|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - harmadik nap (1. rész)
|
1990. március 1., csütörtök - Az Országgyűlés csütörtökön
néhány perccel 9 óra után folytatta munkáját. Az elnöklő Fodor
István bejelentette, hogy a lakáscélú állami kölcsönök utáni
adófizetésről szóló törvény hatályon kívül helyezését szorgalmazó
képviselői indítványról ma dönt a Parlament. A testület elsőként az
előző napokról ,,áthúzódó,, törvényjavaslatokkal foglalkozott.
Először Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter reflektált a
--------------
nemzetiségek képviseletéről szóló törvényjavaslatra. Elöljáróban
hangsúlyozta: a jogi bizottság megvitatta a törvénytervezetet,
valamint a módosító indítványokat, s a törvényjavaslat egészét nem
támogatja. Kulcsár Kálmán a jogi bizottsággal ellentétes álláspontot
képviselve egyebek közt elmondta: a nemzetiségek jogi helyzetével és
parlamenti képviseletével mindenképpen külön kell foglalkozni. Mint
rámutatott: az alapvető emberi jogok alkotmányos biztosítása nem jár
együtt automatikusan a nemzetiségi jogok érvényesítésével.
A miniszter éppen ezért úgy vélekedett, hogy a nemzetiségek
parlamenti képviselete esetében az úgynevezett pozitív
diszkriminációt kell és lehet érvényesíteni. Mint ezzel kapcsolatos
érvelésként elmondta: a hátrányos helyzetűek számára több jogot kell
biztosítani, hiszen számukra csak így teremthető meg az egyenlőség.
Hozzátette: az Alkotmányt sem sérti, ha a nemzetiségek számára a
választójogi törvényben foglaltakon túli jogokat biztosítanak.
Mintegy összegzésként kijelentette: a nemzetiségi képviselet nemcsak
egyszerűen a nemzetiségek képviselőinek parlamenti jelenlétével
egyenlő, hanem magával a nemzetiségi lét kifejeződésével.
A továbbiakban a miniszter szólt az egyházi képviselet
kérdéséről, s úgy ítélte meg: fontos, hogy az egyházak képviselői
jelen legyenek a Parlamentben, bár itt nem alkalmazható a pozitív
diszkrimináció elve, hiszen az egyházak nem hátrányos helyzetben
lévő közösségek. Mint mondotta: nem az egyes egyházak képviselőinek,
hanem az egyházi szervezet egészének szükséges jelen lennie a
Parlamentben, s így az egyházak képviselőiről maguknak az
egyházaknak kell dönteniük. (folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 10:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (2. rész)
|
A már előzetesen is rendkívül bonyolultnak ígérkezett szavazás
megkezdése előtt Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) kért szót.
-------------------
Szerinte a Tisztelt Ház hibát követ el, ha néhány héttel a
választások előtt alkotmánymódosító törvényeket hoz. Az átmeneti
állapotban valóban szükség volt például a házszabályok módosítására,
de alkotmányerejű döntéseket ettől a parlamenttől már nem vár a
lakosság. A több ízben is felzúdulással kísért hozzászólásában a
képviselő azt kérte társaitól, hogy tanúsítsanak önmegtartóztatást.
Ezután mégiscsak határozathozatal következett. Megállapították,
hogy a jelenlévők száma elegendő az alkotmánymódosítás eldöntéséhez.
Az alkotmány módosítására három előterjesztés érkezett, továbbá az
előző napon az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte a
választási törvény egyik fél mondatát, s most a jogi bizottság annak
korrigálására tett javaslatot. Így összesen négy előterjesztésről
kellett dönteniük a képviselőknek. A törvényjavaslatokról - bár az
azt beterjesztő miniszter szerint azok egységes szerkezetet alkotnak
- tételesen szavaztak.
Először a kormány által benyújtott - az alkotmány módosítására
vonatkozó - javaslatról és a kapcsolódó törvényjavaslatról
döntöttek; teljes körű elfogadásukat a jogi bizottság nem javasolta.
A magyarországi egyházak és vallásfelekezetek képviseletéről szóló
képviselői módosító indítványt például - némi értelmezési zavar és
vita után - a Tisztelt Ház nem fogadta el, a képviselők a
törvényjavaslat egészét sem fogadták el, s ezáltal már nem lehetett
dönteni a nemzeti és nyelvi kisebbségek képviseletéről, mert az
alkotmány nem teszi lehetővé annak hatályba léptetését.
A képviselők között viszont parázs vita alakult ki, volt, aki a
szavazás megismétlését követelte, mások arra figyelmeztettek, hogy
súlyos hiba a nemzetiségeket is érintő törvényjavaslat elvetése, s
egy képviselő emlékeztetett arra, hogy a szlovák parlament szerdán
egy hasonló törvényt nem fogadott el, sőt három magyar képviselőt
megfenyegettek, akik jogaikért küzdöttek. Most, amikor az egész
világ ránk is figyel, nem szabad hasonló hibába esnünk - tette
hozzá.
Horváth Jenő viszont felhívta képviselőtársai figyelmét arra,
------------
hogy ez a parlament mostani, utolsó előtti ülésén több fontos
kérdésben szavaz. Az Országgyűlés mindent megtehet, még
törvénysértést is elkövethet, de ezt ne tegye. (folyt. köv.)
1990. március 1., csütörtök 13:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (3. rész)
|
A szavazásra feltett kérdés szerinte érthetően és pontosan hangzott
el, a képviselők szabályosan szavaztak; nem lenne helyes
megismételni a szavazást - mondotta -, mert az a Parlament
tekintélyét csorbítaná.
Fodor István elnök viszont - más képviselők javaslatát elfogadva
- elrendelte az újbóli szavazást. Ennek során a Tisztelt Ház a
néhány perccel ezelőttivel ellentétes eredményre jutott: 270 igen
szavazattal elfogadták az alkotmánymódosító törvényjavaslatot. Így a
kisebbségek képviseletéről szóló indítványokról mégiscsak szavazniuk
kellett a képviselőknek. A módosító javaslatok egyikét-másikát
elfogadták, néhányat viszont nem. Az elfogadottak között van az a
változat is, amelyik kimondja: a kisebbségek képviselőire az
Országgyűlés alakuló ülését követő 30 napon belül jelölőbizottság
tesz majd javaslatot, a bizottságot a képviselettel rendelkező
pártok jelölik ki. Végül a kisebbségek parlamenti képviseletéről
szóló törvényjavaslat egészét elfogadta a T. Ház.
Elfogadták a honvédelmi bizottság törvényjavaslatát is; ez
kimondja a Magyar Néphadsereg névváltoztatását Magyar Honvédségre.
Király Zoltán önálló indítványának szavazásra bocsátása előtt a
képviselő név szerinti szavazást kért, amihez megszerezte a
szükséges képviselői támogatásokat is. Egyúttal, válaszolva Tamás
Gáspár Miklósnak, elismerte, hogy ez a Parlament
politikai-jogalkotási szerepzavarral küzd, de az utóbbi egy évben
már úgy dolgozott, mint ahogy demokratikus viszonyok között illik. A
képviselő szerint egynémely párt nem tartotta be a tavalyi pártközi
egyeztetések megállapodásait, így azok most ne a Parlamenttől kérjék
számon mindazt, amit tőlük kellene. Úgy vélte, ennek a Parlamentnek
a legitimitását sehol a világon nem vonták kétségbe.
