|
|
|
|
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. március 30., csütörtök - Az állami ellenőrzési rendszer továbbfejlesztésének részeként egy új központi ellenőrző szervezet, a Legfőbb Állami Számvevőszék (LÁSZ) létrehozásáról tárgyalt csütörtöki ülésén az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága.
Ballai László, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a képviselők elé terjesztett írásos beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítőjében hangoztatta: az állami ellenőrzési rendszer korszerűsítésére vonatkozó átfogó javaslatot rendszerszemléletben kell kialakítani. E kérdésről nem született még kormány-állásfoglalás, így a bizottság véleménye sokat jelenthet a további munkához. A KNEB elnöke szólt arról, hogy az állami ellenőrzési rendszerből jelenleg hiányzik a folyamatos, szervezett és szakszerű parlamenti ellenőrzés. Az Országgyűlés lehetőségei viszonylag szűk térre korlátozódnak. A széles hatáskörrel felruházott Legfőbb Állami Számvevőszék nemcsak az Országgyűlés tevékenységét teheti szakszerűbbé, megalapozottabbá; közreműködésével a meglévő és erősen tagolt különféle szakellenőrző apparátusok munkája is összehangoltabbá válhat. Az új szervezet kialakítására az Igazságügyi, illetve a Pénzügyminisztériumban, valamint a KNEB-ben javaslatok készültek, ezek végkövetkeztetése egybecseng: a LÁSZ-t az Országgyűlés irányítása alatt kell létrehozni. Ballai László kifejezte meggyőződését, hogy a népi ellenőrzés képes lenne a számvevőszék típusú ellenőrzés végrehajtására. Az induláshoz a feltételek rendelkezésre állnak, illetve megteremthetők. Ballai László az új szervezet feladatai közé sorolta az állami költségvetés véleményezését, a kormány és a Pénzügyminisztérium állami költségvetéssel kapcsolatos tevékenységének ellenőrzését, illetve a kormányprogramhoz csatlakozó kiemelt jelentőségű kormányzati feladatok, nemzetközi egyezmények és kötelezettségvállalások megvalósítását értékelő téma- és célvizsgálatokat. (folyt.köv.)
1989. március 30., csütörtök 18:54
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (2. rész)
|
Végezetül elmondta, hogy a számvevőszék felállításáról szóló javaslatot májusban terjesztik a kormány elé az államháztartási törvény tervezetével párhuzamosan. Patkó András pénzügyminiszter-helyettes annak a véleményének adott hangot, hogy a LÁSZ létrehozása a parlament kompetenciája, az ellenőrzési szervezet a törvényhozó testületnek tartozik felelősséggel. Szerinte a szervezetnek teljes körű jogosítványokkal kellene rendelkeznie. Szólt arról, hogy a kormány egyre fokozódó követelmények mellett végzi munkáját, ezért indokoltnak tartotta, hogy a kormánynak is legyen saját szervezete az ellenőrzésre. Ez a szétaprózott ellenőrzési egységeket fogná össze, a Minisztertanács Hivatalán belül, vagy a kormány mellett létrehozandó bizottságként. Képviselői kérdésekre válaszolva Ballai László elmondta, hogy a számvevőszék létszámára vonatkozóan csak elképzelések vannak, mindenesetre ezer embernél kevesebbel számolnak. Szerinte a számvevőszékről szóló törvény ez év végére jóváhagyható, s az új szervezet a jövő év elején megkezdheti működését. Patkó András a KNEB elnökével vitába szállva leszögezte, hogy több száz fős szervezetnek nincs létjogosultsága, az ellenőrzéshez elsősorban okleveles könyvvizsgálók, számszaki szakértők, nem pedig diplomás orvosok, mérnökök, pedagógusok kellenek. Szerinte az új szervezet előtt álló feladatokat ötven, legfeljebb száz fős apparátus is el tudná végezni. A vitában felszólaló képviselők rámutattak arra, hogy az új szervezet létrehozásakor figyelembe kell venni a politikai intézményrendszerben zajló változásokat. Elvi egyetértés alakult ki abban, hogy az adott politikai helyzetben a számvevőszék csak úgy végezheti sikerrel feladatát, ha függetlenül, a pártok befolyásától mentesen működik, önálló, kis létszámú testületként. A képviselők megítélése szerint a számvevőszéket nem a meglévő apparátusokból kell kialakítani, fontosnak tartották, hogy elnökét, elnökhelyettesét és tagjait az Országgyűlés válassza meg. Devcsics Miklós (Nógrád megye) arra mutatott rá, hogy a LÁSZ léte a kormánynak is biztonságot jelenthet munkájához. Kovács András (Heves megye) kifogásolta, hogy a Pénzügyminisztérium álláspontját a képviselők előzetesen nem ismerhették meg. Szükségesnek vélte, hogy a számvevőszéknek legyenek területi ellenőrző szervei. (folyt.köv.)
1989. március 30., csütörtök 19:04
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (3. rész)
|
Szabó Kálmán (Budapest) az ütőképes szervezet mielőbbi létrehozását sürgette. Szerinte az ellenőrök eddig csak az ,,előszobáig,, jutottak, a kormány, a miniszterek, egyes politikai káderek ellenőrzése párt-állami tevékenység volt. Séra János (Komárom megye) a számvevőszék politikai arculatát a semlegességben jelölte meg, véleménye szerint a szervezetben minden pártnak egy taggal kellene képviseltetnie magát. Puskás Sándor (Heves megye) arról szólt, hogy a kormánynak joga van saját ellenőrzési szervezet létrehozására, de a LÁSZ létrejötte esetén ez feleslegesnek látszik. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a számvevőszék leendő alkalmazottainak oktatását mielőbb meg kellene kezdeni, hogy már az induláskor jól felkészült szakemberek végezzék a munkát. Antal Ferenc (Veszprém megye) szerint az irányítási rendszerben az ellenőrzés mindig háttérbe szorult, vagy tessék-lássék módon érvényesült, mert az egész döntési mechanizmus ezt igényelte. Fontosnak tartotta, hogy a népi ellenőrzési apparátust a tervezett változásokról naprakészen tájékoztassák, mert helyzetének bizonytalansága miatt máris sok szakember otthagyta a szervezetet. Simon Péter (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) úgy vélte, hogy a számvevőszék szakembereinek anyagilag és egzisztenciálisan is függetlennek kell lenniük. Megyei képviselőtársa, Fehérné Eke Katalin annak a véleményének adott hangot, hogy ha a Parlament kompetenciájába tartozik a LÁSZ, akkor a kormány ne szabjon számára feladatokat. A képviselő az állami ellenőrzés egész rendszerének áttekintését sürgette. (MTI)
1989. március 30., csütörtök 19:09
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|