|
|
|
|
Áprilistól vállalkozói kölcsön az újrakezdéshez - sajtótájékoztató az ÁBMH-ban (1. rész)
|
1989. március 30., csütörtök - Április 1-jétől az újrakezdési kölcsön helyett új, a korábbiaknál szélesebb körben igényelhető kölcsön segíti a vállalkozók indulását - jelentette be Bukta László, az ÁBMH elnökhelyettese, aki időszerű foglalkoztatáspolitikai kérdésekről tájékoztatta csütörtökön az újságírókat. Elmondta: ezt az új vállalkozói kölcsönt mindazok igénybe vehetik, akik a munkaerőközvetítő szervek segítségével sem tudnak egy hónap alatt elhelyezkedni, így tehát a pályakezdők is, de kérhetik azok is, akiknek munka-, tagsági viszonya munkahelyük felszámolása, vagy jelentős létszámcsökkentés miatt szűnik meg, függetlenül attól, hogy az illetékes munkaerő-közvetítő szervek tudnak-e részükre megfelelő munkahelyet felajánlani. A kölcsön összege változatlanul maximálisan 300 ezer forint lehet, legfeljebb 10 évre, a kamatok fizetését viszont már csak négy évig vállalja magára a foglalkoztatási alap az eddigi 10 esztendő helyett.
A korábbi tapasztalatok alapján nehéz felbecsülni, hogy ez az új kölcsönforma mennyivel lesz sikeresebb elődjénél, amelyet a vártnál jóval kevesebben, egy év alatt csupán 400-an vettek igénybe. A jogosultság kiterjesztése azonban minden bizonnyal élénkíti majd a vállalkozói kedvet, főként a jól képzett szakemberek körében. Új vállalkozások indításához, vagy a már működőkbe való bekapcsolódáshoz azonban nem elegedő csak a jó szakismeret, tisztáben kell lenni a vállalkozások jogi, közgazdasági feltételeivel, szabályaival is. Ezért a KIOSZ a helyi munkaügyi szervekkel együttműködve már több városban indított előkészítő tanfolyamokat, s igény esetén erre másutt is vállalkoznak. Annak eldöntésében is segítenek, hogy az adott városban, területen milyen szakmában érdemes vállalkozásba fogni. Az újrakezdés megkönnyítésére várhatóan a közeljövőben több szakmában is eltörlik majd azt a megkötést, hogy csak két évi gyakorlat után válthat valaki iparengedélyt. Így azok a munkanélküliek is élhetnek majd ezzel a lehetőséggel, akik átképző tanfolyamokon szerzik meg az adott szakismereteket. Az elnökhelyettes arról is tájékoztatott, hogy míg januárban mintegy 500-an kaptak munkanélküli segélyt, március végére már mintegy 3-5 ezer munkanélkülire számítanak. Munkanélküli segélyre eddig 5,6 millió forintot fizettek ki. Ez az összeg azonban csak látszólag jelentős, mert a munkanélküli segélyből átlagosan havi 3000-3100 forintot tud a családi kasszába betenni az, akinek nincs állása. (folyt.köv.)
1989. március 30., csütörtök 15:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Áprilistól vállalkozói kölcsön az újrakezdéshez - sajtótájékoztató az ÁBMH-ban (2. rész)
|
Sajnálatos tényként említette azt a tapasztalatot, hogy igen kicsi az újbóli munkavállalási esélye azoknak, akik munkanélkülivé váltak. A munkanélküli segélyben részesülőknek ugyanis több mint a fele szakképzetlen, s éppen irántuk csökken leginkább a vállalatok kereslete. A kitörés ebből a helyzetből egyébként is nehéz: eddig mindössze 70 embernek sikerült a segélyben részesülők közül ismét elhelyezkedni. Ezzel kapcsolatban több olyan intézkedésről is beszámolt, amely várhatóan hozzájárul majd a jelentősebb munkanélküliség megelőzéséhez. Elmondta egyebek között, hogy világbanki hitelből az ország északi részében regionális oktatási központot hoznak létre a dolgozók átképzésére. Első lépésként a diplomás pályakezdők részére bizonyos szakmákban - amelyekben már eddig is nehéz volt állást találni - június elsejétől bevezetik a gyakornoki rendszert. Pályázat úúján keresnek majd olyan munkáltatókat, amelyek fogadnák a fiatalokat, s a hat hónapig tartó gyakornokoskodás idején a bért a foglalkoztatási alapból finanszírozzák majd. A szervezett csoportos vagy egyéni külföldi munkavállalás elősegítésére - amely iránt egyre nagyobb az érdeklődés - az Országos Munkaerőpiaci Központ a Tesco-val közösen ügynökséget hoz létre a közeljövőben. Az elnökhelyettes bejelentette azt is: az NDK tervezi hazánkkal a munkaerő-kooperáció felújítását. Így várhatóan 1990-től ismét többezer fiatal vállalhat majd munkát az NDK-ban. Több új ÁBMH-rendelkezést is ismertett az ÁBMH elnökhelyettese. Az egyik szerint a munkaügyi kormányzat a munkáltatókra bízza a 40 vagy 42 órás munkahétről való megállapodást a kollektív szerződés keretében. A másik azt mondja ki, hogy a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán folytatott tanulmányi idő ezután nemcsak a nyugdíjba, de a munkaviszonyba is beleszámít. Így a munkaviszonyhoz kapcsolódó különféle pótlékok, pótszabadságok és egyéb járandóságok megállapításánál is figyelembe kell venni. Az új rendelkezések a Magyar Közlöny 19. számában olvashatók. (MTI)
1989. március 30., csütörtök 16:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|