|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottságának ülése
|
1990. február 26., hétfő - Az Országgyűlés társadalombiztosítási
bizottsága hétfő délelőtti ülésén úgy döntött, hogy a munka
folyamatosságának érdekében mégiscsak beterjeszti a Parlament kedden
kezdődő februári ülésszakára a pártok többsége által ellenzett
törvényjavaslatot a társadalombiztosítás önkormányzatáról. A
bizottságot az a megfontolás vezette, hogy ne hagyják veszendőbe
menni az eddigi munkát, a régóta húzódó előkészítés tapasztalatait,
s az új Parlamentnek e kérdésben ne kelljen mindent elölről
kezdenie, legyenek olyan ismeretei, amelyekre a törvényjavasalat
véglegesítésénél támaszkodhat. A bizottság azzal a javaslattal
terjeszti majd be a jogszabálytervezetet, hogy annak csak általános
vitáját folytassa le az Országgyűlés, utána pedig az eddig
megformálódott elképzeléseket bocsássák valódi társadalmi vitára.
Arra is javaslatot tesznek, hogy az ügyrendet úgy módosítsák: az új
Parlamentben már állandó bizottság foglalkozzék a
társadalombiztosítás ügyeivel - a jelenlegi ugyanis ad hoc jelleggel
működik, egyebek között éppen e törvényjavaslat kidolgozására hozták
létre. (MTI)
1990. február 26., hétfő 13:35
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottságának ülése (1.
rész)
|
1990. február 26., hétfő - Az Országgyűlés
társadalombiztosítási ad hoc bizottsága hétfői ülésén úgy
határozott, hogy a munka folyamatosságának érdekében mégiscsak
beterjeszti a Parlament kedden kezdődő februári ülésszakára a
társadalombiztosítás önkormányzatáról szóló törvényjavaslatot, bár
azt a pártok többsége ellenzi. Végleges döntést azonban a bizottság
most nem vár a kérdésben, ezért az előterjesztésük is úgy szól majd,
hogy a jogszabálytervezetnek csak az általános vitáját folytassák
le, utána pedig az eddig megformálódott elképzeléseket bocsássák
valódi társadalmi vitára. A bizottság abból a megfontolásból jutott
erre a döntésre, hogy ne hagyják veszendőbe menni az eddigi munkát,
az eddigi vitákon felhalmozódott tapasztalatokat, s az új
Országgyűlésnek ne kelljen teljesen elölről kezdenie a
társadalombiztosítás irányításáról és szervezeti felépítéséről szóló
törvényjavaslat kidolgozását. Az ülésszakon az ügyrend olyan
módosítására is javaslatot tesznek, hogy az új Parlamentben már
állandó bizottság foglalkozzék a társadalombiztosítás ügyeivel. Így
biztosítottnak látnák a társadalombiztosítás felügyeletét az
átmeneti időben, az önkormányzat felállításáig.
A vitában elhangzott: mindazok az érdekvédelmi szervezetek,
amelyeknek a jelenlegi javaslat szerint biztos helyük lenne a
társadalombiztosítás önkormányzati testületében, a
jogszabálytervezet elfogadását szorgalmazzák, bár némi fenntartásaik
nekik is vannak. Az egészségügyi kerekasztal tagjai pártjaik,
szervezeteik véleményét tolmácsolva viszont a korábbi
megbeszéléseken úgy foglaltak állást, hogy a törvényjavaslat
jelenlegi formájában kiérleletlen, további munkát igényel.
A bizottság Sztrapák Ferenc (Bács-Kiskun m.) képviselő
indítványát tárgyalva döntött arról, hogy kérik a nyugdíjak, a
családi pótlék, valamint a gyes és a gyed további emelését, mert az
inláció már 4,5 százalékkal túlhaladta az év elejei kompenzációnál
figyelembe vett 15 százalékos mértéket. (Az Országgyűlés decemberi
határozata szerint a kompenzáció mértékének újratárgyalása az idén
már akkor is kötelező lenne, ha az áremelkedések üteme csak 2
százalékkal haladná meg az eredetileg figyelembe vett 15
százalékot.) A bizottság a februári ülésszakon felszólítja a
kormányt, hogy az dolgozzon ki alternatívákat a kompenzáció
mértékére, módjára, s azokat a márciusi ülésszakra nyújtsa be.
(folyt.köv.)
1990. február 26., hétfő 17:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottságának ülése (2.
rész)
|
A bizottság álláspontja hosszas vita után vált ilyen általános
feladatmeghatározássá a kormány számára. Több konkrét javaslat is
elhangzott, de utóbb kitünt, hogy a mai pénzszűkében, egy rossz
nyugdíjrendszer mellett nem lehet olyan mértékekben megállapodni,
melyek ne sértenék valamely réteg érdekeit. Sztrapák Ferenc
indítványában arra tett javaslatot, hogy a 10 ezer forintnál
alacsonyabb nyugdíjakat emeljék 300-400 forinttal. Ezt volt aki
azért nem tudta elfogadni, mert túl magasnak találta a kompenzálandó
nyugdíjak felső határát. Mások azt feszegették, hogy a
legalacsonyabb nyugdíjakat legalább a létmininum szintjére kellene
felemelni, de ezt azért nem fogalmazták így meg a bizottság
döntésében, mert ez már szociálpolitikai feladat lenne, s mint
ilyet, nem a társadalombiztosítási alapból kellene finanszírozni.
Mivel a kormány szerint ebben a kérdésben majd csak valamikor a
negyedév végén, a társadalombiztosítási alap idei alakulásának
előrevetített ismeretében lehetne dönteni, az is elhangzott, hogy
addig legalább egyösszegben adjanak valamiféle kompenzálást az
érintetteknek. Többen leszögezték: a kompenzáció megállapításánál
tekintettel kellene lenni a munkában töltött időre is, s ezt, mint
általános elvet, el is fogadták a képviselők, bár figyelmeztették
őket: ahogy változtak az idők során a szabályok, úgy változott az
is, hogy mit ismernek el szolgálati időnek. Jobb megoldás híján
azonban a képviselők kitartottak emellett, mint az egyik figyelembe
veendő irányelvként. Hosszas tanakodás folyt arról is, hogy milyen
forrásokból lehetne biztosítani az emeléshez szükséges pénzt. Végül
is abban maradtak, a kormány feladata az alternatívák kidolgozása.
(MTI)
1990. február 26., hétfő 17:39
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|