Rendszerváltás és az MTI

	Megkezdődött a budapesti négyoldalú találkozó (1. rész)
1989. november 11., szombat - Szombaton a külügyminiszterek eszmecseréjével megnyílt Budapesten a magyar-jugoszláv-olasz-osztrák négyoldalú találkozó, amelynek célja, hogy kijelöljék az Adria-Duna térség szorosabb együttműködésének főbb irányait, a sokoldalú kapcsolatrendszer elmélyítésének kereteit. A kétnaposra tervezett rangos nemzetközi eseménysorozat nyitórendezvényén a magyar vendéglátó Horn Gyula külügyminiszter mellett Budimir Loncsar, jugoszláv, Gianni De Michelis, olasz és Alois Mock, osztrák külügyminiszter ült tárgyalóasztalhoz, hogy körvonalazza a gazdasági, társadalmi és kulturális élet területeit felölelő regionális kooperáció általános céljait. A tanácskozás befejeztével az esti órákban nemzetközi sajtótájékoztatón számoltak be az eredményekről a Duna Intercontinental Szállóban. A tanácskozás résztvevőinek véleményét tolmácsolva Horn Gyula rövid bevezetőjében hangoztatta: a magyar-jugoszláv-olasz-osztrák négyes vállalkozása méltán nevezhető történelmi jelentőségűnek. Különösen helytálló ez a jelző, ha figyelembe vesszük, hogy a II. világháború után most első ízben tartanak olyan találkozót, amelyen egy NATO-beli, egy Varsói Szerződéshez tartozó, egy semleges és egy el nem kötelezett ország ül a tárgyalóasztal mellé, hogy kialakítsa a szoros együttműködés kereteit. Különösen fontossá teszi az együttműködést, hogy a négy ország más-más gazdasági csoportosuláshoz tartozik. Az együttműködés alapvető célja, hogy a négy közép-eurápai ország ,,egymásra találjon,,, ami egyben feltétele annak is, hogy megerősítsék európai kötődésüket. Magyarország számára azért is különösen fontos a kapcsolatok szorosabbra fűzése az Adria-Duna térség országaival, mert ez egyben segíti az ország felzárkózását Európához. A magyar külügyminiszter hangoztatta azon meggyőződését, hogy a négyoldalú eszmecsere jelentősen javítja az európai légkört, és segítheti azoknak a törekvéseknek a sikerét, amelyek az egységes Európa megteremtését tűzik ki célul. Kapcsolataik elmélyítésében a négy résztvevő építeni kíván az eddigi hagyományokra, a nemzetiségek hídszerepére, illetve a kétoldalú tradíciók széles körére. Ugyanakkor az együttműködés nem titkolt célja a belső társadalmi rendszerek közelítése is, jóllehet számos eltérő pont van a négy ország politikai-társadalmi berendezkedésében. A hangsúlyt az érintkezési pontok kijelölésére fektetik. (folyt.köv.) 1989. november 11., szombat 19:42
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Megkezdődött a budapesti négyoldalú találkozó (2. rész)
Magyarország számára különösen fontos, hogy olyan együttműködési rendszer jöjjön létre, amely minél több konkrét cselekvési lehetőséget kínál. Ez szükségessé teszi a többi között folyamatos konzultációk megtartását a világgazdasági, illetve a kontinens gazdasági folyamatait érintő kérdésekről. Elengedhetetlen megfelelő gazdasági feltételrendszer kialakítása a közös vállalatok létrehozásához, a közös beruházások, regionális fejlesztési programok megvalósításához. A gyakorlati együttműködés igen széles kört foghat át a mezőgazdaságtól a közlekedésen át a környezetvédelemig. Horn Gyula utalt arra is, hogy az együttműködés konkrét lehetőségének feltárása a miniszterelnök-helyettesek vasárnap kezdődő tanácskozására vár. A külügyminiszteri találkozón megállapodás született arról, hogy a Budapesten kialakuló együttműködési elképzeléseket a jövő tavaszig véglegesítik. Ezután a külügyminiszterek a jövő nyáron ismét összeülnek, a tervek szerint ezúttal Olaszországban. Megállapodtak abban is, hogy a négy ország kormányfői a helsinki záróokmány aláírásának 15. évfordulójához kapcsolódóan találkozót tartanak ugyancsak Olaszországban. A továbbiakban pedig a külügyminiszterek évente más-más országban folytatnak eszmecserét a négyoldalú együttműködésről. A bevezető után a jelenlévő újságírók számos kérdést tettek fel a négy külügyminiszternek. Horn Gyulát arról kérdezték, Magyarország mit vár az együttműködéstől, s vajon a négyoldalú kezdeményezés jelenti-e egy új szövetségi rendszer kialakulását. A magyar külügyminiszter válaszában leszögezte: nem valamiféle új szövetség létrehozása a cél, hanem egy új tipusú regionális együttműködés alapjait szeretnék