|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (5. rész)
|
A törvényjavaslat ezt ahhoz a feltételhez köti, hogy az állampolgár előzetesen merítse ki az egyéb jogorvoslati lehetőségeket, mert az Alkotmánybíróság nem helyettesítheti más bíróságok funkcióját. Az alkotmánybírósági eljárás jellemzően kérelemre indul. Hivatalból akkor kezdeményezhető, ha az Alkotmánybíróság a jogszabályok és az állami irányítás más jogi eszközeinek a nemzetközi szerződésekkel való ütközését, illetve mulasztásban jelentkező alkotmányellenességet észlel, vagyis ha valamely szerv nem teljesíti jogszabályalkotási kötelezettségét. Ugyancsak hivatalból indítanak eljárást az alkotmány értelmezésével kapcsolatos ügyekben. Mivel a politikai egyeztetések során az Alkotmánybíróság személyi kérdései központi figyelmet kaptak, a miniszter kitért a megállapodások nyomán kialakult elképzelésekre. Elmondta, hogy az alkotmánybírákat az Országgyűlés kétharmados többséggel választaná, a pártok parlamenti csoportjai által kijelölt tagokból álló bizottság javaslata alapján. Az alkotmánybírák kilenc évre kapnak megbízatást, s mégegyszer újraválaszthatók. A 15 tagú testület elnökét és helyettesét a tagok maguk közül választják három évre, s e tisztségeket is újra betöltheti ugyanaz a személy. A javaslat szerint az Alkotmánybíróság megalapításakor - vagyis a mostani ülésszakon - az Országgyűlés a testületnek csak öt tagját választja meg. További ötöt a legközelebbi választásokat követően, az alakuló ülés után két hónapon belül. Újabb öt tagot pedig az Alkotmánybíróság felállítását - 1990. január 1-jét - követő öt éven belül választanak meg. E megoldás politikai célja, hogy a többpárti választások alapján összehívott Országgyűlés is érdemi lehetőséget kapjon e fontos intézmény kialakításában. Kulcsár Kálmán hangoztatta, hogy a közjogi törvényjavaslat-csomag egészét a politikai rendszerváltás, az új politikai kormányzati mechanizmus alkotmányos és törvényes alapjainak, kereteinek garantálása jellemzi. Mint mondta, a jogállam, az alkotmányosság és a jog uralma azonos tartalmat hordoznak, és nélkülözhetetlen elemei a politikai rendszer demokratizálásának. Hangsúlyozta, hogy a kormányzat jelentős lépést tett előre legfontosabb feladatának teljesítésében: az ország békés politikai átmenet felé vezetésében. A kormány jelenleg, s a jövőben is számít a társadalom bizalmára, mert e bizalom nélkül az átmenet még hátralévő, fontos feladatai nem oldhatók meg - mondotta. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 12:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|