|
|
 |
|
 |
Pető Iván az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásairól
|
London, 1989. június 22. (BBC, Panoráma) - Siklós István
beszélget Pető Ivánnal, a Szabad Demokraták Szövetségének tagjával,
aki egyben az Ellenzéki Kerekasztal szóvivője is. Munkatársunk első
kérdése az volt, hogy a tegnapi tárgyalás miként, milyen keretek
között zajlott le.
- Az Ellenzéki Kerekasztal álláspontja az volt kezdetben, és
hosszabb ideig, hogy kétoldalú tárgyalásokra van szükség. Az egyik
oldalon ülnének a hatalom képviselői, az MSZMP, majd az Ellenzéki
Kerekasztal és azok a szervezetek, amelyek a hatalom gyakorlásában
nem államapparátusként, de részt vettek az elmúlt 40 évben, tehát a
Hazafias Népfront, a szakszervezet és mások, amelyeket az MSZMP maga
mellé kíván ültetni.
Hosszabb ideig arról folyt a tárgyalás, hogy egyáltalán milyen
formája legyen az asztalnak. Az MSZMP mindenféle szervezetet az
asztal köré szeretett volna ültetni, kör alakú asztalt képzelt el,
ahol egyenrangúak ezek a szervezetek, egyenként ülnek. Az Ellenzéki
Kerekasztal megítélése szerint az lett volna ebben az MSZMP
pozíciója, hogy mint igazságosztó, az obbjektív igazságot képviselje
az ellenzék, illetve a Münnich Ferenc Társaság és más, hasonló
szervezetek között.
Ezért utasította el az Ellenzéki Kerekasztal ezt a formát.
Röviden összefoglalva a dolgot ezért ragaszkodott a kétoldalú
tárgyalás mellett, de végül is kompromisszumként elfogadta azt, hogy
háromoldalú legyen a tárgyalás: az MSZMP által szorgalmazott,
támogatott szervezetek üljenek a harmadik oldalon, de ne egyenként
jelenjenek ott meg, hanem valamiféle közös álláspontot kelljen
kialakítaniuk. (folyt.)
1989. június 22., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pető Iván az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásairól - 1. folyt.
|
Úgy vélte az Ellenzéki Kerekasztal, hogy tulajdonképpen ebből
inkább előnyök származnak a számára is és nem hátrányok, ha ez a
forma megvalósul. És ez megvalósult. Ez egy korábbi periódus volt,
ez már valamivel több mint egy héttel ezelőtt eldőlt, lezárult, hogy
háromoldalú tárgyalások lesznek.
- Most a legutóbbi ülésről.
- Igen, a legutóbbi ülés, ami tehát tegnap - 21-ikén - volt,
politikai tárgyalásokról és a gazdasági tárgyalásokról hangzottak el
úgynevezett szándéknyilatkozatok. Itt az volt a tét az elmúlt héten,
hogy az MSZMP elfogadja-e a gyakorlatban is az Ellenzéki
Kerekasztalnak - és ebben a kérdésben lényegében hozzá csatlakozott
az úgynevezett harmadik fél is - azt a kívánságát, hogy addig
parlament elé ne kerüljenek törvénytervezetek sarkalatosnak
nevezhető politikai és gazdasági kérdésekben, ameddig ezen a fórumon
meg nem vitatják ezeket a témákat, és egyezségre nem jutnak.
- Most ez meg is történt.
- Az utolsó pillanatban megtörtént. Tegnap ünnepélyesen az MSZMP
képviseletében Pozsgay Imre nyilatkozatban kijelentette, hogy
visszavonták az e hónap végére már napirendre tűzött témákat. Talán
ez nem egészen közérthető, különösen, akik nem Magyarországon
követik az eseményeket, azok számára, de talán itthon sem, hogy
miért volt ez olyan fontos: ha a parlament akár első olvasásban,
akár csak mint koncepciót, valamilyen témát megvitat, akkor az már
köti ezeknek a tárgyalásoknak a lehetőségeit, keretet szab, tehát
tulajdonképpen a tárgyalások tétjét jóval kisebbé teszi. (folyt.)
