|
|
|
|
Kibővített ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (5. rész)
|
Ezért nem tekinthető gesztusnak, hogy a budapesti pártbizottság foglalkozik az értelmiséghez való viszonyával: ez lényegi törekvésként, a politika alapvető kérdéseként értékelendő. Az öntörvényű mozgás érvényesüléséhez a politika sok oldalát kell átalakítani - állapította meg a KB titkára, majd kifejtette: a pártnak szembe kell néznie azzal az új helyzettel, hogy a politika alakításában való részvétel nemcsak az MSZMP-től függ, az értelmiségnek nem kell feltétlenül valamilyen módon a párthoz kapcsolódnia ahhoz, hogy beleszólhasson az ország politikai sorsába. Ez olyan versenyhelyzetet teremt, ami vonzó az értelmiség számára. A pártnak fel kell készülnie arra, hogy akkor áll mellé az értelmiségnek az a része, amely progresszívnek ítéli az MSZMP törekvéseit, általában vallja a szocializmus eszméit, ha úgy érzi, a pártpolitika alakításán keresztül érdemes beleszólni az ország, a nemzet sorsának intézésébe. Berecz János kiemelte az előterjesztésnek azon megállapítását, hogy az MSZMP ma még szellemi, ideológiai értelemben nem felkészült az általa meghirdetett és vázlatosan megformált történelmi fordulatra. Hozzátette: ha ezt nem ismerjük fel, nem ebből vezetjük le a következő időszak párttevékenységeit, akkor nem jutunk túl a tegnapon, siránkozunk, hogy mi mindent elveszítettünk, s nem tudunk a jövőben együtt menetelni a nemzettel. Kifejtette: hosszabb távra meg kell szokni, hogy nem kormányprogramokat kell kérni, hanem a kormánnyal szembeni követeléseket, elvárásokat kell megfogalmazni, olyanokat, amelyekért a párt kész fellépni, harcolni, s tagjait megvalósításukra biztatni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem egyszerű szemléletváltásra van szükség az értelmiségi politikában, hanem talpára kell azt állítani. A tudás felértékelődése, értékének fel- és elismerése megváltoztatja a különböző társadalmi rétegek helyzetét, a társadalomhoz való viszonyát. Egy jövőre orientált, jövőt hordozó kommunista reformpolitika stratégiáját kell kialakítani - hangsúlyozta. A reformpolitika pedig csak annak lehet sajátja, aki felfordulás nélkül kíván áttérni egyik formáról a másikra. Az értelmiség megbecsülésével kapcsolatban aláhúzta: fontos az anyagiak elismerés, a gesztus, a megbecsülést kifejező szó, de az értékrend kialakítása nem lehetséges az értelmiség nélkül, s a párt számára is létkérdés. Az értelmiség szellemi autonómiájának biztosításáról szólva elmondotta: a 70-es évek végéig számos esetben előfordult, hogy a párttag értelmiség egy része a páncélszekrényeknek ,,termelt,,. (folyt. köv.)
1989. február 6., hétfő 19:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|