A képviselők előbb elfogadták azt, a lényegében szövegezési
módosító indítványt, amely a szavazáskor külföldön tartózkodó
magyarokra vonatkozik. Eszerint ,,minden nagykorú magyar
állampolgárnak joga van ahhoz, hogy - ha állandó lakhelye
Magyarországon van - az országgyűlési és a tanácsi választásokon
választható és - ha a választás napján az ország területén
tartózkodik - választó legyen,,. Ezzel megváltoztatták azt az
alkotmányellenesnek minősített kitételt, amely a külföldön
tartózkodó magyar állampolgárt a szavazásban akadályozott személynek
minősíti. (folyt. köv.)
1990. március 1., csütörtök 13:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (4. rész)
|
A lényeg tehát nem változott, mert mint azt az indoklás
megállapítja, a rendelkezésre álló rövid idő alatt nem teremthetők
meg a külföldön leadott voksok összeszedésének és ellenőrizhető
számlálásának feltételei.
Ezután folytatták le a név szerinti szavazást, egyenként
felszólítva a képviselőket, akik közül 309-en igennel, 10-en nemmel
szavaztak, 9-en tartózkodtak; így elfogadták Király Zoltán
javaslatát, hogy a köztársasági elnököt négy évre szólóan, titkos és
közvetlen szavazás útján - vagyis népszavazással - válasszák meg.
A Parlamentben másodszori szavazásra bocsátották a szerdán
először szabályosan leszavazott oktatásitörvény-módosító javaslatot,
miután a képviselők - a szavazástól távolmaradók nagy száma miatt -
az elutasítást követően úgy döntöttek, hogy csütörtökön ismét
napirendre tűzik az előterjesztés elfogadásának kérdését. A
képviselők ezúttal 257 igen szavazattal elfogadták az
oktatásitörvény-módosítást és annak mellékletét, amely az
egyetemeket és a hittudományi egyetemeket sorolja fel, ez utóbbiak
esetében ötöt.
Az országgyűlés ezután a már megvitatott deregulációs
törvényjavaslatról döntött. A határozathozatal előtt azonban a
felszólalásra jelentkező Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.)
képviselőnek társai nem adták meg a szót, mert a napirendről már
levett feddhetetlenségi kérdéssel kívánt foglalkozni. Az ezzel
kapcsolatos jogszabályokat egyébként többségi szavazással
hatálytalanították. A törvényjavaslatot végül is valamennyi
módosítással együtt 305 igen szavazattal elfogadta a T. Ház.
x x x
Az ülés délőtti szünetében a képviselők titkos szavazással
döntöttek az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának
személyéről. Mint ismeretes, az Országgyűlés előző napi munkája
során szerepelt napirenden a Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának
megválasztásáról szóló törvényjavaslat. A posztra két jelöltet
javasoltak: Martonyi János privatizálási kormánybiztost és Tömpe
István pénzügyminiszter-helyettest. A titkos szavazáson 212
szavazattal Tömpe Istvánt választották meg ügyvezető igazgatóvá -
ötéves időtartamra.
x x x
(folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 13:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (5. rész)
|
Ezután némi vita következett, Bugán Mihály (Jász-Nagykun-Szolnok
------------
m., 12. vk.) kért szót, s indítványozta, újból térjenek vissza a
földforgalmazás kérdésére, ugyanis - mint mondotta - az ezzel
kapcsolatos előző napi vita során többekbe is belefojtotta az elnök
a szót, s a miniszter sem fejthette ki véleményét. Nehezményezte azt
is, hogy a szavazásnál csak kevesen tartózkodtak az ülésteremben.
Fodor István úgy vélte, a vitát szabályosan zárták le, s szavazásra
tette fel az indítványt. A képviselők nagy többséggel úgy döntöttek,
hogy nem kívánnak újból ezzel a kérdéssel foglalkozni.
A honvédelmi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat
tárgyalására tért át ezt követően az Országgyűlés. Kárpáti Ferenc
--------------
honvédelmi miniszter egyebek között arról szólt, hogy a kormány
sürgősséggel kérte a téma napirendre tűzését. Ezt két körülmény, az
alkotmányozási folyamat, valamint a haderőreform indokolta. A
miniszter emlékeztetett arra, hogy a háromoldalú politikai
tárgyalásokon az egyik központi kérdés volt a hatalmi ágak
szétválasztása, illetve a politikai hatalom koncentrációját
megakadályozó alkotmányos intézmények kialakítása. Ennek megfelelően
került sor a honvédelmi politika végrehajtása, valamint a hadsereg
és más fegyveres erők működése feletti alkotmányos felügyeletet
garantáló rendelkezések kidolgozására. Az alkotmány ugyan rögzíti a
szükségállapot, illetve a rendkívüli állapot idején alkalmazható
rendkívüli hatalom alkotmányos feltételeit, a köztársasági elnök
főparancsnoki jogkörét, ám mindezek részletes szabályait a
honvédelmi törvényben szükséges megfogalmazni; ez indokolja a
törvény módosítását.
A miniszter hangoztatta: a fegyveres erők irányítására vonatkozó
szabályoknak garantálniuk kell, hogy a fegyveres erők feletti
rendelkezési jogot egyetlen politikai tényező se tudja kisajátítani,
saját céljaira felhasználni. Ez csak olyan irányítási rendszerben
érhető el, amelyben a hadsereg nem politikai, hanem katonai vezetés
alatt áll. A politikai erőket tömörítő közigazgatási kormányzati
szervek pedig a hadsereg irányítását kizárólag a törvényben
megállapított hatáskörök keretei között végezhetik - mondotta
nyomatékosan. A törvénymódosító javaslat - azáltal, hogy
szétválasztja a fegyveres erők irányítására vonatkozó kormányzati,
igazgatási és katonai vezetési hatásköröket - maradéktalanul
megfelel a hatalmi ágak szétválasztása elvének is. (folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 13:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (6. rész)
|
A miniszter megemlítette: a törvényjavaslat feletti vitában
aggályok hangzottak el, hogy vajon a köztársasági elnök kezében nem
lesz-e olyan nagy hatalom, amely alkalmas lehet egy diktatórikus
rendszer kiépítéséhez. Kárpáti Ferenc megalapozatlannak ítélte
ezeket a kétségeket, s leszögezte: a köztársasági elnök a honvédelem
irányítására vonatkozó hatáskört csak az Országgyűlés felügyelete
mellett gyakorolhatja. A végrehajtó hatalom tevékenysége pedig az
Alkotmánybíróság ellenőrzése alatt áll. Meggyőződését fejezte ki,
hogy a jelenlegi törvénymódosítás megfelel az alkotmány szellemének,
annak az előírásnak, amely kimondja: a pártok közhatalmat
közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek értelmében egyetlen párt sem
irányíthat semmiféle állami szervet, így a hadsereget, a fegyveres
erőket sem.
