Rendszerváltás és az MTI

	Bős-nagymaros
Bős-Nagymaros SZER ------------- München, 1989. május 15. Magyar híradó Örvendezzünk feleim - általában a hálaadó zsoltárok szövege kezdődik így. A nagymarosi építkezés megszakításáról szóló kormányrendelkezést követően is többek ajkáról felröppent a megkönnyebbült halelúja, ami természetesen két szempontból is érthető. Egyrészt - és valószínűleg ez a legfontosabb - legalábbis egy időre abbahagyják az esztelen természetrombolást hazánk egyik legszebb fekvésű vidékén. Másrészt pedig - ami sokaknak legalább ennyire fontos - a nagymarosi építkezés felfüggesztése a civil társadalom egyik legnagyobb győzelmét is jelenti azóta, hogy az önszerveződés folyamata elindult. Ez a döntés a újjászervezett kormány első jelentős döntése volt. Ennek kapcsán merül fel bennem a kérdés: vajon igazi döntés született-e a kormány szombati, soron kívüli ülésén? Gondolkodásra késztet az a tény, hogy a felfüggesztés csupán két hónapi időtartamra szól - ahogy azt a kormány szóvivője mondotta. E két hónap alatt akarják felülvizsgálni a nagymarosi építkezés folytatásának lehetőségét, illetve ez alatt határoznak majd az építkezés esetlegesen végleges leállításáról. Két hónap nem olyan hosszú idő, ha belegondolunk, hogy már az építkezés kezdete óta folynak a különböző irányú, több testület által is megkezdett kutatások, amelyek az erőmű gazdaságosságát, vagy a természeten elkövetett erőszak várható hatását mérlegelik. Mint az köztudott, a Magyar Tudományos Akadémia is beszállt a sorba, elkészítette saját jelentését, amelyben az építkezés leállítását szorgalmazták. Vajon a két hónap alatt születhet-e az akadémiai állásfoglalásnál hitelesebb vélemény? Felmerülhetnek-e olyan új szempontok, amelyek az építkezés folytatását indokolnák? (folyt.) 1989. május 15., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Bős-Nagymaros - 1. folyt.
Ezt a kérdést aztán igennel is megválaszolhatnánk, de ez már túlmutatna az erőmű gazdasági, illetve környzetvédelmi vonatkozásain. Tisztán politikai jellegű szempontokról van ugyanis szó, elsősorban ami az építkezést megelőző nemzetközi szerződéseket illeti. Ausztriával ugyancsak egy gazdasági szerződést kötött a magyar állam, de a másik szerződő fél - Csehszlovákia - máris politikai kérdést csinált a magyar kormány döntéséből. Várható - ahogy azt a külföldi megfigyelők is jelezték -, hogy a csehszlovák kormány idejekorán kifejezésre fogja juttatni rosszallását és a gazdasági kártérítésen túl néhány politikai, ideológiai jellegű kérdésre is választ fog kérni a magyar kormánytól. A Rudé Právo, a párt napilapja máris arról ír, hogy a magyar kormány a közvélemény zsaronálásának engedve hozta meg döntését, amely döntés nem veszi figyelembe Magyarország gazdasági érdekeit. Ez a tény az akadozó KGST együttműködés és a Varsói Szerződésen belül tapasztalható, helyenként az ellenségeskedés határát súroló, ideológiai nézetkülönbségek idején korántsem lebecsülendő nehézségek forrása lehet. Tehát minden további nélkül elképzelhető, hogy a magyar kormány - mérlegelvén ezeket a veszélyeket - mégis az erőmű építkezésének folytatásáról dönt, ha letelt ez a két hónap. Másfelől az is tény, hogy a magyar társadalomban régóta nem gyűlt fel annyi feszültség, annyi ingerültség, mint ma. Néhány hazai lap már robbanásveszélyes helyzetről cikkez, és ezzel bizonyára nem a kedélyek felszítása a célja. Ezzel együtt a párt és a vele még mindig egy hajtószíjjal működő állam a népszerűtlenség soha nem tapasztalt csúcsára jutott. Berzenkednek is a rendpárti kommunisták. (folyt.) 1989. május 15., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Bős-Nagymaros - 2. folyt.
A jövő esztendő a parlamenti választások ideje, és ha az MSZMP tartja magát ígéretéhez, vagy nem próbálja meg a választásokat a saját érdekei által diktált időpontra előrehozni, akkor remélhetően immár demokratikus viszonyok között eljő a megmérettetés napja és ezen a napon az MSZMP akár a rövidebbet is húzhatja. Csakhogy meglehet, hogy a párt mégis a választások előrehozatalán gondolkodik, és ennek fényében a kormány döntése már akár választási előkészület is lehet. Az ellenzék ugyan tiltakozik az idő előtti választások ötlete ellen, de több párt és állami vezető mégsem tartja kizártnak, hogy a magyar polgárokat már akár augusztusban az urnák elé hívják. Ha a két hónap múltával - vagyis július közepén - a kormány vállalva a külpolitikai bonyodalmakat, az erőmű építésének végleges leállítása mellett döntene, meglehet, nagyobb esélyekkel indulhatna az augusztusi választásokon, mert immár a hatalom a tét. Igaz, hogy a pártállam eddigi létezése során mérhetetlen csődtömeget halmozott fel; igaz, hogy a mai sanyarú helyzetből kivezető utat sem tudja felvázolni; igaz, hogy generációk sorsát tette kilátástalanná, meddő, adósságtörlesztő robotra ítélve még az unokáinkat is, de a hatalomhoz változatlanul kétségbeesetten ragaszkodik. Persze ez a két hónap haladék is győzelem - a magyar ellenzék, a magára eszmélő magyar társadalom győzelme. De a győzelem mögül is kikunkorodik a veszély, amely az MSZMP legújabb törekvéseiben fenyeget. Az a veszély, hogy a párt hatalmát, egyeduralmát megőrzendő, bár az engedmények útjára lép, de újra a maga képére rendezi be az országot, mint egyfajta alkotmányos, bolsevik monarchiát, amelyben hiába léteznek pártok, független szervezetek, a végső szót továbbra is is a kommunista elit mondja ki. +++ 1989. május 15., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »