|
|
 |
|
 |
Józanul mérlegelni az együttműködést Beszélgetés Bíró Gyulával, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság főtitkárával
|
Az elmúlt év végén országos elnökségi ülésen tekintette át a
Magyar-Szovjet Baráti Társaság eddigi tevékenységének eredményeit, s
tárgyalt arról, hogy a dinamikusan változó bel és külpolitikai
helzetben a társaság milyen új feladatokat tűzzön maga elé. Ott
elhangzott beszédében Bíró Gyula főtitkár többek között az említet
változásokra hivatkozva is sürgette a baráti társaságban folyó munka
korszerűsítését.
- A politikai intézményrendszer hazánkban végbement és még most
is tartó reformja nem maradt hatás nélkül a mi mozgalmunkra sem. A
korábbi monolitikus állapot felbomlása arra kényszerít bennünket is,
hogy mind önállóbban gondolkozzunk a magunk dolgáról. Az évzáró
elnökségi ülésre ezért már hónapokkal korábban megkezdtük a
felkészülést találkozók, viták formájában. Ezek tapasztalatait
összegezte az ülés és fogalmazott meg új programot az elkövetkező
időszakra.
- Mi ennek a programnak a lényege?
- Elsősorban az, hogy a mozgalom alapvető céljai változatlanok.
Elődeink 1945-ben azért hozták létre az Magyar-Szovjet Művelődési
Társaságot, mert rendkívüli mértékben megnőtt itthon az érdeklődés a
Szovjetunió iránt. Nem véletlen tehát, hogy a progresszív értelmiség
legjobbjai álltak a mozgalom élére. A társaság díszelnöke
Szentgyörgyi Albert volt, s a tagok között találhattuk Zilahy
Lajost, Bajor Gizit, Major Tamást és sok más neves személyt is. A
névsorból talán nem tűnik ki, de tény, hogy az első időkben
túlsúlyban voltak a társaságban a pártonkívüli tagok. Kiváló
értelmiségiek ma is részt vesznek a mozgalom vezetésében. A változó
politikai, gazdasági helyzetben azonban meg kell találnunk az új
aktualitásokat is. A két ország közötti gazdasági együttműködés
fontosságának felismerése és vállalása mellett sem szabad
elfeledkezni például a világgazdasági realitásokról. Józanul kell
mérlegelnünk az együttműködés értékeit, hiszen a szovjet gazdasági
megrendelések teljesítése körülbelül egymillió embernek ad biztos
megélhetést. Hasonlóan fontosak számunkra a szovjet importanyagok,
termékek, de aligha lehet alulértékelni a szovjet piac jelentőségét.
(folyt.)
1989. február 24., péntek 10:53
|
Vissza »
|
|
Józanul mérlegelni 2.
|
Ugyanakkor igaz, hogy elszámolási nehézségek, a cserearányok nem
kielégítő volta fékezi ezt az együttműködést. Társaságunknak érzésem
szerint e területeken fontos szerepe lehet.
- Milyen lehetőségeket látnak a személyes kapcsolatok
építésében?
- A Szovjetunióban bevezetett utazási könnyítések, a
kishatárforgalom bővítése, új határátkelőhelyek megnyitása
Kárpátalja felé jelezhetik a két nép közötti kapcsolatok javulását.
Kárpátalja számunkra különösen érdekes, mivel e területen hosszú
ideig indokolatlan elzártság volt tapasztalható. Nálunk egyre
nagyobb érdeklődés tapasztalható a Szovjetunió iránt s a társaság a
barátságturizmus keretében pályázatok kiírásával igyekszik pénzügyi
támogatást nyújtani azon tagcsoportjainak, akik a legméltóbbak e
támogatásra, íly módon segítjük utazásukat.
- Ehhez persze pénz kell. Hogyan gazdálkodik az MSZBT? A nehéz
gazdasági helyzetben milyen lehetőségekkel rendelkeznek?
- Lényegesen szerényebbekkel, mint korábban. Az Országgyűlés
jelentős csökkenést szavazott meg a költségvetési szervek
támogatásában. A remélt állami támogatásunk 30 százalékkal csökkent,
s ez érzékenyen érint bennünket, de úgy érzem, hogy munkatervünket
mégis teljesíteni tudjuk. Részben azért is, mert egyes népszerű
kiadványainkból saját bevételre is törekszünk. Úgy látom, hogy a 44
millió forintos állami támogatás ilyenformán fedezni tudja
társaságunk kiadásait, amelyeknek egyébként mintegy 30 százalékát a
barátságturizmus támogatására fordítjuk.
- A tagozódó, artikulálódó magyar társadalomban milyen szerepet
szán magának a társaság?
- Mi tagadás, megszoktunk egyfajta kötődést a meglévő társadalmi
szervekhez, így az MSZMP-hez is. Ezekre a kötődésekre mint alapvető
bázisokra a jövőben is építeni kívánunk. A mozgalmunk azonban
kezdetektől fogva igen sokrétű, sokféle korú, helyzetű, gondolkodású
embert fog össze. Ezért tehát nyitottnak kell lennünk minden új,
velünk rokonszenvező kezdeményezés iránt. Budapesten működik egy
örmény baráti kör, amely ma már a tagcsoportunk. De van litván
baráti kör, sőt Szegeden a Szovjetunióból áttelepültek tömörültek
klubba. Az ilyen kezdeményezéseket mi is szívesen támogatjuk.
- Gyakorlatilag megszűnt az MSZBT monopolhelyzete, hiszen számos
baráti társaság is létrejött már az országban. Például a
Magyar-Kínai Baráti Társaság, vagy a Magyar-Japán Baráti Kör,
amelynek már vidéki tagozata is van. Az ország közelmúltig egyetlen,
s ma is legnagyobb baráti társasága hogyan tekint az újakra?
(folyt.)
1989. február 24., péntek 10:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Józanul mérlegelni 3.
|
- A már többször említett elnökségi ülésen is szóba került az,
hogy megszűnt az MSZBT monopolhelyzete. Valóban megjelentek a
hozzánk hasonló társadalmi formációk is. Az biztos, hogy nem
riválisokként tekintünk rájuk, ennek nem is volna értelme. Az új
társaságok egy nyitottabb bel- és külpolitika természetes
következményei. Úgy gondolom, idővel majd bizonyos működési
tapasztalatok birtokában több ilyen baráti társaság létrejöttével,
helye lehetne valamiféle olyan, a teljes önkéntességen alapuló
társadalmi fórumnak vagy szövetségnek, amilyen például a
Szovjetunióban, Bulgáriában, Mongóliában vagy más országokban
működik. A mai társadalmi politikai helyzetben egy társaság sem
tekintheti magát egyeduralkodónak. Ha van előnyünk a többivel
szemben, akkor az a több évtizedes tapasztalatból fakad. Ezt viszont
szívesen, megosztjuk - ha kérik - másokkal is. (MTI-Press)
1989. február 24., péntek 10:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|