Rendszerváltás és az MTI

	Kerekasztal és gazdaság (2.rész)
,,A Szolidaritás aktivistáinak nem volt elég bátorságuk elmondani az igazságot saját tagságuknak sem,, - állították, sőt úgy vélekedtek, hogy a kerekasztal eredményeként Lengyelországban a gazdasági reform jóval kevésbé lehet radikális, mintha e kérdéskör nem került volna az ,,asztalra,,. Az indexáció azonban nemcsak közgazdász, de politikus szemmel is komoly kételyek forrása, hiszen semmilyen garancia nincs arra, hogy bevezetése fékezőleg hatna a sztrájkhullámra. Annál kevésbé, mivel az elmúlt hetek sztrájkjainak tapasztalatai szerint a bérkövetelések egymást gerjesztő, sok esetben teljesen irracionális eszkalációjának lehetünk tanúi. Egyes szakmai rétegek gátlástalanul nyúlnak az elvileg végső eszköznek számító sztrájkfegyverhez. A LEMP központi napilapja, a Trybuna Ludu kommentárjában odáig megy, hogy az egész lengyel munkásosztály érettségét, felelősségérzetét kérdőjelezi meg és a társadalom elleni háborúnak bélyegzi a varsói postások és a tengermelléki élelmiszerfuvarozók sztrájkját. A postások munkabeszüntetése miatt a nyugdíjak nem jutottak el a rászorulókhoz, mig Gdansk, Gdynia és Sopot szállítómunkásainak munkabeszüntetése (havi 100 ezer zlotys béremelést követeltek) az élelmiszerüzletek ünnepek előtti ellátását kuszálta össze. A Trybuna Ludu szerint reális a veszélye annak, hogy a lengyel munkásosztály önzése tönkretegye Lengyelországot. A párt lapja szerint a lengyel munkások jelentős részét egyáltalán nem érdeklik sem a gazdasági, sem a politikai reformok. Egyetlen jelszavuk: ide a pénzt az asztalra, a többi nem a mi dolgunk. Hasonlóan vaskos problémává dagat a kerekasztal mellett a lengyel mezőgazdaság ,,piacosítása,, azaz a mezőgazdasági és élelmiszerárak felszabadításának ügye, amit az ellenzék mellett nagy aktivitással támogat a LEMP egyik koalíciós partnere, a parasztpárt is. A javaslat lényege: szüntessék meg az élelmiszerek állami ártámogatását és bízzák a piacra, a keresletre és a kínálatra az árak alakulását. A dotációra fordított pénzt konpenzációként fizessék ki a vásárlóknak. Az indítvány egybeesik a gazdasági reform általános, a piacgazdaság megteremtését célzó irányvonalával. Mégsem reális elképzelés: eltekintve a várhatóan 200-300 százalékos árszintemelkedéstől az élelmiszereknél, valamint ennek gazdasági és főleg társadalmi következményeitől, nem hozna lényeges termelésnövekedést. A lengyel mezőgazdaság talpraállításához ugyanis az agraászerkezet teljes átalakítására, óriási ipari, mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokra lenne szükség. (folyt) 1989. március 30., csütörtök 12:38
Vissza » Folytatásokkal »