|
|
 |
|
 |
Szóvivői tájékoztató (1. rész)
|
1990. november 9., péntek - Jelentősen lefaragott
jogalkotási listát terjeszt a kormány az Országgyűlés elé az év
hátralévő heteiben. Mindenekelőtt azoknak a törvényeknek a
megalkotását szorgalmazza, amelyek feltétlenül szükségesek az ország
működőképességének fenntartása érdekében - közölte László Balázs
kormányszóvivő pénteki sajtótájékoztatóján. A korábbi 34-el szemben
a kormány csütörtöki ülésén 20 tételből álló törvénykezési csomagot
hagyott jóvá. Ennek 3 fő csoportja tartalmazza a jövő évi adózással,
a költségvetéssel, illetve az újonnan alakult önkormányzatok
működésével kapcsolatos törvénytervezeteket. A sürgető tennivalókra
tekintettel a kormány arra kéri a törvényhozást, hogy a karácsonyi
ünnepek után a lehető leghamarabb üljön össze; lehetőleg még
januárban tartson rendkívüli ülésszakot.
A Magyar Nemzeti Bank elnökének előterjesztése alapján a kormány
rendeletileg felemelte a lakossági betétek kamatainak felső határát.
Eszerint november 20-tól 4 százalékponttal emelkedik a különböző
betéti fajtákra adható kamatok felső határa: a látra szóló
betéteknél 14-ről 17 százalékra; az egy éven belüli lejáratú, de
előre meghatározott időre lekötött betéteknél 22-ről 26 százalékra
növekszik; míg az egy éven túli, de három éven belüli lekötésű
betétek esetében a kamat felső határa 26-ról 30 százalékra
emelkedik. A kormány a gazdálkodó szervezetek egymás közti
viszonyában a késedelmi kamat mértékét a mindenkori jegybanki
alapkamat kétszeresére emelte. Ennek az intézkedésnek az a célja,
hogy az érintetteket adósságaik mielőbbi megfizetésére ösztönözze,
megszüntetve ezzel a hírhedtté vált ,,sorbanállást,,.
A kormány áttekintette az 1945 és 1963 között törvénysértő
módon, illetve az 1956-os forradalomban való részvételükért
elítéltek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetét. A most
megszületett kormányrendelet - a már korábbi jogi rehabilitációt
mintegy kiegészítve - meghatározza az érintetteknek nyújtott
kárpótlás mértékét. A rendelet hatálya azokra a személyes
szabadságukban korlátozott emberekre terjed ki, akiket 1945. január
1. és 1963. december 31. között internáltak, kitelepítettek,
deportáltak, a szovjet katonai bíróságok politikai okokból
elítéltek, illetve a világháború utolsó hónapjaiban a Szovjetunióba
hurcoltak. Rehabilitálják, illetve kárpótolják azokat is, akiket
internálás vagy kitelepítés céljából őrizetbe vettek, de
internálásukra mégsem került sor. (folyt. köv.)
1990. november 9., péntek 14:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató (2. rész)
|
A felmérések szerint a tervezett intézkedések mintegy 120 ezer
nyugdíjaskorú embert érintenek. A kárpótlás mértéke a
következőképpen alakul: a személyes szabadság korlátozásának
esztendei összeadódnak, s ennek alapján az első év után havi 500
forint nyugdíjkiegészítés illeti meg a törvénysértő módon
elítélteket. Minden további ,,fogságban,, töltött év után plusz havi
250 forint nyugdíjkiegészítés jár. Ha valakit 5 évnél hosszabb időre
fosztottak meg személyes szabadságától, akkor az ötödik évtől
kezdődően már 300 forint havi nyugdíjkiegészítés jár minden
letöltött év kárpótlására.
A csütörtöki kormányülésen Martonyi János, a Nemzetközi
Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára bejelentette,
hogy a Közös Piac 20 millió ECU (mintegy 24 millió dollár) segélyt
ajánlott fel Magyarországnak kukorica vásárlására, enyhítendő az
aszálykárokat. (A szóvivő emlékeztetett arra, hogy az idei
rendkívüli aszály kövekezetében csaknem 2,4 millió tonnával kevesebb
kukorica termett. Mint ismeretes: Bush elnök 47,5 millió dolláros
támogatást ajánlott fel Magyarországnak. Ebből 7,5 millió dollár
,,tiszta segély,, , 40 millió dollár pedig kedvezményes hitel
takarmány vásárlására.) A Földművelésügyi Minisztérium a szokásos
takarmányforgalmi csatornák kiiktatásával kívánja értékesíteni a
segélyként érkező takarmányt, hogy ezzel letörje az indokolatlanul
magas hazai árakat.
A kormány csütörtöki ülésén első olvasatban megvitatta a modern
magyar államiság történetének első nemzetbiztonsági
törvényjavaslatát. Döntött arról, hogy a Legfelsőbb Bíróság és a
Legfőbb Ügyészség bevonásával még egyszer alaposan megvitatják,
átdolgozzák a tervezetet, amelyet decemberben hoznak ismét a kormány
elé. A tervezet alapelvei közé tartozik, hogy a nemzetbiztonsági
szervezeteknek depolitizáltnak kell lenniük, meg kell teremteni
alkotmányos felügyeletüket, s a jogszabályoknak tartalmazniuk kell
az emberi, állampolgári jogok tiszteletben tartásának garanciáit is.
A kormány törvénymódosító javaslatot fogadott el a bíróságokról,
a büntető törvénykönyvről és a büntető eljárásról. A változások
lényege, hogy a Btk. módosításával felszámolják a katonai
bíróságokat és a Legfelsőbb Bíróság katonai kollégiumát, s helyettük
a katonai büntetőeljárásra tartozó ügyek elbírálására külön katonai
tanácsokat hoznak létre a köztársasági elnök által kijelölt fővárosi
és egyes megyei bíróságokon, illetve a Legfelsőbb Bíróságon. A külön
katonai ügyészségek egyelőre megmaradnak. Egy másik lényeges
módosítás szerint a rendőrség hivatásos állományú tagjai büntetőjogi
értelemben ezután nem számítanak katonának. (folyt. köv.)
1990. november 9., péntek 14:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató (3. rész)
|
Az illetékekről szóló törvényjavaslathoz benyújtott különböző
módosító indítványokat is áttekintette a kormány, s közülük számosat
elfogadhatónak talált. Ezek közé tartozik, hogy az illetékmentes
ajándékozás felső határát 150 ezer forintra emelik. Az adó-, vám- és
illetékkötelezettséget megállapító határozat ellen benyújtott
lakossági kereset illetékdíja 5 ezerről 2 ezerre csökkenne.
A belügyminiszter előterjesztésére a kormány határozott arról,
hogy a leendő köztársasági megbízottnak az nevezhető ki, aki állam-
és jogtudományi képesítéssel és legalább 5 éves jogi egyetemi
végzettséghez kötött munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal,
esetleg más egyetemi végzettséggel, és legalább 10 éves szakirányú
gyakorlattal rendelkezzék.
A tájékoztatóba bekapcsolódott Szabó Tamás munkaügyi államtitkár
is, aki a válságos foglalkoztatási helyzetben lévő térségeknek
nyújtandó támogatásról számolt be. Az államtitkár bevezetőként
emlékeztetett arra, hogy még a Németh-kormány javaslatára 5,5
milliárd forintot szánt a költségvetés foglalkoztatási célokra,
újrakezdési kölcsön, munkanélküli segély, kritikus körzetté
nyilvánítás címén. Az erősen diszfunkcionálissá vált újrakezdési
kölcsön folyósítását és a munkahelyteremtő beruházásokat azonban az
Antall-kormány felfüggesztette. A kormány csütörtöki ülésén
megszületett döntés lényege, hogy a foglalkoztatási alapból 130
millió forint többlettámogatást folyósítanak Székesfehérvárnak és
térségének a várható elbocsátások anyagi terheinek enyhítésére. (A
térségben a székesfehérvári Videotonnak különféle gyáregységei,
telephelyei vannak, s a nagyvállalat nehéz helyzete miatt esetleg
tömeges létszámleépítésre kerülhet sor.) Pécs térségére 500 millió
forintot használhatnak fel az alapból a helyi érdekegyeztetés során.
Az összegek abban az esetben használhatók fel teljes egészében, ha a
létszámleépítések az érintett térségekben elérik az 1300 főt. Ha
ennél kevesebb embert bocsátanak el, akkor a pénz arányos részét
folyósítják csak. A kormány döntött arról is, hogy Baranya megyében
a fel nem használt - és tulajdonképpen zárolt - munkahelyteremtő
beruházás összegét a kritikus körzetté nyilvánítással mintegy
többletforrásként felhasználhatják. A Borsodi Szénbányák Vállalatnál
1450, a Borsodnádasdi Lemezárugyárnál pedig 240 ember korengedményes
nyugdíjazása terheinek felét átvállalja a Foglalkoztatási Alap. Az
államtitkár megelégedéssel számolt be arról is, hogy eredményesen
működnek az Érdekegyeztető Tanács különféle fórumai, több
munkabizottsága. (folyt. köv.)
1990. november 9., péntek 14:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás az mtib1016 sz. hírre
|
Mai mtib1016 számú, Szóvivői tájékoztató (1. rész) című hírünk
1. bekezdésének 7. sorában a szám helyesen:
... csütörtöki ülésén 24 tételből
--
(MTI)
1990. november 9., péntek 14:55
|
Vissza »
|
|
Szóvivői tájékoztató (4. rész)
|
Szabó Tamástól Botos Katalin vette át a szót. A
pénzügyminisztériumi államtitkár az üzemanyagár-emelkedés
ellentételezésével kapcsolatos kormánydöntést ismertette. Ennek
lényege, hogy a kormány az idén a mezőgazdasági ágazatba tartozó
gazdálkodó szervezeteknél, illetve az autóbusszal menetrendszerű
belföldi személyszállítást végző vállalkozók esetében támogatás
formájában kompenzációt irányzott elő. A kormány ezzel szeretné
megakadályozni, hogy ezekre, a lakosság ellátását alapvetően érintő
területekre tovább gyűrűzzenek az üzemanyagár-emelés hatásai.
A pénzügyminisztériumi államtitkár ismertetését követően László
Balázs röviden beszámolt annak a közvéleménykutatási felmérésnek
eredményeiről, amelyet a Médián Kft. végzett a Belügyminisztérium
megbízásából. (A felmérésről készült jelentést pénteken teljes
terjedelmében közreadta az Országos Sajtószolgálat.)
A kormányszóvivői tájékoztatás záróaktusaként megjelent a
sajtókonferencián Antall József. A kormányfő a magyar és a
nemzetközi sajtó képviselői előtt pontokba szedett nyilatkozatot
olvasott fel a magyar belpolitikát és a kormányzatot érintő időszerű
kérdésekről. (A kormányfő nyilatkozatát teljes terjedelmében
közöltük az (mtib1011 és 1012 számú hírekben). (MTI)
1990. november 9., péntek 15:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|