|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - harmadik nap (16. rész)
|
Ezután az adótörvények módossításával kapcsolatos bizottsági
állásfoglalásról Fekete János, az Országgyűlés reformügyi ad hoc
bizottságának elnöke adott tájékoztatást. Mint mondotta, nem volt
könnyű a bizottság munkája, ugyanis egyeztetniük kellett a jogos
társadalmi, vállalati és egyéni igényeket. Ugyanakkor figyelembe
kellett venniük azt is, hogy mindezek hogyan befolyásolják a
költségvetés helyzetét. Feszített tempóban tárgyalták meg az
összegyűjtött csaknem száz javaslatot, a bizottság csütörtökön a
hajnali órákban fejezte be munkáját. Fekete János szerint ez a
sietség azért szükséges, mert ha nem sikerül november végéig
jóváhagyni az adórendszer módosítását, akkor ez károsan
befolyásolhatja a vállalatok jövő évre való felkészülését, s
negatívan hat a költségvetés helyzetére. A sietség azonban oda
vezetett, hogy nem sikerült minden pontjában tiszta anyagot az
Országgyűlés elé terjeszteni, több vitatott kérdés maradt, amelyekre
majd csak a törvényjavaslatok feletti vitában forrhat ki a végleges
válasz.
A bizottság állásfoglalásának kialakításakor abból indult ki,
hogy nehéz az ország helyzete, s így csak olyan követeléseket
fogalmaztak meg, amelyek reálisak, s a költségvetés szempontjából is
elfogadhatók. A bizottság írásos határozatát valamennyi képviselőnek
kiosztották, így ennek csak a legfontosabb elemeire hívta fel a
figyelmet Fekete János. A vállalkozási nyereségadóval kapcsolatban
úgy vélekedett, hogy ennek mértéke 40 százalék legyen, de a három
millió forint alatti nyereség után csak 35 százalékos nyereségadót
fizessenek a vállalkozók. Mivel ezt így a költségvetés nem tudná
elviselni, ezért elvileg helyes, ha új adóformát vezetnek be, azaz
az állami vagyon utáni részesedést. Ez azért is korrektnek
tekinthető, mivel minden befektetett vagyon után mindenkinek jár
bizonyos osztalék, s ez alól az állam se legyen kivétel. Helyes
lenne - vélekedett Fekete János -, ha ez a bevétel a későbbiekben
elkülönülne a költségvetés folyó bevételeitől, s ezt a pénzt
elősorban a beruházásokra és a modernizálásokra fordítanák. Ennek az
adónak a a kormány által javasolt 20 százalékos mértékét azonban
túlzottnak minősítette a reformbizottság elnöke, véleménye szerint
18 százaléknál nagyobb adót ezen a címen nem szabadna a vállalatokra
kiróni.
A személyi jövedelemadóval kapcsolatban Fekete János a
bizottságnak azt a véleményét tolmácsolta, hogy az átlagos adóteher
- az expozéban javasolt 15 százalékkal szemben - nem haladhatja meg
a 14.5 százalékot. (folyt. köv.)
1989. november 23., csütörtök 13:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|