|
|
|
|
Munkanélküli-segély - Sajtótájékoztató (1. rész)
|
1989. január 5., csütörtök - Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal felmérése szerint jelenleg mintegy 15 ezerre tehető a munkanélküliek száma. A termékszerkezet-váltás felgyorsításával ez többszörösére nőhet. Ezért hozott a Minisztertanács rendeletet a munkanélküli-segély január 1-jei bevezetéséről. A részletes tudnivalókról és az idei foglalkoztatáspolitika legfontosabb kérdéseiről tartottak sajtótájékoztatót csütörtökön az ÁBMH épületében.
Rózsa József, az ÁBMH foglalkoztatáspolitikai és területi főosztályának vezetője elmondta: a munkanélküli-segély összege a dolgozó korábbi átlagkeresetétől és a munkakönyvi bejegyzéstől függ. A ,,munkaviszony megszűnt,, bejegyzés esetén az átlagkereset 70 százaléka, a ,,felmondás a dolgozó részéről,, bejegyzésnél 65 százalék, míg a ,,kilépett,, bejegyzést követően az átlagkereset 60 százaléka jár. Ezek az összegek a 181. naptól kezdve 10 százalékkal csökkennek. Mint minden jövedelem, a munkanélküli-segély után is adózik az állampolgár. A segély összegéről elhangzott: a munkanélküliek túlnyomó többségének jövedelme az adó levonása után is több lesz a létminimumként elismert 3600-3700 forintnál. A munkanélküli-segély három éven belül összesen 365 napra folyósítható. A rendelet ezzel kíván gátat vetni a munkakerülésnek, illetőleg annak, hogy a munkakerülő életmód kifizetődővé váljék. A munkanélküli segély a lakóhely szerinti illetékes munkaközvetítő irodában igényelhető. Szükséges hozzá a személyi igazolvány, a munkakönyv, az utolsó munkáltató által kiállított MIL-lap, az adóigazoló lap, valamint egy olyan munkáltatói igazolás, amely tájékoztatást ad az addigi átlagkeresetről, a munkaviszonyban eltöltött időről, és az esetleges tartási kötelezettségről. Az eddigi tapasztalatok alapján is megállapítható, hogy főként a segédmunkások válnak munkanélkülivé. A vállalatok a jelenleginél lényegesen több szakképzett dolgozót szeretnének foglalkoztatni. A felmérések szerint a vállalatok mintegy 70 ezer szakképzett dolgozót tudnának felvenni. Ezért az átképzésnek különösen nagy a szerepe. Ezzel kapcsolatban a sajtótájékoztatón elhangzott: tavaly 700 millió forintot költöttek a foglalkoztatási alapból munkahelyteremtő beruházásra, és így közel 6 ezer munkahely létesült. (folyt.köv.)
1989. január 5., csütörtök 16:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Munkanélküli-segély - Sajtótájékoztató (2. rész)
|
A foglalkoztatási alap összege az idén 2.4 milliárd forint. Ebből fedezi a költségvetés a munkanélküliek segélyezését, és várhatóan az idén is 700 millió forintot költ munkahely-teremtő beruházásokra. A cél az, hogy ezek a beruházások az eddigieknél is jobban igazodjanak a termékszerkezet-váltáshoz. Ez csak úgy valósítható meg, ha a vállalatok és a népgazdaság foglalkoztatáspolitikai érdekei a korábbiaknál jobban összhangba hozhatók. Ennek érdekében az ÁBMH még az idén egy-egy átképzési, oktatási központot hoz létre Borsod és Baranya megyében. E központokban a Művelődési Minisztériummal és a helyi egyetemekkel, szakmunkásképző intézetekkel együttműködve kizárólag munkanélkülieket képeznek át azokra a szakmákra, amelyeket a vállalatok igényelnek. Az ÁBMH-ban tartott sajtótájékoztatón szó esett arról is, hogy az idén korszerűsíteni kívánják az újrakezdési kölcsön odaítélését. Eddig a maximálisan 300 ezer forint újrakezdési kölcsönt az OTP folyósította az érintetteknek. Az eljárás túl hosszadalmas és bürokratikus volt. Az ÁBMH most körlevéllel fordult a kereskedelmi bankokhoz, és ebben kérte, hogy kapcsolódjanak be a kölcsönök kihelyezésébe. (MTI)
1989. január 5., csütörtök 16:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|