|
|
|
|
Tildy-emlékünnepség Szeghalmon (1. rész)
|
1989. november 18., szombat - Szeghalmon, ahol Tildy Zoltán 1946-os köztársasági elnökké választásáig tizenkét esztendőn át volt református lelkész, szombaton a kisgazda politikus századik születésnapján emlékünnepséget rendeztek.
Az ünnepély nyitányaként a helyi református egyház gyülekezeti termében Tildy-emléktáblát lepleztek le (az emléktábla Nagy József debreceni református lelkész műve), majd a Kossuth téri templomkertben a Tildy-szobor fölavatása következett. A Rajki László szobrászművész által, Eleöd Ákos építész közreműködésével alkotott bronz mellszobornál Straub F. Brunó akadémikus, nyugalmazott államelnök mondott avatóbeszédet. Tildy Zoltánt - mondotta - a tények tisztelete, a valóság ismerete jellemezte, a kisemberek segítőjeként a demokrácia megvalósításáért küzdött. Sajnos a belső és a külső erők összejátszása, a sztálinista nyomás hatására 1948-ban lemondásra kényszerült köztársasági elnöki tisztéről; az 1945-ös választási győzelem után felhigult párt nem tudott - talán nem is tudhatott - ellenállni a sztálinista erőszaknak. A mai feladatokról szólva a nyugalmazott államelnök megállapította, hogy a Tildy-féle előretekintő, a gondokkal szembenéző, s nem a múltba visszanéző politikára van szüksége az országnak. Avatóbeszédét az új választások előtti kívánságával zárta Straub F. Brunó: adja Isten, hogy olyan becsületes politikusokat találjunk, amilyen Tildy Zoltán volt. (folyt. köv.)
1989. november 18., szombat 17:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tildy-emlékünnepség Szeghalmon (2. rész)
|
Az emlékünnepség ezután a református templomban folytatódott. Az ünnepi istentisztelet keretében emlékbeszédet Kocsis Elemér, a tiszántúli református egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház zsinatának elnöke tartott. Tildy Zoltán egyházi és politikai tevékenységét méltatva önkritikusan megállapította, hogy a református egyház az eltelt negyven esztendőben átvette azt a hivatalos véleményt, miszerint Tildy Zoltán elhibázta az életét, politikája legalábbis tragikus volt. Megértük, mondotta a püspök, hogy ezt a véleményt meg lehet változtatni. Arról az emberről, aki ellenzékiből, bujdosóból lett pártvezérként 1945-ben győzelemre vezette a kisgazdapártot, akit egy szabad választás után köztársasági elnöknek választott az országgyűlés, s aki 1956-ban úgy foglalt állást, hogy azt a történelem azóta igazolta, arra az emberre nem mondhatjuk, hogy életműve elhibázott. Az őt megbuktatók vereséget szenvedtek, ő pedig erkölcsi győzelmet aratott. Tildy Zoltánra mindig tisztelettel gondolhat a magyar - mondotta Kocsis Elemér. Dicsérőleg említette a püspök, hogy Tildy Zoltán a szószéken sohasem politizált, lelkészként nagyhatású, biblikus igehirdető volt; puritán, tiszta, bibliás kegyesség áradt prédikációiból. Traktátusai ma is időszerűek. Beszéde befejezéseként a püspök így szólt: Tildy Zoltán születésének századik évfordulóján elfoglalhatja méltó helyét a magyar nép és a református egyház történetében. A templomi megemlékezés után az emlékünnepély a Sárréti Múzeum szomszédos épületében berendezett kiállítás megnyitásával fejeződött be. A Tildy Zoltán (1889-1961) életútját és a kisgazdapárt helyi történetét bemutató kiállítást Prepeliczay István, a párt főtitkára nyitotta meg. Tildy példáját állította a mai magyarok elé: a szeghalmi lelkész az isten és a nép szolgálatára szegődött, teológusként alázatos szolgálatra készült, ám midőn a haza az egész ország szolgálatára szólította föl, ő ezt teljesítette. (MTI)
1989. november 18., szombat 17:09
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|