megvetni. Európában már amúgy is éppen elég szövetségi rendszer tevékenykedik. Magyarország a maga részéről természetesen hasznot vár az együttműködéstől. A politikai kérdéseken túl igen fontos hazánk számára, hogy segítséget kapjon gazdasági problémáinak megoldásához, hiszen ezeket saját erejéből nem tudja megoldani. Magyarország különösen nagy figyelmet szentel a határ menti területek kiemelt fejlesztésére, a határ menti kapcsolatok erősítésére; a magyar kormány ehhez széles körű kormányzati feltételeket teremt. Kifejtette azt az álláspontját is, hogy a Varsói Szerződés jelenlegi működése, szelleme nem mond ellent egy ilyen fajta regionális együttműködés létrejöttének. Ha valamely VSZ tagállam érdeklődést mutatna a kooperációban való részvételre, akkor Magyarország kész lenne ezt közreműködésével elősegíteni. Arról is kikérték a magyar külügyminiszter véleményét, miként ítéli meg annak lehetőségét, hogy a kelet-európai változásokhoz hasonló folyamatok kezdődjenek Csehszlovákiában is. (folyt.köv.) 1989. november 11., szombat 19:44
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Megkezdődött a budapesti négyoldalú találkozó (3. rész)
A külügyminiszter hangoztatta: Magyarország üdvözölné, ha Csehszlovákia - amely Közép-Európának hagyományosan fontos országa - a későbbiekben bekapcsolódna a négyoldalú együttműködésbe. Ami a kelet-európai változásokat illeti, úgy vélte: a Varsói Szerződésben új helyzet jött létre a viharos gyorsasággal lezajló NDK-beli események kapcsán. Ennek lényege, hogy a szövetségi rendszeren belül túlnyomó többségbe kerültek az úgynevezett reformországok. Ez a fejlemény Magyarország számára kedvező, hiszen szövetségi rendszerében a reformok egyik elindítója volt. Horn Gyula véleménye szerint ezek a változások Csehszlovákia helyzetére is nagy hatással lesznek, s az ottani események várhatóan felgyorsulnak majd. E kérdések rendezése azonban Csehszlovákia belügye. Gianni De Michelist a többi között arról kérdezték az újságírók: elképzelhető-e, hogy a távolabbi jövőben Albániát is bevonják az együttműködés rendszerébe. Az olasz külügyminiszter azzal válaszolt, hogy a négyes keret nyitott az együttműködésre más országokkal is, s Olaszország érdekelt a kapcsolatok fejlesztésében Albániával. Alois Mock több kérdést is kapott a magyar-osztrák kapcsolatok távlatairól. Az osztrák külügyminiszter értékelése szerint Magyarország és Ausztria kapcsolatai valóban kitűnőek. Ennek példája nyomán Ausztria más országokkal is szívesen együttműködne a kapcsolatépítés gátjainak, korlátainak leépítésében. Budimir Loncsart arról kérdezték: a négyoldalú együttműködés segíti-e a jugoszláviai reformok kibontakozását. A jugoszláv külügyek irányítója ennek kapcsán hangoztatta: országa saját reformcéljait követi, amelynek két fontos összetevője van. Az egyik a gazdasági reform, a másik pedig a politikai pluralizmus létrehozása, a jugoszláv sajátosságoknak megfelelően. Jugoszlávia arra törekszik, hogy a társadalom demokratizálódásával lépésről lépésre közelebb kerüljön a közös európai házhoz. Kérdés hangzott el azzal kapcsolatban is, a külügyminiszterek miként ítélik meg az esetleges német újraegyesítés gondolatát. Horn Gyula véleménye szerint a két német állam kettéosztottságának felszámolása egyszer európai realitássá válik, ez azonban hosszabb folyamat eredménye lesz. (folyt.köv.) 1989. november 11., szombat 20:09
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Megkezdődött a budapesti négyoldalú találkozó (4. rész)
Addig azonban számos feltételt kell még biztosítani. Ilyen például a német békeszerződés megkötése, s nemzetközi garanciák kidolgozása a II. világháború után kialakult a határok sérthetetlenségének szavatolására. Fontos figyelembe venni, hogy ez a kérdés a két nagy katonai politikai rendszer viszonyát is érinti; ugyanakkor a német kérdés rendezése elősegítheti a két katonai tömb egyidejű feloszlatását is. A német kérdés rendezésének egyik fontos feltétele, hogy ne alakuljanak ki Európában ellenőrizhetetlen, destabilizációs folyamatok. x x x Az esti órákban Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke a Parlamentben fogadta a négyoldalú találkozó résztvevőit, majd Németh Miklós miniszterelnök díszvacsorát adott a vendégek tiszteletére. (MTI) 1989. november 11., szombat 20:09
Vissza »