|
|
|
|
A független szervezetek felhívásai
|
(Kasza László) München, 1989. május 3. (SZER, Kommentár nélkül) - Már megalakult vagy alakulóban lévő független szervezetek számos felhívása, nyilatkozata látott napvilágot az elmúlt napokban. Kommentár nélkül - ma ezekből olvasunk fel. - Elsőnek azonban a győri független szervezetek közös felhívása: erőszakellenes tüntetésre május 9-ikén a háború befejezésének évfordulója alkalmából. "A Demokratikus Akció Szövetség a II. világháború valamennyi áldozatára emlékező felvonulás, tömeges gyertyagyújtás, közös egyházi és világi emlékező szertartást szervez a háború befejezésének évfordulóján 1989. május 9-én 18.00 órától. Emlékezzünk a történelmi békétlenség áldozataira, mindenki halottaira, tiltakozzunk mindennemű fegyverkezés, fegyveres fenyegetés ellen. Követeljük a békés, egyben fegyvermentes Európa megteremtését. Utasítsuk el minden támadó jellegű hadsereg, minden egyéb fegyveres szervezet fenntartását az önvédelmi fegyverek tartásának lehetőségét. Kérjük a Demokratikus Akció Szövetség szervezeteinek tagjait, a katolikus, evangélikus, református, izraelita egyházak hívőit, valamennyi békére vágyó embert: vegyen részt az emlékező tömegmegmozdulásokon. Kérünk mindenkit: hozzon egy szál gyertyát és égesse azt a Köztemetőben a háború, az erőszak áldozatainak az emlékére. Ne a győzelemre emlékezzünk, hanem a kiszolgáltatott emberekre, áldozatokra. Emlékeztessünk arra, hogy a tragédiák, a pusztítás, a gyilkolás megismétlődhet, de nem szabad, hogy megismétlődjék. Akarjuk a garantált békét! - A rendezvény programja: gyülekezés a Széchenyi téren, ahol a gyülekezés ideje alatt gyászzene szól 17.30-tól. 18.00-kor felvonulás a térről a Szentlélek Templomig. Itt emlékező szertartás, rövid emlékbeszéd 19.15-től 20.00 óráig. Beszédet mond Für Lajos történész, a Magyar Demokrata Fórum tagja. Gyertyagyújtás, néma emlékezés 21.00 óráig. A szervezők kérik a résztvevő szervezetek, magánszemélyeket, hogy a felvonuláson és a tömegrendezvényen nyilvánítsák ki békeóhajukat, valamint, hogy békés módon elutasítanak mindennemű ember elleni erőszakot". - A nyilatkozatot a győri Demokratikus Akció Szövetség írta alá. Ennek szervezetei: a Független Kisgazdapárt és a Magyar Demokrata Fórum győri- szervezetei, a Reflex Környezetvédő Egyesület, és a Fidesz győri szervezete. Még egyszer az időpont: május 9-én a II. világháború befejezésének évfordulója alkalmából kerül sor Győrben erre az erőszakellenes tüntetésre. Gyülekező 18.00-kor a Széchenyi téren. - És most a Kommentár nélkül című műsorunkban még felolvasásra kerülő nyilatkozatok listája: - A független szakszervezetek május elsejei állásfoglalása. - A TDDSZ választmányának levele az Országgyűlés elnökéhez. - A Szolidaritás Szakszervezeti Munkás Szövetség felhívása. - A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének felhívása. - Általános és középiskolai történelemtanárok programnyilatkozata. - A Független Jogvédő Szolgálat beszámolója tevékenységéről. - A Környezetvédő Fotósok Stúdiójának nyilatkozata - ez tehát a mai kommentár nélkül című műsorunk programterve. - Elsőnek a független magyar szakszervezetek május elsejei nagygyűlésének állásfoglalását olvassuk fel: "Néhány nap múlva lesz az évfordulója annak, hogy tavaly Magyarországon megalakult a merev szakszervezeti struktúrával négy évtized után elsőként szakító független szakszervezet: a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete. Ami akkor csak az alapítók reménye volt, ma több annál. Nem vagyunk egyedül. Immár nyolc független szakszervezet működik Magyarországon és létrejött az együttműködésüket koordináló testület is: a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája. Alig néhány hete annak, hogy Lengyelországban győzelemre vezetett a Szolidaritás független önkormányzó szakszervezet sokéves harca - törvényes jogainak helyreállításáért. Ma, a munkásmozgalom hagyományos ünnepén első ízben együtt ünnepelhetünk a több millió lengyel dolgozót