|
|
|
|
Megkezdődött a Közalkalmazottak Országos Szakszervezeti Értekezlete (2. rész)
|
Mint mondta, az állami tervezet a fegyveres testületeket, az igazságügyi és a rendészeti szervek dolgozóit kizárja e jog gyakorolhatóságából, az államigazgatásban tevékenykedőket pedig a kormánnyal kötendő külön szabályozás szerint illeti meg ez a jog. Hangsúlyozta: a szakszervezet nem sztrájkpárti, e jogról azonban, mint végső lehetséges eszközről, nem mondhat le. Alapfeltételnek tekinti ugyanis, hogy az e területen dolgozók ne kerüljenek hátrányos helyzetbe, más munkavállalókhoz képest. A főtitkár közölte: a szakszervezet halaszthatatlannak tartja a költségvetési, a bér- és a szociálpolitikai reform mielőbbi kidolgozását és bevezetését. Bővíteni kívánják a tagság közvetlen javát szolgáló anyagi segítségnyújtás formáit, ezért a szociálisan különösen nehéz helyzetben lévők támogatására az idén mintegy négymillió forintos szociális alapot hoznak létre. A főtitkár végezetül kérte az értekezlet résztvevőit: az alapelvek elfogadásával egyidejűleg adjon felhatalmazást a szövetség szervezeti és működési szabályzatát előkészítő bizottság életrehívására azzal, hogy a szabályzat-tervezet legkésőbb ez év áprilisáig készüljön el. A vitában felszólalók kivétel nélkül támogatták a szakszervezet szövetséggé szerveződését. Tagságuk véleményét tolmácsolva hangoztatták a mozgalom egységének fontosságát, azzal, hogy olyan egységet akarnak, amelyet az alapvető célok és a szándékok egysége és nem a formák azonossága jellemez. Fontosnak tartották, hogy az autonóm szerveződések a kölcsönös érdekeltség, illetve a közös érdekek és az azonos előnyök alapján szövetkezzenek, s így hozzák létre a Közszolgálati, Kulturális és Tudományos Dolgozók Szakszervezeti Szövetségét. Az elnevezés körül kisebb vita bontakozott ki, mert többek szerint ez a név nem elég kifejező. Döntés csak szombaton születik. A felszólalók kérték: a szövetség területi középszerveinek létrehozása ne csak lehetőség legyen, azt tegyék kötelezővé. Fontosnak tartották már az induláskor tisztázni a szövetség vagyoni helyzetét, s a kilépés ,,vonzatait,,. A szakmák képviselői valamennyien megemlítették élet- és munkakörülményeik nehézségeit; a Fővárosi Bíróság küldötte például arról beszélt, hogy a jelenlegi körülmények az ítélkezés tekintélyét is megkérdőjelezik. Az egyik felszólaló szerint a szakszervezeteket a múlt hibáiért nem terheli felelősség, mert a döntések meghozatalakor a hatalom birtokosai nem tekintették egyenragú partnernek, tehát nem lehetett a hatalom részese. (folyt.köv.)
1989. január 20., péntek 18:57
|
Vissza »
|
|
Magyar Filmszemle - előzetes
|
1989. január 21., szombat - Huszonnégy ősbemutató, közte öt elsőfilmes jelentkezése, s két korábban betiltott, dobozából most szabaduló alkotás - mindez a közelgő februári filmszemle ígéretes választéka. A 21. alkalommal megrendezendő filmes mustrának ezúttal is a Budapest Kongresszusi Központ ad otthont február 3-8. között.
Nagy várakozás előzi meg a két - ezidáig nem engedélyezett - film nyilvános vetítését. Jeles András Álombrigád című munkáját még 1983-ban forgatta. A kópia hosszú ideig vesztegelt a különböző utómunkálatok fázisaiban, s még a rendező elől is el volt zárva. Maga Jeles András egy interjúban erre utalva megjegyezte: ,,úgy bántak velem, mintha én lennék az utolsó kellemetlen akadály a szocializmus útjában,,. Ugyancsak hat évig várakozott a filmtár mélyén Ember Judit Pócspetri című dokumentumfilmje. A több mint három órás film a Szabolcs-Szatmár megyei községben 1948-ban történt - máig tisztázatlan - tragikus eseményeket térképezi fel, egyúttal megvilágítva az egyik első koncepciós per-sorozat hátterét. A korábbi filmszemléket figyelemmel kísérők már megszokhatták, hogy a seregszemle legerősebb mezőnyét a dokumentumfilmek jelentik. Várhatóan idén sem lesz ez másképp, hiszen - Ember Judit alkotása mellett - dokumentumfilmmel jelentkezik a Böszörményi-Gyarmathy alkotópáros, valamint a korábbi esztendők díjnyertesei, Sára Sándor és a Gulyás testvérek. Már a témaválasztások is érdekes műveket sejtetnek: a Gulyás testvérek Erdélyről készítettek filmszociográfiát, Böszörményi Géza és Gyarmathy Lívia pedig közelmúltunk történelme egyik fehér foltjának felderítésére vállalkozott, megszólaltatva a recski munkatábor egykori foglyait és ÁVH-s rabtartóit. Jancsó Miklós Jézus Krisztus horoszkópja címmel készítette el új filmjét, amelyet a versenyt záró díszelőadáson láthat a közönség. Mészáros Márta Piroska és a farkas meséjét ültette át a filmvászonra, mindezt utópisztikus színezettel töltve, hiszen a mesebeli történet 2000-ben játszódik. (MTI)
1989. január 20., péntek 22:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|