|
|
|
|
Az Igazságügyi Minisztérium nyilatkozata (1. rész) (OS)
|
1989. május 12., péntek - Az Ellenzéki Kerekasztal a május 12-i napilapokban állásfoglalást tett közzé az MSZMP KB politikai egyeztető fórum létrehozásával kapcsolatos javaslatáról. Ebben egyebek között a következő szövegrész olvasható: ,,a sajtó már kész törvénytervezetet hoz nyilvánosságra és a politikai vezetés minden eszközzel szorgalmazza a törvénytervezetek parlamenti elfogadtatását.,, Ezzel kapcsolatosan az Igazságügyi Minisztérium a következőket kívánja leszögezni: Ismeretes, hogy hazánkban a törvényelőkészítés évtizedeken át az esetek túlnyomó többségében a nyilvánosság teljes kirekesztésével folyt. Az utóbbi években sor került ugyan egyes törvénytervezetek társadalmi vitájára, ám nem egyszer olyan módon, hogy az alapvető jelentőségű kérdésekben előzetes állásfoglalás született, s azt a társadalmi vita nem befolyásolta. Ez a hibás módszer veszélyeztette a társadalmi viták célját és hitelességét. Az igazságügyi tárca vezetése egyszer s mindenkorra szakított a korábbi gyakorlattal. Úgy ítéli meg, hogy a törvényelőkészítés nem egy tárca belügye, s a magyar közvéleménynek joga van nem csupán figyelemmel kísérni a törvényszerkesztési eljárást, de abba tevőlegesen is bekapcsolódni. A társadalom egyebek között az egyesülési jogról, illetőleg a gyülekezési jogról szóló törvénytervezetek társadalmi vitája kapcsán meggyőződhetett róla, hogy a vita nyomán teljesen átdolgozott, tartalmában és koncepciójában egyaránt nagy mértékbenn átalakított törvényjavaslat került az Országgyűlés elé. A tárca továbbra is élni kíván azzal a lehetőséggel, hogy a törvénytervezeteket már a jogszabályelőkészítés viszonylag korai szakaszában, a tárcaegyeztetés és a Minisztertanács ülésén való megtárgyalás előtt nyilvánosságra hozza. Teszi ezt azért, mert az állampolgároktól és a társadalmi szervezetektől beérkező észrevételek gazdagítják a tervezeteket, segítik a törvényszerkesztő munkát. E tervezetek éppen ezért a legcsekélyebb mértékben sem véglegesek, tartalmuk a későbbi észrevételek, egyeztetések, testületi állásfoglalások nyomán változhat és ténylegesen változik is. A tárca eme gyakorlatát a Minisztertanács is helyesli. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 17:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Igazságügyi Minisztérium nyilatkozata (2. rész) (OS)
|
Minden társadalmi szervezet szuverén joga annak eldöntése, hogy élni kíván-e az észrevételezés és a javaslattétel felkínált lehetőségével, s ezt a törvényelőkészítés melyik szakaszában teszi. Az Igazságügyi Minisztérium nyitott minden jobbító szándékú javaslat vagy bírálat figyelembe vételére. A tárca feladata az, hogy szakmai szempontból korrekt, színvonalas törvénytervezeteket dolgozzon ki, amelyek tárgyalási alapul szolgálnak mind az állami döntéselőkészítéshez, mind az esetleges politikai egyeztetéshez. Az utóbbi azonban - jellegénél fogva - nem a Minisztérium feladatkörébe tartozik. Az igazságügyminiszternek a jogszabály-előkészítésért - és ezen belül kiemelten a törvényszerkesztésért - való felelősségét és feladatait a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény határozza meg. E törvény azonban nem előzmények nélküli: az igazságügyi tárca ezirányú szerepe mélyen gyökerezik a magyar közjogi hagyományokban, a felelős magyar minisztérium létrehozásáig vezethető vissza, s olyan kiemelkedő egyéniségek neve fémjelzi, mint Szalay László. A róla elnevezett utcában működő épületben ma is felelős munka folyik, amelynek egyik kiemelkedő fontosságú célja a demokratikus jogállam létrehozása. E cél elérése érdekében a Minisztérium továbbra is számít a nemzet felemelkedéséért cselekedni kész minden állampolgár és társadalmi szervezet közreműködésére, s munkáját a nyilvánosság bevonásával, a közvélemény folyamatos ellenőrzése mellett kívánja végezni. (OS)
1989. május 12., péntek 17:54
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|