Végül Kárpáti Ferenc kitért Roszik Gábor egyik felvetésére, a
nők hadkötelezettségéről. Mint mondotta, az alkotmány az általános
hadkötelezettséget a nőkre is kiterjeszti háború, rendkívüli helyzet
idején, de csak meghatározott szakképzettségű, illetve foglalkozású
nőkre terjed ki 18-45 éves korukig. Ez ideig már összeírták az
egészségügyi szakképzettségű nőket, s katonakönyvvel is elátták
őket. Még az elmúlt évben azonban úgy ítélte meg a miniszter, hogy
az összeírás szükségtelen, intézkedett ennek megszüntetéséről és a
kiadott katonakönyvek visszavonásáról.
Kovács Mátyás a honvédelmi bizottság állásfoglalását ismertette.
-------------
Hangsúlyozta, hogy a bizottság célszerűnek tartja a honvédelmi
törvény mielőbbi módosítását, az alkotmány és a törvény
rendelkezései közötti összhang megteremtését. A vita során -
említette - ismét felvetődött: a köztársasági elnök kezében túlzott
hatalom összpontosul a fegyveres erők alkalmazásával, a hadi-, a
szükség- és a rendkívüli állapot kihirdetésével összefüggésben
elmondta, hogy a honvédelmi bizottság véleménye szerint azonban az
alkotmány kellő garanciákat tartalmaz a köztársasági elnöki funkció
gyakorlásának ellenőrzésére, ezért ezeket a felvetéseket nem tartja
indokoltnak.
A bizottság támogatja a kormánynak azt a törekvését is, hogy
szétváljon a honvédelmi miniszteri, illetve a szakmai irányítást
gyakorló hadseregparancsnoki funkció. Ez biztosítéka lehet annak is,
hogy a jövőben ne ismétlődjék Magyarországon az úgynevezett
Czinege-jelenség. (folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 13:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (7. rész)
|
Végezetül szólt arról, hogy a bizottság utolsó ülésén számvetést
készített eddigi tevékenységéről. Ennek alapján azt ajánlja az új
Parlamentnek, hogy a jövőben biztonsági és védelmi bizottság
elnevezéssel működtesse az eddigi honvédelmi bizottságot, mert ez az
elnevezés utal a Parlament és a bizottság megváltozott feladat- és
hatáskörére, az ellenőrző szerep erősítésének szükségességére a
honvédelem, a közbiztonság, a határőrség vagy éppen a
titkosszolgálati eszközök alkalmazásában.
A honvédelmi törvény módosításáról szóló vitában egyetlen
képviselő, Pásztohy András (Somogy m., 4. vk.) kért szót.
---------------
Hangoztatta: a javaslatot támogatja, mert az összhangban van az új
alkotmánnyal, figyelembe veszi a felgyorsult társadalmi
változásokat, s egyben jól tükrözi az európai folyamatokat is. Szólt
arról, hogy az ülésszakot megelőzően több hivatásos tiszt véleményét
kérte ki a törvénytervezetről, akik a törvény módosításával
alapjaiban is egyetértettek. Támogatják a katonai tömbök egyidejű
felszámolását, helyeslik, hogy hazánknak kisebb létszámú, korszerű,
szellemében friss védereje legyen. Megfogalmazták azonban azon
kételyeiket is, hogy ki ellen kell védeni az országot, szükség
lesz-e a többdiplomás fiatal tiszti állományra. Ez arra enged
következtetni, hogy a hadsereg köreiben is bizonytalanság
érzékelhető a jövőt illetően. Az új honvédelmi doktrínának megfelelő
honvédelmi törvénynek ezért tisztáznia kell a személyi állomány
jogait és kötelességeit is. Kár lenne, ha a jól felkészült - a
képviselő tapasztalatai szerint - zömében demokratikusan gondolkodó,
fiatal szakemberek a kilátástalanság miatt elhagynák a katonai
pályát. Nélkülük - s ezzel a szocialista párt véleménye is
megegyezik - a demokratikus honvédség nem tud megfelelni a vele
szemben támasztott követelményeknek - mondta. (folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 13:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (8. rész)
|
A törvényjavaslat vitájában több felszólaló nem lévén, az elnök
ismét az előterjesztőnek adta meg a szót. Kárpáti Ferenc -
--------------
reflektálva az elhangzottakra - elmondta: a hadsereg tisztikarának
átlag életkora örvendetesen jó, 35 év. Ennek oka az is, hogy az
utóbbi négy évben 5O tábornok, 4OO ezredes és számos más főtiszt
ment nyugállományba. A csapatoknál sok a felsőfokú végzettségű,
feladataikat kitűnően értő fiatal tiszt. Hozzátette: ugyanakkor e
területen, az alegységeknél hosszú éveken keresztül nem voltak kellő
számban megfelelő felkészültségű tisztek. Hibásnak ítélte azt a
gyakorlatot, amely szerint a katonák közvetlen kiképzésével,
nevelésével naponta foglalkozó szakaszparancsnokok többsége
tiszthelyettesi minőségben tevékenykedett. E gond feloldása
érdekében csökkentették le a 4 éves katonai főiskola időtartamát
három esztendőre. Keresik a lehetőségét annak, hogy a leendő tisztek
ismét négyéves képzésben vehessenek részt.
Pásztohy András felvetésével összefüggésben leszögezte: a fiatal
tisztek jövője tekintetében nincsenek megoldhatatlan egzisztenciális
problémák. Utalva arra, hogy a hadseregben jelentős, 35 százalékos
csökkentést hajtanak végre 1992-ig. Elmondta, hogy a tisztek
elhelyezésére, beosztására pontos, lépcsőzetesen megoldandó
intézkedési tervet dolgoztak ki. A miniszter az új honvédelmi
törvénnyel összefüggésben úgy vélekedett, hogy azt az új
Országgyűlésnek kell megalkotnia. A sok éve hozott törvényerejű
rendeletet pedig időszerű sok tekintetben megváltoztatni.
A válaszadást határozathozatal követte: a képviselők elfogadták
a honvédelemmről szóló 1976. évi I. törvény módositásáról szóló
törvényjavaslatot. (folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 13:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás mtib2009-re
|
A mai mtib2009 számú, Országgyűlés - harmadik nap (2. rész) című
hírünk 2. bek. 1-2. sorában a szöveg helyesen:
Ezután mégiscsak határozathozatal következett, miután
------
megállapították, hogy a jelenlévők száma...
(MTI)
1990. március 1., csütörtök 13:47
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (9. rész)
|
Ezt követően Morvay László és Tallóssy Frigyes önálló
indítványát tárgyalta meg a Parlament. Mindkét képviselő a lakáscélú
állami kölcsönök utáni adófizetésről szóló törvény - azaz az
úgynevezett kamatadó - hatályon kívül helyezését szorgalmazta
indítványában.
Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) indoklásképpen
----------------
emlékeztetett arra, hogy évszázadokon át mindig csak jövedelem,
illetőleg vagyon után vetettek ki adót az állampolgárokra, így tehát
nehezen igazolható jogcím a jelenlegi kamatadó. Úgy vélte: a
kamatadó mélyen sérti az emberek igazságérzetét, valamint az
érvényes joggal is ellentétes. Egyúttal a képviselő visszautasította
Kunos Péter államtitkár sajtóbeli kijelentését, miszerint Morvay
Lászlóval közösen tett önálló indítványa a kamatadó megszüntetésére
csupán választási fogás.
Ugyancsak a választási küzdelem tárgyának ítélte a kamatadó
újbóli napirendre kerülését Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal
------------
elnöke, aki hangsúlyozta, hogy a kormány, valamint az érdekelt
bizottságok nem támogatják a képviselői indítvány elfogadását.
Megjegyezte: amennyiben az Országgyűlés hatályon kívül helyezi a
kamatadóról szóló törvényt, úgy újra kell alkotni a költségvetést, s
valamilyen módon pótolni a bevételi oldalon kieső forrásokat.
Figyelmeztetett arra is, hogy az ország kiélezett fizetési
helyzetben van, s még nem született meg a megállapodás a
Valutaalappal sem. (folyt. köv.)
1990. március 1., csütörtök 13:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (10. rész)
|
Békesi László pénzügyminiszter Horváth János (Fejér m., 2. vk.)
-------------
és Bozsó Lajosné (Budapest, 10. vk.) együttes, illetve Gázsity
Milutinné (Baranya m., 12. vk.) önálló indítványára adott választ.
Mint elmondta: az együttes indítványt tevő két képviselő azt
szorgalmazta, hogy az egy főre jutó létminimumot tartalmazó
jövedelem megállapításakor ne számítsák be a szociális jellegű
jövedelemelemeket. Miután ezt kormányrendelet szabályozta, a
Minisztertanács legutóbbi, hétfői ülésén módosította ezt a
rendeletet, amelynek értelmében a létminimum-jövedelembe nem
számítják be a családi pótlékot, aza árvaellátást, a szociális
segélyt és támogatást, a gyermektartási díjat és a gyermekgondozási
segélyt. A kormányrendelet visszamenőleges hatályú, tehát az első
hónaptól kezdve érvényes, így mindazoknak, akiknek ezen
jövedelemelemek miatt kellett kamatadót fizetni, mentesülnek e
kötelezettség alól, illetve visszatérítik azoknak, akik már
befizették ezt az adót.
A pénzügyminiszter tájékoztatta a plénumot arról is, hogy ez a
rendelet nem csak a kamatadófizetési kötelezettség, hanem a
lakbértámogatások megállapítására is érvényes.
A rendelet módosításának költségvetési kihatása 1,3 milliárd
forint. További 1 milliárdot jelent a gépkocsiletét kamatainak
Hellner Károly által javasolt emelése, amelyet az Országgyűlés
elfogadott. A ki nem mondott kérdésre: milyen forrásból fedezi a
kormány ezt az összeget, azt a választ adta Békesi László, hogy a
kedvezményes lakáshitel visszafizetési akció során a lakosság 34
milliárd forintot fizetett vissza két hét alatt. Így csökkent a
kedvezményes hitelállomány és a költségvetés kamattámogatási terhe
is. Ez a csökkenés pontosan 2,3 milliárd forint, ez adja a
kormányrendelet módosításából származó költségvetési teher
fedezetét.
Gázsity Milutinné indítványát - ne csak a kedvezményes
lakáshitelek törlesztéseit, hanem valamennyi lakossági hitel
törlesztő részleteit vonják le a kamatadó, illetve a lakbértámogatás
megállapításakor - nem tartotta elfogadhatónak a miniszter;
véleménye szerint ez a javaslat közgazdaságilag irracionális és
társadalmilag igazságtalan. (folyt. köv.)
1990. március 1., csütörtök 14:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (11. rész)
|
Szalai Géza (Budapest 20. vk.) emlékeztette képviselőtársait,
-----------
hogy a kamatadó elfogadása annak idején sem volt egyértelmű, 92-en
szavaztak ellene. Választói véleményét tolmácsolva közölte:
bevezetése hátrányosabb az állampolgárok számára, mint a rosszemlékű
TEHO. A büntető jellegű kamatadót sokan nem tudják kifizetni, ezért
a törvény visszavonását indítványozta. Ha ezt a mostani parlament
nem teszi meg, vállalkozik majd rá az új összetételű Országgyűlés,
amelynek minden bizonnyal az egyik első intézkedése lesz a
törvénymódosítás.
Morvay László (Budapest 33. vk.) a képviselői indítvány egyik
-------------
beterjesztője hangoztatta: a törvény óriási felháborodást keltett,
tiltakozások tízezreit váltotta ki. Üdvözölte Kemenes Ernő azon
mondatát, hogy az Alkotmánybíróság döntését a kormány önmagára nézve
kötelező érvényűnek ismeri el.
Tallóssy Frigyes ismételten felszólalva, mondandóját tiltakozó
----------------
aláírásokkal teli levéllel támasztotta alá, amely kifogásolja: a
lakáscélú állami kölcsönök utáni adófizetésről szóló törvény minden
olyan embert sújt, aki építési kölcsönnel, keserves kínok árán
jutott saját lakáshoz.
Südi Bertalan (Bács-Kiskun megye 12. vk.) leszögezte: a rövid
-------------
idő alatt hirhedtségre szert tett lakáscélú állami kölcsönök utáni
adófizetés, s általában a kamatadó az állampolgárok körében
mélységes felháborodást keltett. Kiagyalói egyoldalú szerződéssé
változtatták az állam és polgárai között - a korábbi évtizedekben
adott feltételekkel, kamatkondícióval - megkötött szerződéseket. Az
egyoldalú szerződésmódosítás etikátlanul megsarcolta a lakosságot.
Leszögezte: a törvényt el kell törölni, az erre vonatkozó
jogszabályt hatályon kívül kell helyezni, visszaállítva az eredeti
állapotot. Ezt igényli a tisztesség. (folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 14:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (12. rész)
|
Filló Pál (Budapest, 18. vk.) a lakosság egyötödét kitevő
---------
bérlakásban élők helyzetére irányította a figyelmet. Mint mondotta,
lehet, hogy a vidéki képviselők nem érzik, de a lakbéremelés is
sokak helyzetét nehezítette. Javasolta: mivel együttesen tárgyalták
annak idején a lakásgazdálkodással kapcsolatos ügyeket, így most is
együttesen döntsenek a lakosság egészét érintő kérdésekben. Azaz:
amennyiben hatályon kívül helyezik a kamatadóra vonatkozó
rendelkezést, akkor a lakbéremelési intézkedést is vonják vissza.
Fehérné Eke Katalin (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 10. vk.) annak a
-------------------
véleményének adott hangot, hogy a kamatadóra vonatkozó jogszabályt
igazságtalan volta miatt mindenképpen hatálytalanítani szükséges.
