|
|
 |
|
 |
Az MSZMP KB ülése (11. rész)
|
Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter - aki
részletesen ismertette a kormányzati elképzeléseket - ugyancsak azt
tartotta: az agrártermelés színvonala döntően hat a falvak életére,
a mezőgazdasági üzemeknek szervesen kell kapcsolódniuk közvetlen
környezetükhöz. Vitaösszefoglalójában Iványi Pál ki is tért arra,
hogy szerinte a falu szociális és kulturális felemelkedésében
szerepet vállalókat különféle elismerés és engedmény illethetné.
Hasonlóképpen gyakori téma volt az érdekképviselet tartalma,
szervezete, formája is. Többen szóvá tették: további vizsgálatok,
egyeztetések szükségesek a TOT és a szerveződő Mezőgazdasági Kamara
tevékenységét, feladatait illetően.
A tulajdonreformnak az agrártermelést szorosan érintő
kérdéseivel is foglalkozott egyebek között Hütter Csaba, kifejtve: a
földforgalmazás felszabadítását tervezik, ezzel megszüntetve olyan
kötöttségeket, amelyek hátrányosan érintették a nagyüzemeket és a
kistermelőket egyaránt. A miniszter szerint ez a lépés mindenképpen
indokolt, még akkor is, ha - mint jól tudja - ezzel szemben
fönntartások mutatkoznak. Romány Pál egyetértett azzal, hogy a
földtulajdon kötöttségeit oldják, de arra figyelmeztetett:
külföldön, például a nagy mezőgazdasági kultúrájú Hollandiában
szakképzettséghez kötik a földhöz jutást. Szabó István, a TOT elnöke
fontosnak tartotta a földmonopólium megszüntetését. Iklódi László
szerint is indokolt biztosítani a jogot a földvásárláshoz vagy
-bérléshez, utóbbi esetben azonban el kell kerülni bizonyos időszak,
évek kötelező előírását, ez ugyanis megrendítheti a bizalmat a
bérleti rendszerben.
Hegedűs Lajos, a hartai Erdei Ferenc Tsz elnöke a mezőgazdaság
állami támogatását szorgalmazta, éppúgy, mint ahogy azt a kormány az
iparvállalatok esetében teszi. Azért is szükség van erre - és ezt
már Hütter Csaba fűzte hozzá -, mivel az agrárágazat jövedelmezősége
aggasztóan alacsonyra süllyedt. A hatékony világpiaci szereplés
csakis akkor biztosítható, ha a mezőgazdasági termelők nem élveznek
kisebb támogatást, mint azok a külföldi gazdák, akiknek termékeivel
a külpiacon találkozik a magyar áru. Hámori Csaba véleménye is az,
hogy kicsi az agrárágazat jövedelmezősége, és nem egyszer tetten
érhető, hogy e területről menekül a tőke. Többen foglalkoztak az
alacsony nyereségszínvonal okaival, s Nagy Gábor, a Debreceni
Tartósítóipari Kombinát vezérigazgatója foglalta össze az
elhangzottakat azzal: a termelőt nem lehet ,,kifizetni,, pusztán
politikai elhatározásokkal, konkrét anyagi támogatás is szükséges.
Nagy Tamás ezzel szemben úgy vélte: nem támogatásra, hanem valóságos
piaci viszonyokra, reális árakra van szükség. (folyt.köv.)
1989. május 29., hétfő 17:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|