|
|
|
|
Japán vélemény a magyar beruházási lehetőségekről (1.rész)
|
Trom András, az MTI ttudósítója jelenti:
Tokió, 1989. március 29. szerda (MTI-tud) - Japán legnagyobb kereskedőháza, a C. Itoh az idén mintegy 20 százalékkal 70 millió dollárra szeretné bővíteni magyar importját. A kereskedőház a magyar-japán keres kedelmi forgalom egyharmadát bonyolította a múlt évben, 58 millió dollár értékű magyar terméket juttatott el a japán felhasználókhoz és a távol-keleti országból származó 23 millió dollár értékú árunak talált gazdát Magyarországon.
Ebben az évben 70 millió dollárra akarja bővíteni importját és ennek megfelelő arányban tervezi kivitelének a növelését is. Nem ilyen kedvező a kép, ha a magyarországi tőkebefektetések, vegyesvállalatok létesítése, a hazai iparszerkezet átalakításában való japán részvétel iránti érdekeltség oldaláról. Aojama Micsija, a C. Itoh cég európai szocialista országokkal foglalkozó osztályának a vezetője ugyanis arra hívta fel az MTI tudósítójának a figyelmét, hogy a külföldi működőtőke vonzását célzó törvények megalkotása nem elegendő. A magyar társasági törvény megfelelőjét már Jugoszláviában, Csehszlovákiában és Bulgáriában is megalkották és napirenden van az elfogadása Lengyelországban is. Arról azonban nem áll rendelkezésre megfelelő információ, mitől lenne egy külföldi vállalatnak éppen az előnyös, ha Magyarországot választaná. Ausztria hasonló jellegű törvényeiről például Japánban mindenkinek rendelkezésére áll a szakinformáció, ráadásul japánul, kiegészítve azzal, hogy milyen speciális földrajzi, adózási és egyéb előnyök származnak abból, ha valaki Ausztriában fekteti be a pénzét. Magyarország esetében - mondják japán részről - nemcsak ezek a megkülönböztető, az egyedi sajátosságokra és az együttműködésben rejlő konkrét előnyökre a figyelmet ráirányító információk hiányoznak, hanem lényegében az áll rendelkezésre, ami a sajtóban megjelenik. Ura Sigeki, a közép-európai térséggel - így Magyarországgal is - az együttműködés hosszabb távú kialakításáért felelős szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a lehetséges új japán partnereknek semmilyen információjuk és ismeretük sincs az európai szocialista országokról, viszont a fejlődő országokról - különösen a térségbeliekről - nagyon könnyen kapják meg az őket érdeklő információt, bármi is legyen az. (folyt.köv.)
1989. március 29., szerda 13:38
|
Vissza »
|
|
Japán vélemény a magyarországi (2.rész)
|
Ezért is sokkal vonzóbbak a japán vállalatok számára például a délkelet-ázsiai fejlődő országok, mint akár a politikai és gazdasági reformok úttörőjének számító Magyarország - mondta el őszinte véleményét a japán szakértő, aki ugyanakkor azt is kifejezésre juttatta, hogy ha a kérdés úgy vetődik fel, melyik kelet-európai országot ajánlják a térséggel az együttműködést kereső japán cégeknek, akkor a választás Magyarországra esik, mint kétségkívül a legliberálisabb gazdaságpolitikával rendelkező szocialista országra. A C. Itoh szakértői arra is felhívták a figyelmet, hogy a szocialista országokban a döntési mechanizmus rendkivül lassú. Ez alól Magyarország sem kivétel. Úgy tűnik, a döntéshozatal igen demokratikus - vélekedett Aojama úr, sőt azzal érvelt, hogy túl sokan kapcsolódnak be egy-egy ügyletbe, már nem lehet tudni, ki a döntéshozó. A Suzuki gépkocsi-együttműködés kérdése például 1985 novembere óta megbeszélés tárgya. Ennyi idő alatt az indiai partnerekkel a Maruti gépkocsigyártási együttműködés már teljesen meg is valósult. Sokkal kisebb volumenű ügyletek esetén is rendkivül elhúzódnak a tárgyalások, amelyek nem teszik vonzóvá a japán termelő-vállalatok számára az ilyen jellegű együttműködést. A vegyesvállalatok létrehozásakor, beruházások esetén pedig minden japán vállalkozót elsősorban az érdekel, hogyan jut a befektetett tőkéjéhez, természetesen devizában. Ebből a szempontból a szocialista országok gyakorlata - beleértve Magyarországét is - elmarad a nyugat-európai lehetőségektől, tehát érthető, ha a japán működőtőke elsősorban ez utóbbi térségbe áramlik. Magyarország akkor válna vonzóvá a japán befektetők számára, ha az így előállított termékek értékesítésére a magyar vállalatok pótlólagos piacot tudnának teremteni és például megoldható lenne kivitelük a Közös Piac országaiba - összegezték véleményüket a C. Itoh japán kereskedőház kelet-európai szakértői. +++
1989. március 29., szerda 13:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|