Ellenkező esetben maga az Országgyűlés ismeri el, hogy a kormánynak
nincs antiinflációs politikája. Éppen a piacgazdaság egyik
legfontosabb elemét, a kockázatot nem vállalja a kormány, ehelyett
minden terhet, feszültséget a lakosságnak kell elviselnie. Felhívta
képviselőtársait, hogy támogassák Tallóssy Frigyes indítványát.
A vitában közbevetőleg kért szót Hellner Károly (Budapest, 32.
--------------
vk.), aki helyesbítette a pénzügyminiszter tájékoztatójában
elhangzottakat. Rámutatott: nem 1 milliárd forintot jelent a
gépkocsiletét kamatainak javasolt emelése. A 8 százalékos
kamatemelés - 25 milliárd forint letétet feltételezve - egy
esztendőben 2 milliárd forint kihatással jár.
Fodor Erzsébet (Hajdú-Bihar m., 16. vk.) komoly aggodalmának
--------------
adott hangot amiatt, hogy a kamatadó a létminimum határán élőket is
súlyosan érinti. Kérdéssel fordult a kormányhoz: mit tervez a hiány
kompenzálására, amennyiben az Alkotmánybíróság vagy a Parlament a
megszüntetés mellett dönt?
A képviselőnő felvetéséhez kapcsolódott felszólalásában
Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 8. vk.),
---------------------
hozzáfűzve az elhangzottakhoz: a kamatadó során kialakult helyzet
példa nélküli lakossági gondáradatot idézett elő. Kifogásolta a
kormány magatartását ezzel összefüggésben. Mint fogalmazott: miért
van szükség a hangulatkeltésre? Végezetül a képviselőnő is feltette
a kérdést: tud-e a kormány más javaslatot a megoldásra, ha a
módosítást most elfogadják? Hozzátette: a lakosság személy szerint
is számon kéri a képviselőktől a sorsukat érintő döntéseket.
(folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 14:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (13. rész)
|
Bozsó Lajosné (Budapest, 10. vk.) kijelentette: csak akkor
-------------
támogatja a kamatadó eltörlését, ha ezzel egyidejűleg a
lakbéremelést is felülvizsgálják.
Polgárdi József (Pest m., 17. vk.) kétségbe vonta, hogy a
---------------
kamatadó megszüntetésével felborul a költségvetés. Hozzátette:
véleménye szerint a kamatadóból tervezett 8-10 milliárdos bevételből
mindössze 3-4 milliárd kerül ténylegesen az államkasszába, a többit
felemészti az azzal kapcsolatos adminisztratív, technikai költség. A
képviselő egyúttal rámutatott: a kamatadó decemberi parlamenti
elfogadása óta lényegesen csökkent az állampolgárok fizetőképessége.
Elismerte, hogy a kormány szorult helyzetben van, de úgy ítélte,
meg: még a kormánynál is szorultabb helyzetben van a lakosság.
Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) azt javasolta a pénzügyi
-------------
tárcának, hogy vizsgálják felül, nem helyettesíthető-e valamilyen
módon a kamatadóból származó összeg. Úgy vélte: ha az állami
bérlakások megvételéből származó haszon adóköteles lenne, ez fedezné
a kamatadó eltörlésével kieső pénzforrást.
Lestárné Varga Mária (Budapest, 51. vk.) véleménye szerint
--------------------
a kamatadóval összefüggő indítványokat Sztrapák Ferenc önálló
képviselői indítványával együttesen kellene tárgyalni, hiszen a
képviselő nem kevesebbet javasol, mint a családi pótlék, a gyes, a
gyed és a nyugdíjak emelését. Mindhárom indítvány alapvetően érinti
a költségvetést.
Sebők József (Heves m., 8. vk.) amellett érvelt, hogy a
------------
Parlament helyezze hatályon kívül a kamatadóról szóló törvényt. A
jelenlegi helyzetetből kiindulva kijelentette: a lakosság nyugalma
megér 8 milliárd forintot, ezt az összeget a pénzügyi kormányzat
próbálja meg más forrásokból előteremteni. Kínálkoznak erre
lehetőségek, csak fel kellene mérni azokat. (folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 14:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (14. rész)
|
Tóth Istvánné (Bács-Kiskun m., 11. vk.) az iránt tudakozódott,
-------------
hogy amennyiben az önálló indítványt fogadná el a Parlament, mi lesz
a sorsa a két- és három gyermek után járó 200 ezer, illetve 600 ezer
forintos szociálpolitikai kedvezményeknek, s a vissza nem térítendő
egyszeri 150 ezer forintos támogatásnak, amelyet decemberben
fogadott el az Országgyűlés.
Varga Lajos (Pest m., 26. vk.) ügyrendi javaslattal élt: a
-----------
kormány péntek reggel 9 óráig kérdezze, illetve nyilatkoztassa meg
azokat a pártokat, amelyek országos listát állítottak a választásra,
hogy elfogadják-e a Parlament döntését, s az ezzel járó terhet
továbbviszik-e.
Horváth János (Fejér m., 2. vk.) hangoztatta: nincs kétsége
-------------
afelől, hogy az önálló indítvány elfogadásával a képviselők
nehezítik a kormány helyzetét, de ezt vállalniuk kell. Megítélése
szerint a kamatadó fizetésében, illetve a lakbéremelésben érintettek
körében vannak olyan rétegek, amelyeknek nem okoz gondot az összegek
kifizetése. Úgy vélte: elképzelhető olyan variáció, amely például a
magas jövedelműeket nem venné ki a fizetési kötelezettség alól. A
Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagjaként kifogásolta azokat a
véleményeket, amelyek azt sugalmazzák, hogy a párt engedetlenségre
hív fel. Erről nincs szó. Az SZDP aláírásokat gyűjt a kamatadó
eltörléséért, s a listát benyújtja a Parlamentnek.
Tornai Endre (Veszprém m., 11. vk.) emlékeztetett arra, hogy
------------
decemberben nem értett egyet a kamatadóval, s lelkiismereti okokból
nem is szavazta meg azt. Ezzel szemben több javaslatot is tett
akkor, miképpen tehetne szert az állam a szükséges pénzre. A
képviselő most újból megismételte ,,pénzteremtő,, indítványait.
Véleménye szerint a tartós használatba adott földek utáni
árkülönbözet, a lakáslelépési díjak megszüntetése, valamint a több
házingatlannal rendelkezők megadóztatása révén sikerülne
előteremteni a hiányzó 8-9 milliárd forintnyi összeget. Kérte, hogy
javaslatát újból fontolják meg a képviselők. (folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 14:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (15. rész)
|
Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.) úgy vélte, december óta
-------------
nem változott gyökeresen a helyzet, tehát az országgyűlés hasonló
szituációban van, mint két hónappal korábbi döntéshozatalakor.
Megfontolandónak tartotta, vajon alkalmas-e most az idő dönteni
ebben a kérdésben. Szerinte már csak azért sem volna ez helyes,
mivel az alkotmánybíróság csak március közepén határoz a kamatadó
alkotmányosságának ügyében, s ezt a véleményt mindenképpen meg
kellene várni.
Rövid felszólalások követték egymást a továbbiakban.
Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.) emlékeztetett arra, hogy a
---------------
Magyar Demokrata Fórum országgyülési csoportja a téma előző
tárgyalása alakalmával is teljes mértékben elhatárolta magát a
törvénytől, s nemmel szavazott. Ezuttal azonban, Tallóssy Frigyes és
Morvay László javaslata nyomán azonban a frakció igennel voksol
majd.
Ügyrendi kérdésben kért szót Tallóssy Frigyes: hatvan
----------------
képviselőtársa írásbeli indítványát nyújtotta be annak érdekében,
hogy az elnök az előterjesztés tárgyában név szerinti szavazást
rendeljen el.
Morvay László (Budapest, 33. vk.) a korábban felszólaló Tóth
-------------
Attiláné megjegyzésére reagálva kijelentette: az országgyülésnek a
költségvetés meghatározásakor nem volt tudomása a január 1-e utáni
áremelések mértékéről. Lényegesen változtak azok a körülmények,
amelyek a törvény meghozatalakor befolyásolták a képviselőket.
Több hozzászóló nem lévén, az elnöklő Fodor István a vita
lezárása előtt szünetet rendelt el. A másfél órásra tervezett
szünetben Németh Miklós miniszterelnök kormányülést hivott össze az
elhangzott javaslatok, észrevételek áttekintésére. (folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 14:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (16. rész)
|
Szünet után az elnök Kemenes Ernőnek adta meg a szót. Az
---------------
Országos Tervhivatal elnöke a napirend feletti vitában felmerült
kérdésekre reagálva elsőként azt fejtette ki: elkerülhetetlen, hogy
a közismert gazdasági válságból a lakosság különböző rétegei ne
vállaljanak különböző mértékű terheket. Hozzátette: ,,bár nem a
lakosság a felelős a kialakult helyzetért, azonban az élet
kegyetlen, a számlát mindig a népnek kell megfizetnie,,. Az ország
sorsáért felelősséget vállaló kormánynak, a Parlamentnek
felelősséggel végig kell ennek minden összefüggését gondolnia, s az
állampolgárokkal el kell fogadtatni azt, hogy a kilábalás
óhatatlanul együttjár szociális terhekkel, feszültségekkel,
helyenként konfliktusokkal is. A továbbiakban - Sebők János
képviselő felszólalására reagálva - kijelentette: a kormány ismeri a
problémákat, hiszen valamennyi tagja éli a közemberek mindennapi
életét. Tisztában vannak az ország súlyos szociális gondjaival.
Hozzáfűzte: ez akkor is így volt, amikor a decemberi ülésszakon a
kormány a képviselői indítványhoz kapcsolódó törvényjavaslatot
megtette, s azt a Parlament elfogadta. Felelősségük tudatában
vállalták a népszerűtlen döntésekért a felelősséget.
A képviselői indítvánnyal összefüggésben leszögezte: az a
gazdaságpolitikai program és költségvetés, amelyet a Parlament
elfogadott, a válságból való kilábalás komplex rendszerét alkotja.
,,Ha abból kivesznek egy építőkövet, a rendszer működésképtelenné
válik.,, A lakáscélú támogatások növelésére nincs lehetőség. Azok a
javaslatok, amelyek a bérlakásban lakók terheinek a növelését és a
magánerős építtetők terheinek növelését jelentették, egyidejűleg egy
igazságosabb teherviselési arány felé való elmozdulást is jelentenek
- hangsúlyozta az OT elnöke, utalva arra, hogy ez teremtett forrást
a lakással nem rendelkező fiatal pályakezdő családalapítók
támogatására. Vélekedése szerint az alacsony jövedelműek terhei nem
nőttek, a középrétegeknél a jövedelemviselő képességhez kapcsolódóan
alakultak ki a többlet bérterhek, az adóterhek. Igazat adott azoknak
a képviselők által közvetített lakossági vélekedéseknek, amelyek
szerint a mai magyar átlagos életszínvonal mellett is súlyos teher
nehezedik a családokra. Ezt azonban nem lehet másra terhelni.
Kemenes Ernő a kormány nevében óvta a Parlamentet attól, hogy
megkérdőjelezzék azt, amit a lakosság elosztási rendszerének talán
legtöbb igazságtalanságát hordozó területén, a lakásrendszeren
megpróbáltak elérni, a terhek és támogatások átrendezésével.
(folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 17:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (17. rész)
|
A termelési és gazdasági háttérbeli összefüggésekről szólva
hangsúlyozta: az OECD-országok részéről érkező támogatások nem a
gazdaság működtetéséhez, nem a szociális problémák oldásához, nem a
lakossági fogyasztás növekedéséhez kapcsolódnak, hanem elsődlegesen
a gazdaság modernizálásához, a piacgazdaság megteremtéséhez.
Felidézte azt is, hogy az éves gazdaságpolitikai program mintegy 4O
milliárd forintot meghaladó támogatási többletet tartalmaz szociális
területen, benne a lakással kapcsolatos új támogatásokat is. A
kérdés költségvetési vonzatát említve aláhúzta: 1O milliárdot
meghaladó költségkihatású kamatadó pótlására adóemelés vagy
vagyonadó bevezetése jelentene fedezetet.
Az OT elnöke kitért arra is, hogy ha a Parlament helyt ad az
indítványnak, akkor érvényét veszti a Nemzetközi Valutaalap
Igazgatótanácsához címzett magyar szándéknyilatkozat, amely a
lakásrendszer racionalizálásával kapcsolatos. A kormány, a Parlament
szavahihetősége, valamint az ország finanszírozhatósága forog ezzel
kockán. Végül kijelentette: a kormány ezt a kérdést bizalmi
kérdésnek tekinti. Bár a képviselők szociális érzékenysége, etikai
kötelezettsége hozta az Országgyűlés elé az indítványt, mégis kérte,
hogy az ország egész helyzetének összefüggésébe ágyazva mérlegeljék:
most kell-e megváltoztatni a korábbi döntést. (folytlköv.)
1990. március 1., csütörtök 17:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (18. rész)
|
Békesi László pénzügyminiszter a vitában elhangzottakra szintén
-------------
drámai hangon reagált, és konkrét adatokkal igyekezett alátámasztani
a kormány határozottságát a már korábban eldöntött lépések
fenntartását illetően. Elmondta, hogy a költségvetés a kamatadóval
6,5 milliárd, a lakbéremeléssel 4,5 milliárd forint bevételre tesz
szert. Ugyanakkor 5 milliárd forintos kiadást jelent a fiatalok
lakáshoz jutásának támogatása és a szociális jellegű
lakásépítkezések differenciált segítése. Amennyiben a kamatadót a
Parlament hatályon kívül helyezné, a kormány arra kényszerülne, hogy
a támogatási tételeket is visszavonja. Nem kétséges, hogy a
társadalom a kamatadó terhét elutasítja, és ha az Alkotmánybíróság
netán hatályon kívül helyezné, mert azt törvényellenesnek
minősítené, súlyos helyzetbe kerülne a költségvetés. Ráadásul
tetemes igényekkel jelentkeznek a kormánynál a tanácsok is, az
oktatási, a kulturális és a sportintézmények, sokan petíciók
átadásával igyekeznek nyomást gyakorolni. Összesen 40-45 milliárd
forint a tét, de a kormány nem tud alternatívát adni egy ilyen órási
összegű csomag kezelésére, két hónappal a költségvetés elfogadása
után. Ráadásul a termelés is csökkent, januárban és februárban az
iparé 9 százalékkal. Nehézségek mutatkoznak a Szovjetunióval való
gazdasági kapcsolatokban. Bár a kormány korábban kiegyensúlyozott
külkereskedelmi forgalommal számolt, nem számított arra, hogy
esetleg nem kapjuk meg a szükséges alapanyagot és energiát
partnereinktől. Így nem tudunk szállítani, főleg a gépiparban
kényszerülünk visszafogni az exportot. Mindez további
termelésvisszaeséssel, elbocsátásokkal jár. Az országnak nincs
tartaléka, de ha lenne, akkor sem lenne célszerű azt felosztani.
