|
|
 |
|
 |
A szovjet olajszállítások elmaradása - és az indokolás
|
------------------------------------------------------
München, 1990. július 12. (SZER, A mai nap) - Antall József
miniszterelnök tegnap a magyar Országgyűlés előtt bejelentette, hogy
a Szovjetunió kedd délelőttől 26 órán át szüneteltette a
kőolajszállítást Magyarországnak. Moszkva műszaki okokkal indokolta
a kimaradást.
- Mennyire lehet elfogadni az érvelést? - erre a kérdésre
válaszol Gordon Tamás:
- A szovjet kőolajszállítás több mint 24 órás leállítását
figyelmeztetésnek kell tekinteni - még akkor is, ha annak hivatalos
oka műszaki karbantartás volt.
A karbantartást nyilván előre be lehet jelenteni - de legalábbis
annak megkezdésekor. A szovjet fél a magyar reklamációra 24 óra
elmúltával adott választ - a többszöri érdeklődést figyelmen kívül
hagyta.
Minden okunk megvan tehát, hogy az olajszállítás kiesése
hátterében szándékos akciót sejtsünk -, a kérdés legfeljebb az
lehet, hogy milyen szinten hozott döntésről van szó.
Hogy a helyzetet a magyar kormány is komolyan veszi, bizonyítja,
hogy Antall József miniszterelnök tegnap este a Parlamentben
jelentette be a nyersanyag-kiesést, és adott hírt arról, hogy máris
küldöttséget menesztettek a Szovjetunióba az incidens
kivizsgálására.
A kőolajszállítás durva kiesését lehetetlen elválasztani a
szovjet-magyar kapcsolatokat beárnyékoló gazdasági-politikai
légkörtől. Nézzük először a gazdasági hátteret:
Moszkvában ferde szemmel nézték Magyarországnak előbb a
KGST-től, majd a transzferábilis rubeltől való idegenkedését, és a
dollárban történő elszámoláson aratott sikert - melyre egyébként
január elsejétől térnek át. (folyt.)
1990. július 12., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szovjet olajszállítások elmaradása - 1. folyt.
|
Rizskov miniszterelnök az SZKP kongresszusán jelentette be, hogy
Moszkva csökkenteni fogja a kelet-európai államoknak szállított olaj
mennyiségét.
Országokat ugyan nem nevezett meg, de az indokolt pánik nem
maradt el Budapesten. Konkrétumokra sem kellett sokáig várni: az
államközi szerződést lebonyolító Mineralimpex külkereskedelmi
vállalat értesítést is kapott, hogy a szovjet fél már júliusban
lényegesen kevesebb olajat szállít.
Gazdasági természetű is - de leginkább politikai: a szovjet
csapatok kivonása Magyarországról -, illetve az ekörül kialakult
nézeteltérések. Mint ismeretes: a moszkvai pártkongresszuson is
hallhatóak voltak olyan vélemények, hogy a Kreml elsiette
Kelet-Európa feladását.
Burlakov vezérezredes, a szovjet Déli Hadseregcsoport
főparancsnoka pedig egyenesen a kivonulás leállításával
fenyegetőzött, ha Magyarország nem fizet kártérítést és jóvátételt.
Mivel Budapest ettől vonakodik, illetve várhatóan sokkal nagyobb
számlát tudna benyújtani -, az olajcsap elzárása gazdasági
zsarolásnak is felfogható.
A szovjet sajtóban általában az a nézet uralkodik, hogy
Magyarországnak csak előnye származott a Szovjetunióval fennálló
torz árrendszerből.
Némi igazság van ebben, hiszen kétségtelenül olcsóbban
juthattunk nyersanyaghoz, és a nyugati piacon korántsem versenyképes
árukat tudtunk a szovjet piacra szállítani. De ez egyrészt
konzerválta a hazai ipar elavult szerkezetét, másrészt olyan
politikai ára volt, amely a szovjet kommunizmus fennmaradásához is
hozzájárult. Ezért utólag benyújtani a számlát: enyhén szólva
azonosulást jelent a múlttal. (folyt.)
1990. július 12., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szovjet olajszállítások elmaradása - 2. folyt.
|
Az olajkiesés ugyanaznap következett be, mint amikor Gorbacsovot
újraválasztották az SZKP főtitkárává - és ezzel megerősítést nyert a
reformpolitika.
Tudjuk, hogy a Szovjetunió óriási gazdasági nehézségekkel küzd,
hogy az aratás sikere függ az elegendő üzemanyagtól -, de a
peresztrojka, a reformpolitika kifelé is kötelez: például arra, hogy
a gazdasági kapcsolatokat ne terhelje meg ismét az irracionális
politikai szemfényvesztés. +++
1990. július 12., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|