|
|
 |
|
 |
- Kádár János életútja - 1. folyt.
|
Nem mondhatnánk, hogy elfeledve halt meg, de mindenesetre
nimbuszától megfosztva. Politikai szerepének meglehetősen merev
kontúrjai elhomályosultak, mintahogy Kádár maga is a homályból
bukkant elő.
A huszas években kitanulta a szerszámgép-lakatosi szakmát, és
belépett a kommunista pártba. "Barna" fedőnév alatt funkcionárius
lett, és hamarosan megismerkedhetett a Horthy-korszak
Magyarországának börtöneivel. Ezekben az években kötött szoros
barátságot Rajk Lászlóval, akinek 20 esztendővel későbbi
kirakatperét és kivégzését már mint felelős politikus élte meg.
Kádár szerepe e sötét tragédiában mindmáig tisztázatlan, csakúgy
néma csend uralkodik abban a kérdésben is, hogy Rákosi börtönében
valóban kínozták-e őt.
Homály fedi annak okát is, hogy Kádár a népfelkelés drámai
napjai után miért hagyta cserben Nagy Imrét, miért minősítette a
kezdetben dicsőséges forradalomnak kikiáltott 1956 októberét, később
sötét és reakciós ellenforradalomnak.
Kádár János egy életen át vakbuzgó katonaként követte a párt
vélt parancsát, tartotta magát a fegyelemhez, bárki is képviselte a
hatalmat. Moszkva nyomásának valamelyes lazulása után sok gyakorlati
leleményességgel kiépítette az egyensúlyt a merev ideológia és a nép
reális létszükséglete között, és - bár katasztrófális eladósodás
árán - utat nyitott egy szerény politikai és gazdasági csoda számára
a létező szocializmus keretein belül, sőt gyakran közvetítő szerepet
töltött be a Nyugat és a Kelet között.
A Gorbacsov-korszak azonban Kádárnak már épp oly kevéssé
biztosított helyet, mint a Sztálin utáni korszak Rákosinak. Kádár
János világképétől a glasznoszty és peresztrojka már igen távol
esett, attól a jelentől, ahol a munkások újra legálisan
sztrájkolhatnak, és ismét hivatalosan megünnepelhetik március
15-ikét. (folyt.)
1989. július 6., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|