Rendszerváltás és az MTI

	Alkotmányos alapelvek a külpolitikáról - Kótai Géza nyilatkozata (1. rész)
1989. január 31., kedd - Az új szerkezeti felépítésű Alkotmány alapvető elvei között szabályozza az államnak és a társadalom tagjainak, szervezeteinek nemzetközi kapcsolataira vonatkozó legfontosabb normákat, amelyek egyben a Magyar Népköztársaság külpolitikájának alapelvei is. Az új Alkotmány szabályozási koncepciójának kidolgozásával kapcsolatban Kótai Géza, az MSZMP KB Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztályának vezetője nyilatkozott Kun Erzsébetnek, az MTI főmunkatársának. - Belső társadalmi viszonyaink demokratikus átalakulása, mindenekelőtt az egyesülésről szóló törvény életbe lépése, új helyzetet alakíthat ki nemzetközi tevékenységünk számára. Ez új követelményeket jelent az alkotmányozási munkában - hangsúlyozta. A nemzetközi tevékenység többé nem a diplomaták, a hagyományos társadalmi és tömegszervezetek monopóliuma. Ezért szükséges, hogy az új Alkotmány világosan összefoglalja azokat az elveket, alapvető nemzeti érdekeket, amelyek tiszteletben tartása egyaránt kötelező nemzetközi kapcsolataink valamennyi résztvevője számára. Ezt elsődlegesen nem tiltó, hanem megerősítő jelleggel célszerű az alaptörvénybe foglalni, hogy az egyesületek, az újonnan alakuló autonom szerveződések nemzetközi szerepvállalása, terebélyesedő külkapcsolatai hasznosan egészíthessék ki nemzeti érdekeink külhoni képviseletének gyakorlatát, s új vonásokkal, hitelesen gazdagíthassák a világban rólunk kialakított képet. - A konkrét szabályozások szükségességével kapcsolatban indokoltnak tartom, hogy az alaptörvény világosan meghatározza: a magyar állam intézményei és polgárai, a Magyarországon működő pártok, szervezetek, egyesülések és tagjaik nemzetközi tevékenységükben nem sérthetik az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányában rögzített elveket, a magyar törvényhozás által becikkelyezett nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeket, az emberi jogok általános érvényű szabályait, valamint az európai béke, biztonsági és együttműködési rendszer elveit és normáit. Ez a körülmény azonban semmiképp sem jelentheti annak igényét, hogy e szervezetek és személyek nemzetközi állásfoglalásaikban az állam külpolitikáját részletkérdésekben is egyöntetűen képviseljék. Nem zárhatja ki a konkrét aktuálpolitikai lépések bírálatát sem, feltéve, hogy a kritika módja és formája egészében véve összhangban van a nemzeti érdekekkel. (folyt.köv.) 1989. január 31., kedd 12:28
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Alkotmányos alapelvek a külpolitikáról - Kótai Géza nyilatkozata (2. rész)
- Szükséges annak alkotmányi rögzítése is, miszerint a magyarság számottevő része - nemzetiségként és nem nemzetiségként - országunk határain kívül él - hangsúlyozta Kótai Géza. - Fontos annak kinyilatkoztatása, hogy a Magyar Népköztársaság (amennyiben ez az elnevezés megmarad) minden külföldön élő és magyarságát vállaló személyt - a nemzeti felelősség és a nemzetek közötti barátság szellemében, a közös történelmi múlt és szellemi örökség alapján - a magyarsághoz tartozónak tekinti. A magyar nemzettest említett széttagoltsága következtében az Alkotmányban tükröződnie kell annak, hogy nemzetközi kapcsolataink sajátságos, mindenkor nélkülözhetetlen eleme a határainkon túl élő magyarság sorsával való törődés, a velük tartott kapcsolatok ápolása. Ismeretes az is, hogy mi a külföldön élő magyarok kettős kötődését - állampolgári lojalitásukat és nemzeti hovatartozásukat - lehetőségnek tekintjük a Magyarország és más államok, a magyar nép és más népek közötti megértés, baráti együttműködés előmozdítására. Az állampolgári kötelezettségek felelősségteljes vállalásának, a híd-szerep betöltésének pedig alapvető feltétele: az emberi jogok elszakíthatatlan részét képező nemzetiségi jogok gyakorlásának biztosítása, a nemzettudat megőrzésének, a nemzeti-nemzetiségi lét kiteljesítésének szavatolása. Szükséges tehát, hogy e felfogásunkat és szándékunkat az új Alkotmány megjelenítse annak rögzítésével, hogy a Magyar Népköztársaság - a nemzetközi joggal és normákkal összhangban, állampolgári kötelezettségeiket tiszteletben tartva - a maga részéről mindent megtesz azért, hogy a külföldön élő összes magyar gyakorolhassa egyéni és kollektív jogait, megőrizhesse nemzeti önazonosságát, szabadon fejleszthesse kapcsolatát anyanemzetével. Ez semmiképpen nem jelent beavatkozást más államok belső ügyeibe, hiszen e rendelkezések a nemzetközi jog, az emberi jogok általánosan elfogadott normáinak alkotmányi megjelenítése. Az ilyesfajta szabályozás egyébként nem idegen a szocialista alkotmányozási gyakorlattól. - Nemzetiségi politikánk elvszerűségét, komolyságát támasztja alá a Nemzetközi Pártkapcsolatok osztályának az a javaslata is, hogy az új Alkotmány mondja ki: a Magyar Népköztársaság a hazánkban élő nemzetiségiek, valamint a határainkon kívül élő valamennyi magyar anyanemzetével és egymással való kapcsolattartását azonos elvek szerint értelmezi és kezeli - mondta Kótai Géza. - Ezzel összefüggésben, az eddigi gyakorlat rögzítéseként azt is célszerű kimondani, hogy Magyarország biztositja nem magyar nemzetiségű állampolgárainak anyanemzetükkel való kapcsolattartásuk jogát. (folyt.köv.) 1989. január 31., kedd 12:35
Vissza »

	Alkotmányos alapelvek a külpolitikában - Kótai Géza nyilatkozata (3. rész)
Arra a kérdésre, hogy nem az Alkotmányban kellene-e szabályozni az említett rendelkezések megvalósításának mikéntjét, a Központi Bizottság osztályvezetője úgy nyilatkozott: az ezzel összefüggő részletkérdésekről egy külügyi törvénynek kellene rendelkeznie, amelynek kidolgozása és elfogadása sürgető feladat. Az új Alkotmány szabályozási koncepciójának és szövegének kimunkálásával kapcsolatosan szólt arról, hogy a KB Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztályának javaslatairól a múlt év őszén tájékoztatták Kulcsár Kálmán igazságügyminisztert, s felvetéseiket az alkotmányozási munkában figyelembe vették. - Meggyőződésem, hogy az említett rendelkezésekkel az új magyar Alkotmány és a hozzá kapcsolódó törvények az új helyzetnek megfelelően, a jogállamiság követelményeivel összhangban, világosan és átfogóan szabályozzák a nemzetközi tevékenységet. Mindez egyúttal az emberi jogok gyakorlásának újabb lehetőségét és törvényes biztosítékát is jelenti - mondotta végezetül Kótai Géza. (MTI) 1989. január 31., kedd 12:39
Vissza »