1989. június 22., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pető Iván az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásairól - 2. folyt.
|
Az Ellenzéki Kerekasztal azért tartotta fontosnak, hogy ez ebben
a formában valósuljon meg, mert azt kellett tapasztalnia, hogy az
MSZMP olyan törvénytervezeteket, illetve pontosabban a kormány olyan
törvénytervezeteket visz a parlament elé, amelyek hosszú távra
megszabhatják a fejleményeket. Megszabhatják, hogyan alakulnak a
tulajdonviszony kérdései Magyarországon. Ez nemcsak a mostani
kormány tevékenységének idejére meghatározott természetesen, hanem a
következő kormányok tevékenységének idejére is. Ilyen probléma az
alkotmányozással, a köztársasági elnökkel, az alkotmánybírósággal
kapcsolatos problematika. Ha ez a parlament határozza meg, hogy
milyen formában és ki lehet milyen hatáskörrel a köztársasági elnök,
akkor az természetesen nem a választásokig meghatározó, hanem
hosszabb távon.
Tehát ezek lesznek azok a témák egyebek között - most nem tudtam
felsorolni -, amelyek a következőkben a tárgyalások napirendjére
kerülnek. Összesen 12 ilyen témát soroltak fel, 6 gazdaságit és 6
politikait a tegnapi megbeszélésen.
- Ezek munkabizottságok elé kerülnek?
- Igen. Úgy néz ki ebben a pillanatban - és hát valószínűleg ez
lesz a realitás -, hogy három szintje van a tárgyalásoknak. Az egyik
a plenáris ülés. Ez a legfelsőbb szint, ami tegnap, illetve tegnap
múlt egy hete, hogy volt. Ez tulajdonképpen protokolláris
megnyilvánulás, ahol szándéknyilatkozatszerűen fogalmazzák meg a
legfőbb szándékaikat a felek. (folyt.)
1989. június 22., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pető Iván az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásairól - 3. folyt.
|
A második szint egy gazdasági, illetve politikai témákkal
foglalkozó bizottság, ahol legfeljebb koordinálásra és talán ha
holtpontra jutnak a tárgyalások, akkor a holtpontról való
elmozdításról folyó tárgyalásokra kerül sor.
A harmadik szint munkabizottságok lennének, ahol már nagyon
konkrét kérdésekről, törvényjavaslatokról esne szó.
Összesen három olyan bizottság, illetve munkabizottság van, ahol
nem konkrétan törvényjavaslathoz, vagy egy törvénybe foglalható
témához kötődnek a tárgyalások. Az egyik ilyen a politikai témák
közül való. Ez a fegyveres erőkhöz kapcsolódik. A politikai
változások fegyveres erővel való befolyásolásának megakadályozásáról
szólnának az itt folyó tárgyalások. Magyarul: a fegyveres erők
depolitizálásának lehetőségeiről. Természetesen itt is a jogi
lehetőségekről elsősorban és gyakorlatiakról is.
- Ez előfeltétele lehet annak, hogy a szabad választások
lebonyolíthatók legyenek?
- Bízunk abban, hogy a szabad választásokig itt nagy előrelépést
lehet tenni. Azt hiszem, mondhatom azt a többiek nevében is, akik az
Ellenzéki Kerekasztalnál ülnek, hogy azért illúziónk nem lehet.
Végül is ez a fegyveres erő, ami Magyarországon jelen van, s
összefonódott a párttal és a politikai rendszerrel, rendeletekkel
vagy intézkedésekkel egyik napról a másikra depolitizálhatók.
Szimbólikus, valóságos lépéseket is lehet tenni, amelyek jelzik
legalábbis azt, hogy az MSZMP ki kíván vonulni a hadseregből,
illetve más fegyveres erőkből, és azokon a kritikus pontokon,
amelyek a közvéleményt nagyon foglalkoztatják, jelentős
változtatásokat tud eszközölni. Ilyen a Munkásőrség kérdése, ilyen a
polgároknál lévő fegyverek, a fegyverviselés szabályozása. (folyt.)
1989. június 22., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pető Iván az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásairól - 4. folyt.
|
Ezekben a kérdésekben - azt hiszem - nagyon egyértelmű lépéseket
lehet tenni. Mondom: a rendőrség, illetve a hadsereg ügyében is sok
minden történhet, de természetesen a választásokig hátralévő időben
azért nem fordulhat meg a jelenlegi helyzet.
- Összevéve: jelentős lépés történt a megoldás felé?
- Igen. Ezt egyértelműen lehet mondani. Azt gondolom, hogy ilyen
jelentős lépés nem történt még. Hiszen a tárgyalások megkezdése
nagyon fontosnak tűnt egy héttel korábban, és sok minden fontos
dolog akkor elhangzott, de ennyire jelentős lépés, mint most az,
hogy az MSZMP leveteti a parlament e hónap végi üléséről azokat a
témákat, amelyek ezen a fórumon megvitatásra kerülnek, ilyen
jelentős lépés talán tavaly május óta nem történt. +++
1989. június 22., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|