|
|
 |
|
 |
Az Európa Tanács - Európáért (2.rész)
|
Az Európa Tanács Nyugat-Európának mintegy eszmei közösségét
testesíti meg, céljanak az európai egység előmozdítását vallja,
munkamódszere pedig olyan európai szerződések (úgynevezett
konvenciók) kidolgozása, amelyhez minden tagja (illetve egyes
esetekben kívülálló is) önként csatlakozhat. Eddig nem kevesebb,
mint 130 konvenciót dolgozott ki a tanács, az emberi jogok
védelmezésétől, a kulturális együttműködéstől a vadonban folyó élet
és a természeti környezet védelméig és a futballhuliganizmus
megfékezéséig.
Az Európa Tanácsnak nincs tízezres alkalmazott-serege, mint az
Európai Közösségnek, hivatalnokainak száma 900, székhelye a
kelet-franciaországi Strasbourg. A konvenciókat a tagállamok
külügyminisztereiből álló miniszteri bizottság fogadja el,
kidolgozásukban, illetve az ,,európai lelkiismeret,, fenntartásában
nagy szerepet játszik a tagállamok parlamentjeinek 177 tagjából álló
,,parlamenti közgyűlése,,. A kelet-európai változásokra e közgyűlés
azzal reagált, hogy ,,különleges meghívotti,, státust hozott létre
Magyarország, Lengyelország, a Szovjetunió és Jugoszlávia számára. A
legutóbbi szeptemberi közgyűlésen már részt is vett - e státusból
következően fel is szólalhatott, de szavazati joggal nem rendelkezik
- a magyar országgyűlés küldöttsége.
Anders Bjorck a Magyarországgal való kapcsolatok szorosabbra
fűzéséről tárgyal majd fővárosunkban, míg a testület menekültügyi
bizottsága a Romániából érkező menekültek helyzetét tanulmányozza
Magyarországon. A kapcsolatok mind szorosabbá válnak, jelezve, hogy
az Európa Tanács az egyik olyan kapu Európában, amely már most egyre
szélesebbre tárul a kibontakozó demokrácia előtt.+++
Baracs Dénes (Brüsszel) MTI-Panoráma
1989. október 29., vasárnap 14:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|