|
|
|
|
Vitairat a jövőről 3.
|
(Ha a jelenlegi ilyen jellegű állami feladatoknak csak egy tizedét adnák át, s a tennivalókat vállaló csoportosulásokat az állam - a mai teljes fenntartással szemben - mondjuk költségeik 50 százalékával támogatná, akkor ez a megoldás a következő öt évben 4-5 milliárdos megtakarításhoz vezetne ) Ezek az intézkedések öt év múltán a két alternatíva költségigénye között, reálértékben körülbelül öt százaléknyi különbséget eredményeznek, és ez nagyon nagy pénz. Az összeg felét elvinné az ifjúság lakáshoz juttatásának finanszírozása. A munkanélküli segélyből magspórolt pénzből a foglalkoztatási programokat lehetne finanszírozni. A nyugdíjrendszerben felszabaduló összeg bizonyos hányada - ésszerűbben felhasználva - visszakerülne a rendszerbe, részben pedig a családi-pótlék rendszer fejlesztését szolgálná. A nem túl nagy összegű maradékkal pedig máris jelentősen támogathatók a humán szolgáltatásokra szakosodó gondozói hálózatok, a hátrányos helyzetben élők körülményeit könnyítő speciális programok, amelyek megteremtése és finanszírozása egyébként is a második alternatíva jellegzetes törekvése. alc. Politikai bátorság és szaktudás Ez a koncepció azért is kockázatos, mert feltételezi a gazdasági folyamatok - s e folyamatokat vezérlő szabályozás - gyökeres megváltoztatását. Máskülönben miért is építene az egyébként logikus alapelvre, hogy tudniillik a gazdaság és a szociálpolitika között nincs merev választóvonal. Vagyis a szociálpolitika eredményessége - és egyáltalán működőképessége - nem önmagában, hanem szélesebb értelemben vett társadalmi-gazdasági feltételrendszerben bontakozhat ki. És kockázatos e koncepció azért is, mert - az iménti feltétel hiányában - semmi eredményt nem garantálhat, viszont megvalósításának legelső aprócska lépései is esetleg társadalmi méretű áldozatokkal járhatnak. Megfontolandó, hogy míg az első variáció - a maga szüntelen és kényszerű kompenzációs jellegével - egyértelműen inflációgerjesztő hatású, addig a második koncepció inflációs hatása lényegesen kisebb és a társadalom nagy többsége számára már csak azért is elfogadhatóbbnak látszik. Látszana... Ha a gazdaságpolitika és a mindenkori gazdaságirányítás, a szociálpolitika és az ehhez kapcsolódó gyakorlat végre képes lenne a nagy rendszerekben való gondolkodásra, az ehhez igazodó rendszerszemléletű szervezőmunkára és a mindebből szükségképpen következő praktikus cselekvésre. (folyt.)
1989. április 6., csütörtök 11:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|