikai kapcsolatokon. Susanne Kauffmann (...) a New York-i Amerika Társaság képviselője kijelentette: a szovjetek egyre inkább tehernek érzik Kuba segélyezését. Nem merik azonban csökkenteni a napi 12 millió dollárra rúgó támogatást, mert tartanak Castro anyagias természetétől, és attól, hogy a segély megnyirbálásának negatív hatása lehetne a kubai belső helyzetre. Susanne Kauffmann (...) is a meggyőződése, hogy Gorbacsov jobb kubai-amerikai kapcsolatokat szeretne látni abban a reményben, hogy akkor megszűnik az amerikai kereskedelmi embargó, Kuba dollárhoz jut, és ezzel enyhülne a Szovjetunióra nehezedő gazdasági nyomás. Elliot Abrams ezzel kapcsolatban hozzátette: az Egyesült Államokban nincs politikai támogatása a megértőbb fellépésnek Castróval szemben. Abrams szerint a szovjet és a kubai vezetők másik nehéz témája Közép-Amerika kérdése lesz. Gorbacsov nem akarja növelni a feszültséget az Egyesült Államokkal a közép-amerikai ügyek miatt - különös tekintettel Nicaraguára és Salvadorra. Mindebből a szakértők azt a tanulságot vonják le, hogy a szovjet vezető kubai látogatása reflektorfénybe állítja majd az ellentétet Gorbacsov reformista nézetei és Fidel Castro régi divatú fanatizmusa között. +++
1989. március 30., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|