Válaszolva azokra a képviselői felvetésekre, amelyek a
bérlakások értékesítésével foglalkoztak, Békesi László hangsúlyozta:
a bevételt az államadósság csökkentésére fordítja a kormány, bár a
folyó költségvetési kiadások fedezésére is lehetne fordítani. De mi
lesz a következő években, ha az állami tulajdon eladásából származó
bevételt szociális célokra fordítjuk - tette föl a kérdést, rögvest
válaszolva is: ezzel semmit nem oldanánk meg.
A miniszter végül elmondta, hogy a nyugati pénzvilág ma még
bízik a magyar gazdaságban, bár gyakran megkérdezik, hogy a
Parlament képes lesz-e korábbi döntéseinek érvényt szerezni. A
kormány nem saját népszerűsítésére törekszik, hanem utódjának
szeretné úgy átadni a kormányzást, hogy az ne okozzon nagyobb
megrázkódtatást. Így a Minisztertanács nem vonul vissza e kérdésben.
(folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 17:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (19. rész)
|
Békesi László után ismét Tallóssy Frigyes kért szót.
----------------
Kifogásolta: amikor a plénummal a kamatadót elfogadtatták, szó sem
volt arról, hogy az országnak 30 százalékos áremelkedéssel kell
számolnia, s széles rétegeknek kell napi megélhetési gondokkal
küszködniük. A képviselő javaslatát ezért fenntartotta.
Hámori Csaba (országos lista) az elhangzottakat úgy értelmezte,
------------
hogy amennyiben képviselőtársa javaslatát - a kamatadó eltörlését -
fogadják el, a kormány lemond. Az MSZP parlamenti csoportja nevében
tanácskozási szünetet kért, s javasolta a többi politikai
csoportosulás parlamenti frakciójának is, hogy üljenek össze.
Tanácskozásaikon mérlegeljék: támogatják-e a kormányt. Hámori Csaba
nem a kamatadó fenntartása mellett érvelt. Szerinte lehetne
kompromisszumot találni e kérdésre, például ha az Országgyűlés
létrehozna egy bizottságot, amely megvizsgálná, mivel lehetne a
kamatadót helyettesíteni. A hétfőre tervezett nemzeti csúcs
napirendjén e kérdésnek feltétlenül helye lenne - tette hozzá.
Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.) az ügyrend azon passzusára
----------
hívta fel a figyelmet, amely szerint a Minisztertanács - elnöke
útján - azt is javasolhatja, hogy az általa beterjesztett
előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás is legyen. Ez
nem hangzott el. Szükségesnek tartotta tehát a kormány álláspontját
megismerni.
Az elnöklő Fodor István felhívta a képviselők figyelmét, hogy e
kérdésben nincs szükség a kormány álláspontjára, mert csak olyan
kérdésben tekintheti a szavazást egyúttal bizalmi szavazásnak,
amelyben saját maga az előterjesztő. Más kérdés, hogy amennyiben nem
fogadja el a szavazás eredményét, miként reagál.
Kemenes Ernő az egyértelmű helyzetértelmezéshez szükségesnek
tartotta kimondani: jóllehet a kormány iránti bizalomról szólt,
tehát arról, hogy a képviselők támogatják-e
gazdasági-szociálpolitikai akcióit, ez azonban nem azonos a bizalmi
kérdés felvetésével. (folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 17:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (20. rész)
|
Tamás Gáspár Miklós támogatta Hámori Csaba javaslatának azon
-------------------
részét, amely tanácskozás összehívását szorgalmazta. Szerinte az
ország mai helyzetében nem lehet képviselőtársa javaslatát a
bevételi források megjelölése nélkül elfogadni. Az pedig
megengedhetetlen, hogy az országnak ne legyen kormánya. Ha ugyanis
lemondana, s történesen ügyvezető kormányt neveznek ki, mandátuma
csak 60 napig tarthat, ily módon azonban az új Parlamentnek csak egy
hete lenne az új kormány összeállítására, s ez bizonyosan nem
elegendő. Destabilizálódna az ország, erre mindenkinek figyelemmel
kell lennie. Leszögezte: itt és most a demokratikus átmenet forog
kockán. Ez a kormány jobb mint egy ,,semmilyen kormány,, - mondta
maliciózusan, ezért javasolta: senki ne idézzen elő kormányválságot.
Filló Pál ismételten kérte, hogy amennyiben a kamatadót mégis
---------
elvetné a plénum, a bérlakásokban élőkre kirótt terheket is törölje
el az Országgyűlés.
Morvay László javasolta, hogy az Alkotmánybíróság véleményét a
-------------
március 14-i ülés előtt megismerhessék. Ha a vizsgálat azt állapítja
meg, hogy hibás döntést hoztak decemberben, az a képviselői felvetés
jogosságát igazolja. Hozzátette: semmiképpen sem szeretné azt a
bélyeget viselni, hogy okkal, ok nélkül kormánybuktatásban vett
részt Tallóssy Frigyessel.
Fodor István a vita végén elrendelte a Hámori Csaba által
javasolt tanácskozási szünetet. (folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 17:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (21. rész)
|
A kamatadó hosszúra nyúlt vitájában a frakciók üléseit követően
Tallóssy Frigyes - engedve képviselőtársai nyomásának - végül is
visszavonta a kamatadó eltörlésére vonatkozó indítványát.
Egyidejűleg azonban lemondott képviselői mandátumáról. Morvay László
ugyancsak visszavonta indítványát, mondván: az ország stabilitása
mindennél fontosabb. Így tehát a kamatadóról nem kellett ismételten
határoznia az Országgyűlésnek, továbbra is érvényben marad a múlt év
decemberében hozott törvény.
Döntöttek viszont a képviselők Bozsó Lajosné és Horváth János
indítványáról, amely azt szorgalmazta, hogy a kamatadó, illetőleg az
emelt összegű lakbérek fizetésékor a mentesség megállapításánál az
egy főre jutó jövedelembe ne számítsák bele a családi pótlékot, a
gyermekgondozási segélyt, valamint az egyéb szociális juttatásokat.
