Rendszerváltás és az MTI

	Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (9. rész)
Borza Istvánné (Hajdú-Bihar m., 1. vk.) alternatív javaslattal -------------- élt: a most megállapított 4300 forintos létminimum-határt emeljék fel egy reális - 5-6 ezer forint közötti - összegre, ellenkező esetben viszont a családi pótlék ne számítson bele az egy főre eső jövedelembe. Bánffy György (Budapest 4. vk.) elmondotta: Horváth Jenő ------------- képviselőtársa által benyújtott módosítással nem tud egyetérteni. 1986 előtt a gyámhatóság az állami gondozott kiskorút szülője hozzájárulása nélkül is örökbe adhatta, ha a szülő huzamosabb időn keresztül önhibájából nem érintkezett gyermekével. A gyámhatóságok e jogkörükkel megfelelően éltek. Az ilyen határozatok bírósági megtámadására csak elenyésző számban került sor. 1987. július 1-je után a gyámhatóság ezt a jogosítványát elvesztette. Ennek eredményeként bármely szülő hozzájárulása hiányában kiskorút csak akkor lehet örökbe adni, ha a bíróság megszüntette a szülő felügyeleti jogát. A képviselő elmondta, hogy ezek az eljárások sokszor fél évig is elhúzódnak, a bírói joggyakorlat nem egységes. Mindennek következtében az állami gondozottak örökbefogadása drámaian csökkent. A korábbi évi átlag 600-700 gyermek volt, míg a múlt esztendőben az örökbefogadottak száma 305 volt csupán. Bánffy György szerint az elmúlt néhány esztendő során mintegy ezer gyermeket fosztottak meg az örökbefogadás lehetőségétől a törvény megváltoztatásával. Bozsó Lajosné (Budapest 10. vk.) reagálva egy korábbi ------------- felszólalásra, elmondotta, hogy az elmúlt ülésszakon önálló indítványt nyújtott be. Ebben javasolta, hogy változtassák meg az egy főre jutó nettó jövedelem kiszámításának módját. A Parlament várhatóan február 27-én tárgyalja meg az indítványt, amelyet sürgősséggel nyújtott be. Horváth Jenő (Budapest 1. vk.) úgy foglalt állást: az ------------ örökbefogadással kapcsolatos törvény módosítása jogi szempontból elfogadhatatlan, annak kizárólag érzelmi megközelítése nem eredményezi a helyes megoldást. Ezzel lényegében az 1952-es családjogi törvény előírásaihoz térnének vissza. Az alkotmánymódosítással a Parlament úgy döntött, biztosítja a hatalmi ágak szétválasztását, ám ennek elllenkezője történne a családjogi törvényben. Mégpedig az, hogy államigazgatási jogkörbe kerülne ez a fontos ügy a bíróságok helyett. (folyt.köv.) 1990. január 31., szerda 14:44
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »