|
|
 |
|
 |
A Debreceni Demokratikus Ifjúsági Szövetség állásfoglalása (OS)
|
1989. szeptember 15., péntek - A háromoldalú tárgyalások egyik
fontos kérdése az, hogy kell-e Magyarországnak köztársasági elnök, s
ha kell, milyen formában legyen megválasztva, milyen hatalommal és
hatáskörrel rendelkezzen stb.
Ez a kérdés annyira kiélezett, hogy sokan a háromoldalú
tárgyalások megszakadásának a veszélyét látják, ha nem sikerül benne
megállapodásra jutni. Szövetségünk álláspontja a következő.
Magyarországon jelenleg politikai pluralizmus van. A politikai
pártok, politikai színezetű tömegmozgalmak, társadalmi szervezetek
száma közel 30-ra tehető. A harmadik oldal több szervezete jelezte,
hogy a választásokon jelöltet kíván állítani. A nagyszámú párt
jelenléte a politikai életben azt jelenti, hogy valószínűleg a
szavazatok meg fognak oszlani a pártok és a választási pártként
működő társadalmi szervek, tömegmozgalmak között, nem lesz olyan
politikai erő, amely egymagában képes lenne működőképes kormányt
alakítani. Sőt az is valószínűnek látszik, hogy több pártnak kell
ahhoz koalícióra lépni, hogy az általuk létrehozott kormány
nyugalmas, biztonságot adó többséget tudhasson maga mögött a
Parlamentben.
Azt is tudjuk, a polgári demokráciák gyakorlata mutatja, hogy a
koalíciók felbomolhatnak, s átmenetileg kisebbségi kormányoknak kell
vinniük az ügyeket, valamint időközi választásokat kell kiírni. A
mostani politikai viszonyok nem sejtetik olyan párt létét, amely
jelen pillanatban képes stabil kormányzásra, a gazdasági bajokra
egyik sem tud hosszabb távra tekintő koncepciót felmutatni. Ezért
azt látjuk, hogy szükséges egy olyan hatalmi ág ebben az átmeneti
állapotban, amelyik a pártok egymás közötti harcától függetlenül
stabilan képes egy választási ciklusban fennmaradni, időközi
választások kiírása esetén fel tud kérni ügyvezető kormányokat,
rendelkezik olyan hatáskörrel, amely képes ellensúlyozni a Parlament
esetleges labilitását. Azt is láthatjuk, hogy állampolgáraink még
nem felkészültek arra, hogy különbséget tegyenek egyes pártprogramok
között, ezért inkább választani sem mennek el. Ezt az állítást
alátámasztják az időközi választások tapasztalatai, a csekély
részvételi arány.
Egy köztársasági elnök, azt mindenképpen ki kell kötni, hogy ne
lehessen politikai párt vezető testületében, találkozik a
politikával nem foglalkozó nép rokonszenvével, így a pártokat
bizonyos fajta önmérsékletre inti, ezért önálló hatalmi ág.
(folyt.köv.)
1989. szeptember 15., péntek 16:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Debreceni Demokratikus Ifjúsági Szövetség állásfoglalása (2. rész) (OS)
|
Ez az úgynevezett népszuverenitás elvéből fakadó erő riasztó
lehet a pártok számára, mert hatalmas legitimációs forrást ad az
elnök részére, hiszen az egész nép választja. Ettől véleményünk
szerint nem kell félni, mert ha az elnök jogköre megfelelően ki van
dolgozva, s ez a jogkör csak parlamenti jóváhagyással változtatható
meg, akkor a két hatalmi ág közötti egyensúly biztosított. Ez a
rendszer már két évszázada létezik, nem mi találtuk ki, jól működik,
kidolgozója Montesquieu és a hatalmi ágak egyensúlya megakadályozza
az ellenőrizhetetlen korlátlan hatalomgyakorlást.
A külföldi tőketulajdonosok némi bizonytalansággal, illetve
bizalmatlansággal tekintenek a mai magyarországi belpolitikai
viszonyokra. A tőke csak stabil politikai állapotokat fogad el,
máskülönben olyan befektetési helyet keres, ahol ez biztosítva van.
Álláspontunk az, hogy a köztársasági elnök intézményét megalkotó
törvényt az őszi országgyűlési ülésszakok valamelyikén, a lehető
leghamarabb el kell fogadni, és közvetlen módon, népszavazás útján
az országgyűlési választások előtt meg kell választani egy közepesen
erős, talán a francia mintára működő köztársasági elnököt. (OS)
1989. szeptember 15., péntek 16:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|