Rendszerváltás és az MTI

	Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (2. rész)
A Minisztertanács foglalkozott az ügyészségi nyomozás feltételrendszerének javításával is. Az ügyészségi szervezetekre ugyanis a korábbinál több feladat hárul, olyan nyomozói teendőket is el kell látniuk, amelyek azelőtt a katonai ügyészség apparátusára hárultak. Ezért a legfőbb ügyész indítványozta, hogy öt városban - Budapesten, Debrecenben, Győrben, Kaposvárott és Szegeden - helyi nyomozóhivatalokat állítsanak föl. A többletköltségek finanszírozására a költségvetésből 30 millió forintot kapnak az ügyészségek. Foglalkozott a kormány a Kossuth- és Széchenyi-díjak adományozásával is. A legmagasabb állami kitüntetések átadására a március 15-ei nemzeti ünnep napján, vagy előestéjén kerül sor. Összesen 19 egyéni Kossuth-, illetve Széchenyi-díj odaítélését javasolja a kormány. Emellett két kollektíva kap az elképzelések szerint megosztott Széchenyi-díjat, és ezúttal posztumusz-díjakat is adományoznak. A javaslat szerint posztumusz Kossuth-díjat 15-en, Széchenyi-díjat pedig 12-en kapnak. A kitüntetésre javasoltak között van Latinovits Zoltán, Kodolányi János, Huszárik Zoltán, Márai Sándor. Szóba került az is, hogy a külföldön élő, nemzetközi hírű tevékenységet folytató személyiségek is kaphassanak ilyen kitüntetést. Március 15-e alkalmából a kormány kiváló és érdemes művészi címeket is adományoz. Az ülésen 27 kiváló és 36 érdemes művész cím odaítéléséről döntöttek. Ugyancsak döntés született azzal kapcsolatban, hogy a lakás célú állami kölcsönök utáni adófizetési kötelezettséggel kapcsolatos jövedelemigazolást miként kell elkészíteniük az állampolgároknak. Mint ismeretes, több képviselő a Parlamentben javasolta: az egy főre jutó jövedelem megállapításába ne számítsanak bele a különböző társadalmi juttatások. Ezt a javaslatot a pénzügyi kormányzat elfogadta, s ennek megfelelően a Minisztertanács is az állampolgárok számára kedvezően döntött. Így nem kell figyelembe venni a jövedelemigazolás elkészítésénél a családi pótlékot, az árvaellátást, a szociális támogatást, a gyermekgondozási segélyt és a gyermektartási díjat. A döntés egyébként mintegy másfél milliárd forintjába kerül az államkasszának, a költségvetés bevétele a kamatadóból 6 milliárd forintról 4,5 milliárd forintra csökken. A módosítás visszamenőleges hatályú, vagyis akik február 15-ig befizették a kamatadót, de az új törvény szerint erre nem kötelesek, visszakapják a pénzt. (folyt.köv.) 1990. február 26., hétfő 19:00
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »