|
|
 |
|
 |
Novoje Vremja - 1956 (2.rész)
|
A lap képviselője felteszi a kérdést a történészeknek, hogy
véleményük szerint 1956 a rendszer megdöntésére irányuló puccsként
vagy népfelkelésként értékelhető. Fomin szerint az események
kezdetben békés jellegűek voltak, és a szocializmus tökéletesítésére
irányultak. Csak később jelentek meg a szélsőséges elemek, amelyek a
rendszer, a párt vezetői ellen hangolták a tömeget. Fomin véleménye
szerint puccs volt, lévén csak egyes helyeken voltak fegyveres
megmozdulások.
Ezzel szemben Bulahnak az a véleménye, hogy Rákosi- és
Sztálin-ellenes széles demokratikus mozgalom bontakozott ki a
szocializmus torzulásainak felszámolására. Ehhez a széles
tömegmozgalomhoz csapódtak aztán október 23. és november 4. között
az ellenforradalmi elemek, amelyeknek nem volt a mozgalomban
meghatározó szerepük még akkor sem, ha több ezer fegyveresről volt
szó.
A szovjet csapatok szerepéről Jagodovszkij úgy vélekedik, hogy
az első budapesti bevonulás nem a magyar kormány kezdeményezésére
történt. Ezzel szemben Fomin úgy tudja, hogy október 23-án Jurij
Andropov nagykövet felhívta P. Lescsenko tábornokot, a szovjet
csapatok parancsnokát és közölte vele Hegedűs András kormányának a
szovjet csapatok Budapestre történő behívására vonatkozó kérését. A
parancsnok azt válaszolta, hogy csak a szovjet honvédelmi miniszter
parancsára tehet ilyen lépést. A parancs egy óra múlva megérkezett.
Jagodovszkij ezzel kapcsolatban kételyének adott hangot, mivel
szerinte ilyen határozatok nem születnek ilyen gyorsan.
A teljes igazság feltárásához az is szükséges, hogy milyen
tárgyalásokat folytattak Kádár Jánossal. Jagodovszkij
elképzelhetőnek nevezte, hogy Kádár kénytelen volt beleegyezni a
szovjet csapatok behívásába, lehetséges, hogy ,,segítettek,, neki a
döntés meghozásában. Nem lehet kizárni azt sem, hogy tartottak a
nyugat beavatkozásától, mivel gyakorlatilag nyitott volt a határ.
Ahhoz, hogy valódi képet lehessen alkotni a történtekről, fel
kell tárni az összes dokumentumot, és lehetővé kell tenni, hogy mind
a magyar, mind pedig a szovjet történészek hozzáférhessenek az
archivumokhoz. Egyelőre az 1956-os dokumentumok egésze még nem áll a
szakemberek rendelkezésére - állapította meg végezetül
Jagodovszkij.+++
1989. július 5., szerda 18:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|