Az indítványban foglaltakkal egyetértett a Parlament, jóllehet a
döntést megkönnyítette, hogy Békesi László pénzügyminiszter az
ülésnapon immár másodszor kifejtette: a kormány legutóbbi ülésén már
hasonló értelmű döntést hozott.
Ekkor váratlanul Sarlós István kért szót, s javasolta: mégis
-------------
szavazzanak a képviselők a kamatadóról, hiszen - mint mondotta -
Tallóssy Frigyes folyosói viták hatására vonta vissza indítványát.
Úgy vélte: a kérdésben nem egyértelmű a Tisztelt Ház álláspontja. A
képviselők azonban úgy döntöttek, hogy az elnöklő Fodor István ne
tegye fel szavazásra a kérdést, így: marad a kamatadó.
Ezzel az Országgyűlés csütörtöki munkanapja befejeződött.
x x x
(folyt. köv.)
1990. március 1., csütörtök 17:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (22. rész)
|
Az Országgyűlés csütörtöki napjának eseményei dióhéjban:
Az Országgyűlés csütörtöki munkanapján folytatta a nemzetiségek
képviseletéről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Kulcsár Kálmán
igazságügyminiszter reflektált először a jogi bizottság
ellenvéleményére. Rámutatott: az alapvető emberi jogok alkotmányos
biztosítása nem jár együtt automatikusan a nemzetiségi jogok
érvényesítésével, így tehát mindenképpen érvényesíteni kell az
úgynevezett pozitív diszkriminációt. Az egyházi képviselet
kérdéséről szólva a miniszter úgy vélte, nem az egyes egyházak
képviselőinek, hanem az egyházi szervezet egészének szükséges jelen
lenni a Parlamentben.
Ezután Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) szólt, s
kifejtette: hibát követ el az Országgyűlés, ha néhány héttel a
választások előtt alkotmánymódosító törvényeket hoz.
Bonyolult határozathozatali procedúra következett. A kormány
által benyújtott alkotmánymódosító javaslatot az első fordulóban
elvetették, majd ugyanerről - képviselői javaslatra - újból
szavaztak, s elfogadták azt, egyúttal a nemzetiségek parlamenti
képviseletéről szóló indítványt is megszavazták.
Elfogadták a honvédelmi bizottság törvényjavaslatát is, amely
értelmében a Magyar Néphadsereg neve ezentúl Magyar Honvédség lesz.
Döntöttek a képviselők arról is, hogy a szavazáskor külföldön
tartózkodó magyar állampogárok választhatók legyenek.
Ezt követően Király Zoltán önálló indítványa került napirendre a
köztársasági elnök népszavazás útján történő választásáról. A
képviselő javaslatára egyenkénti, név szerinti szavazást rendelt el
az elnök. Az eredmény: 309-en döntöttek amellett, hogy a
köztársasági elnököt négy évre szólóan titkos és közvetlen szavazás
útján válasszák meg.
Az előző napi leszavazás után másodszori szavazásra bocsátották
az oktatási törvény módosítását célzó javaslatot. Ezúttal a
képviselők 257 igen szavazattal a javaslat mellett voksoltak.
Időközben a képviselők titkos szavazással döntöttek az Állami
Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának személyéről: 212 szavazattal
Tömpe István - jelenlegi pénzügyminiszter-helyettest - választották
meg, ötéves időtartamra.
A honvédelmi törvény módosításáról szóló javaslatot Kárpáti
Ferenc honvédelmi miniszter terjesztette a T. Ház elé. A javaslat
értelmében a fegyveres erők irányítására vonatkozó szabályoknak
garantálniuk kell, hogy a fegyveres erők feletti rendelkezési jogot
egyetlen politikai tényező se sajátíthassa ki. (folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 18:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (23. rész)
|
A honvédelmi bizottság véleményét Kovács Mátyás terjesztette
elő, a vitában Pásztohy András (Somogy m., 4. vk.) kért szót.
A miniszter válaszolt az elhangzottakra, majd a képviselők
elfogadták a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvényre vonatkozó
módosító javaslatot.
Ezután Morvay László és Tallóssy Frigyes önálló indítványát
tárgyalta meg a parlament, mindketten a lakáscélú állami kölcsönök
utáni adófizetésről szóló törvény, az úgynevezett kamatadó hatályon
kívül helyezését szorgalmazták. Kemenes Ernő, az Országos
Tervhivatal elnöke bejelentette, hogy a kormány és az érdekelt
bizottságok nem támogatják az indítvány elfogadását.
Ezután Horváth János (Fejér m., 2. vk.), Bozsó Lajosné
(Budapest, 10. vk.) és Gázsity Milutinné (Baranya m., 12. vk.)
önálló indítványára Békesi László pénzügyminiszter reflektált.
Mindhárman kérték, hogy a létminimum jövedelembe ne számítsák be a
szociális jellegű jövedelemelemeket. A miniszter bejelentette, hogy
ebben a kérdésben a kormány legutóbbi ülésén már döntés született.
Nem tartotta elfogadhatónak azt, hogy valamennyi lakossági hitel
törlesztő részleteit vonják le a kamatadó, illetve a lakbértámogatás
megállapításakor. A napirendi ponthoz
Szalai Géza (Budapest, 20. vk.),
Morvay László (Budapest, 33. vk.),
Tallóssy Frigyes,
Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.),
Filló Pál (Budapest, 18. vk.),
Fehérné Eke Katalin (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 10. vk.),
Hellner Károly (Budapest, 32. vk.),
Fodor Erzsébet (Hajdú-Bihar m., 16. vk.),
Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 8. vk.),
Bozsó Lajosné (Budapest, 10. vk.),
Polgárdi József (Pest m., 17. vk.),
Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.),
Lestárné Varga Mária (Budapest, 51. vk.),
Sebők József (Heves m., 8. vk.),
Tóth Istvánné (Bács-Kiskun m., 11. vk.),
Varga Lajos (Pest m., 26. vk.),
Horváth János (Fejér m., 2. vk.),
(folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 18:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (24. rész)
|
Tornai Endre (Veszprém m., 11. vk.),
Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.),
Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.) és
Morvay László (Budapest, 33. vk.) szólt hozzá.
A vitában felmerült kérdésekre Kemenes Ernő és Békesi László
reagált, majd a szócsata
Tallóssy Frigyes,
Hámori Csaba (országos lista),
Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.),
Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.),
Filló Pál és
Morvay László hozzászólásával folytatódott.
Végül Tallóssy Frigyes - engedve képviselőtársai nyomásának -
visszavonta a kamatadó eltörlésére vonatkozó indítványát,
egyidejűleg azonban lemondott képviselői mandátumáról. Morvay
László, az ország stabilitására hivatkozva ugyancsak visszavonta az
indítványt. A vitában felmerült egyéb javaslatokkal egyetértett a
Parlament. Bár ezután Sarlós István (országos lista) újból felvette,
hogy szavazzanak a kamatadóról, erre már - parlamenti döntés alapján
- nem került sor, így a csütörtöki munkanap a kamatadó helyben
hagyásával befejeződött. (MTI)
1990. március 1., csütörtök 18:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|