|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - harmadik nap (1. rész)
|
1989. november 23., csütörtök - Az Országgyűlés novemberi ülésszakának harmadik napján, csütörtökön a képviselők az eredeti napirendtől eltérően személyi kérdések megvitatásával folytatták a munkát.
Az elnöklő Jakab Róbertné felhívta a figyelmet arra a korábbi
állásfoglalásra, hogy még ezen ülésszakon döntésre kell jutni az
előző plénumon meg nem választott alkotmánybírák, illetve az Állami
Számvevőszék betöltetlenül hagyott elnökhelyettesi tisztsége
ügyében. Mivel a döntés korábbi meghozatalát az Alkotmánybíróságról
szóló törvény bizonyos részleteinek értelmezési gondjai akadályozták
meg, ezekben az ügyekben időközben a jogi, igazgatási és igazságügyi
bizottság, valamint az Alkotmánybíróság megválasztását előkészítő
jelölőbizottság együttesen elvi állásfoglalást hozott, s ezt most
beterjesztették a Parlamentnek. Karvalits Ferenc, az Országgyűlés
jegyzője ismertette az állásfoglalást azokról a szakmai
feltételekről, amelyek a testület tagjainak megválasztásához
szükségesek. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság tagjává nemcsak
az választható meg, akinek a munkaköre ellátásához a jogszabály
kifejezetten előírja az állam- és jogtudományi végzettséget, hanem
az is, aki olyan munkakörben végezte munkáját, amelynek ellátásához
ez a végzettség külön jogszabályi előírás nélkül is szükséges.
Miután a Parlament az elvi állásfoglalást döntő többséggel
elfogadta, Vona Ferenc, az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztását
előkészítő jelölőbizottság elnöke ismertette a testületi tagságra
ajánlott személyek névsorát. Eszerint dr. Ádám Antalt, dr. Kilényi
Gézát, dr. Solt Pált, dr. Sólyom Lászlót és dr. Zlinszky Jánost
javasolta a bizottság jelöltként elfogadni. Jakab Róbertné elmondta,
hogy a jelöltségre ajánlottakat a jogi, igazgatási és igazságügyi
bizottság ülésén meghallgatták, s a plenáris ülésen már nincs
lehetőség további javaslatokat tenni. Ezután
Bánffy György (Budapest, 4. vk.) hozzászólásában figyelmeztetett
-------------
arra, hogy a létszámellenőrzés szerint 88 képviselő hiányzik az
ülésteremből, s ennek kellemetlen következménye lehet az abszolút
többséget igénylő választás során. Felhívta a figyelmet arra is,
hogy amennyiben a jelenlegi ülésszakon valami okból nem választanák
meg az Alkotmánybíróság tagjait, akkor a testület 1990. január
1-jével nem tudná megkezdeni munkáját. (folyt.köv.)
1989. november 23., csütörtök 11:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|