|
|
 |
|
 |
Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (2. rész)
|
Még napirend előtt Grósz Károly tájékoztatta a Központi
Bizottságot két, közelmúltban folytatott megbeszéléséről.
A főtitkár március 23-24-én a Szovjetunióba látogatott, s a
Mihail Gorbacsovval létrejött, nagyon szívélyes, őszinte, elvtársi
találkozót hasznosnak, eredményesnek ítélte, amely tovább erősítette
a két párt közötti bizalmat és megértést. A tárgyalásokon is
kifejeződött: a Szovjetuniónak érdeke, hogy Magyarország a
szocializmus lehetőségeinek jobb kihasználásával, a stabilitás
megőrzésével, a reformok dinamikus folytatásával oldja meg gondjait,
s a problémákra politikai eszközökkel keressen megoldást. A
Szovjetunióban megértéssel fogadják belpolitikai elképzeléseinket,
közöttük a többpártrendszer kialakítását is, azonban Mihail
Gorbacsov úgy ítélte meg: nem lehet általános és végleges ítéletet
mondani az egy- és a többpártrendszer vonatkozásában. Az a lényeg,
hogy a demokratikus mechanizmusok működjenek, az emberek részt
vegyenek a döntések előkészítésében, azok végrehajtásának
ellenőrzésében, hogy a demokrácia hassa át minden politikai
intézmény tevékenységét. A módszer minden nép, minden párt saját
ügye. Az SZKP KB főtitkára egyetértett azzal, hogy ma a legfontosabb
feladat az MSZMP megszilárditása, egységének és cselekvőképességének
megteremtése. Elmondotta: az SZKP célja az, hogy az átalakítás útját
körültekintően, de határozottan folytassa, más alternatívát nem
látnak.
A találkozón kitűnt: a két párt egyetért a nemzetközi élet fő
kérdéseinek megítélésében; a Varsói Szerződés rendszere
korszerűsítésének, a belső demokratizmus erősítésének
szükségességében. Azonosan itélték meg azt is, hogy a mai viszonyok
között nincs realitása a semlegességnek, de mindkét ország a katonai
tömbök egyidejű felszámolására törekszik.
Mihail Gorbacsov 1956 és 1968 történelmi tapasztalatait elemezve
elmondta: ma maximálisan szavatolni kell, hogy a szocialista
országok belső ügyeinek megoldásánál ne kerüljön sor külső erő
alkalmazására. Hangsúlyozta: a Szovjetunió szövetségese minden, a
KGST reformjára irányuló magyar javaslatnak. Véleménye szerint is a
nemzeti gazdaságok reformján keresztül vezet az út a közösség
korszerűsítéséhez, s a cél intenzív kapcsolódásunk az európai és a
világgazdasági rendszerekhez. A főtitkárok úgy ítélték meg: a
találkozó hozzájárult a két párt közötti kapcsolatok erősítéséhez, s
ez új lehetőségeket nyit az együttműködés fejlesztéséhez más
területeken is. Grósz Károly tájékoztatójában arról is szólt, hogy a
Szovjetunióban ígéretet kapott arra: a magyar szakemberek
kutatásaikhoz betekinthetnek az 1956-os eseményekkel kapcsolatos,
ott őrzött dokumentumokba. (folyt.köv.)
1989. március 29., szerda 12:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|