Rendszerváltás és az MTI

	Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (4. rész)
Sarkadi Nagy Barna a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény alapelveiről adott rövid tájékoztatást. Mint mondotta, demokratikus jogállam aligha képzelhető el az emberi szabadságjogok, ezen belül a világnézet szabad megválasztásának törvényi biztosítása nélkül. A jövőben minden tekintetben el kell választani - ám nem elszigetelni - az egyházakat az államtól: az állam ne avatkozzék az egyházak belső ügyeibe, az egyházak pedig ne vállaljanak állami, közhatalmi funkciókat. A jövőben - néhány kivételtől eltekintve - megszünik az előzetes állami véleményezés az egyházi tisztségek betöltése előtt. Lehetőség lesz az 1951-ben feloszlatott szerzetesrendek újjáalakítására is. A készülő törvény fontos alapelve az egyházak és felekezetek egyenlőségének deklarálása. Változik a jövőben alakuló felekezetekhez való viszony abban is, hogy a jövőben kizárólag állami elismerésről, nem pedig engedélyezésről lehet szó. Ennek feltétele pedig az lesz, hogy a felekezet fogadja el az alkotmányt. Az elismerés - hasonlóan az egyesületekhez - a bírósági bejegyzéssel történik meg. Az elképzelések szerint az egyházak közhasznú tevékenységéhez nyújtott állami támogatás a jövőben nem csökkenhet, sőt inkább növekednie kellene. Az elnökhelyettes kitért arra a március 15-én is hangoztatott követelésre, hogy szünjön meg az Állami Egyházügyi Hivatal. Véleménye szerint a jövőben - a nagyobb önállóság és függetlenség következtében - szélesedik az egyházak tevékenysége. Ez határozza majd meg azokat a feladatokat, amelyek ellátására a kormány megfelelő intézményt hoz létre. Az másodlagos, hogy ennek mi lesz az elnevezése. Major László egy kérdésre válaszolva elmondta: különböző elképzelések vannak arról, hogy az MSZMP-nek meg kell újítania viszonyát a vallásos hívők tömegéhez, bennük szövetségest kell találnia, másrészt a párttagokra vonatkozó korábbi szigorú kötöttséget is oldani kell. Arról még nem született döntés, hogy a párttagság alapvető kritériuma a világnézet, avagy a politikai azonosulás lesz-e a jövőben. Kitért arra, hogy a Pozsgay Imre vezette történelmi albizottság segítségére lehet az állami szerveknek olyan dokumentumok felkutatásában is, amelyek tanulmányozása megkönnyíti az egyházak elleni koncepciós perek felülvizsgálatát. Egy kérdésre válaszolva Major László elmondta, hogy az MSZMP főtitkárának kárpátaljai látogatása nem szerepelt a Politikai Bizottság napirendjén. (MTI) 1989. április 5., szerda 21:26
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »