|
|
 |
|
 |
A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése (5. rész)
|
A Minisztertanács elnöke üdvözölte a közgyűlés résztvevőit.
Előljáróban gratulált a kitüntetett tudóso knak, külön is
köszöntötte Keresztury Dezső akadémikust az Akadémiai Aranyérem
elnyerése alkalmából.
- Országépítő, de most talán jobb kifejezés, hogy országmentő
küzdelmünkben nagyon nehéz szakaszban vagyunk. Túlzás nélkül
állíthatom, hogy páratlan, egyedülálló történelmi szituációba
kerültünk: hallatlanúl súlyos örökséggel - hatalmas adóssággal,
értékválsággal, krónikus társadalmi feszültségekkel - terhelten most
egyszerre kell megoldanunk a piacgazdaság építését és egy valódi
demokráciába való békés átmenetet. Ennek megoldására átvehető
történelmi recept nincs. Egyébként sincs szükségünk olyan receptre,
amelyet külső hatalmak írnak fel számunkra. Ebbe eddig mindig
belebetegedtünk. Most útunkat szabadon választhatjuk. Saját nemzeti
értékeinkre, kulturális hagyományainkra, történelmi utunk
tapasztalatára támaszkodva kell megtalálnunk a magyarság jövőjét
garantáló formációt - mondotta felszólalása bevezető részében.
- Erre az útra csak a tudományos megalapozottság, a politikai
felelősség és a mérlegelő arányérzék mentén találhatunk rá. A
jelszóverseny, a kívánság listák benyujtása, a reformretorika és a
szociális demagógia csak zsákutcába vihet. A stratégiai cél átfogó
társadalmi-gazdasági modernizáció. Ez modellváltást igényel,
amelyben a tudománynak valóban húzó ágazattá kell válnia. A
kormányzat a tudománypolitikai feladatokat ebben a stratégiai
szemléletben értelmezi. E stratégia-szemléletben nyilvánvaló tény és
a jó másfélévtizedes pangás egyértelműen bizonyítja: az 1948 után -
a háborus fenyegetettségre hivatkozva, a sztálinizmus ideológiai
kényszerének nyomása alatt, vitákkal, konfliktusokkal,
feszültségekkel és bizonyos mértékig erőszakkal - bevezetett
szocializmus-modell tartalékai kimerűltek. Ma még van válaszút, de
ha tovább haladunk az eddigi nyomvonalon, végleg zsákutcába kerülünk
- fejtette ki a Minisztertanács elnöke.
A továbbiakban így folytatta: - Napjainkra egyértelműen kiderűlt
e modell alaphibája: elhanyagolja az embert, nem igazán segíti az
alkotó, nagy egyéniségek formálódását és kibontakozását, mert
semmibe veszi az egyének, a kisközösségek motívumait; a termelési
tényezők rövid távu kihasználására épűl és mindezek következtében
nem hordozza magában a megújulás képességét. Erőszakos fenntartása
rombolná a társadalmi viszonyokat, felélné az alkotó energiák
maradékát, részleges javítgatása nem képes megoldani, hanem csak
elmélyítené az alaproblémákat. Ez törvényszerűen társadalmi
ellenállást vált ki, s ez ideológiai-hatalmi kényszerrel nem
fojtható el. (folyt.köv.)
1989. május 8., hétfő 13:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|