tömörítő Szolidaritás küldöttével, a független szakszervezetek felszabadult, örömteli majálisán. Örömünk azonban nem lehet teljes mindaddig, amíg a világ sok helyén - így több kelet- és közép-európai országban - nem érvényesülhetnek maradéktalanul az egyetemes emberi jogok - köztük a szakszervezeti szabadságjogok. Éppen ezért nagygyűlésünk csatlakozik az európai szakszervezeti együttműködési konferencia április 28-ikán Bécsben elfogadott határozatához, amelyben a résztvevők: - kifejezték azon reményüket, hogy a társadalmi és gazdaságiproblémák a jövőben a társadalmi együttműködés szellemében oldhatók meg Közép- és Kelet-Európában is - felszólították az összes demokratikus szakszervezetet, és azok nemzetközi szövetségeit, hogy - eddigi szolidaritásukat fenntartva, támogassák a közép- és kelet-európai független szakszervezeteket; - elítélték a szabad szakmai szervezkedés akadályozását - különös tekintettel Csehszlovákiára, Bulgáriára, az NDK-ra és Romániára -, valamint a szabad szakszervezetek aktív szolidaritásáról biztosították a jogaikért ezekben az országokban békés eszközökkel fellépő dolgozókat; - felszólították a csehszlovák kormányt, hogy a bebörtönzött politikai foglyokat azonnal bocsássa szabadon, és tartsa be a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek az egyesülési és szakszervezeti jogokra vonatkozó - általa is ratifikált - egyezményeit - elítélték a német és magyar kisebbség romániai elnyomását, és felszólították Európa kormányait, hogy minden befolyásukat vessék latba a kisebbségek elüldözésének megakadályozására, ugyanakkor tegyenek meg mindent a már elüldözöttek megsegítésére; - felszólították a fejlett ipari országok kormányait, hogy a közép- és kelet-európai országokkal fennálló gazdasági kapcsolataikat a demokrácia és a szakszervezeti szabadságjogok megvalósulásának mértékében fejlesszék; - felkérték a májusban Párizsban összeülő, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Emberi Dimenziói című konferencia résztvevőit, hogy a demokratikus és szakszervezeti pluralizmus jegyében tovább pontosítsák a szakszervezeti szabadság fogalmát" - így a független magyar szakszervezetek május elsejei nagygyűlésének állásfoglalása. , A munka ünnepén egyébként több tízezren aláírták a TDDSZ országos választmánya levelét, amelyet a Magyar Népköztársaság Országgyűlése elnökéhez címeztek. - A szöveg a következő: "Tisztelt Országgyűlés! Növekvő aggodalommal figyeljük a kormány tevékenységét. Egyre inkább nyilvánvaló, hogy a kormány kapkod, átgondolatlan intézkedéseket hoz. Mindent alárendel egy - a pillanatnyi költségvetési egyensúly megőrzését szolgáló, a költségvetési bevételeket minden eszközzel növelő - gazdaságpolitikának. • A személyi adók burkolt emelése, a gyógyszeráremelés, a vámszigorítások, majd legutóbb az autópálya-használati díj tervezett bevezetése - jól mutatják a voluntarista leirati- kormányzás elképesztően alacsony szakmai színvonalát, valamint azt, hogy döntéseinek hatását a koordinálatlan, széteső kormányzat rendre tévesen becsüli fel. Ez a kormányzási stílus - minden állítás és fogadkozás ellenére - a korábbi évek gyakorlatának a folytatása. A kapkodás mögött világosan kimutatható az évek óta tartó folyamat: az állam épp azokról a területekről vonul ki a reform és a piacosítás jelszavával, amelyek erre a legkevésbé alkalmasak. Egyre kevesebb jut az oktatásra, egészségügyre, kulturális és tudományos célokra, az infrastruktúra fejlesztésére. Eközben tovább folyik a gazdaság - korábban átmeneti eredményeket hozó, de a válságot akkor is csak elmélyítő - kézi vezérlése, a veszteséges ipari nagyvállalatok és mezőgazdasági nagyüzemek támogatása. x Mindezek alapján felkérjük az Országgyűlést, hogy vonja meg bizalmát a jelenlegi kormánytól. Helyezzen hivatalba egy megfelelően képzett emberekből álló új kormányt, amely elődje említett intézkedéseit visszavonja, és végérvényesen felhagy a gazdaság kézi vezérlésével, a pénzek veszteségfinanszírozás és haszontalan nagyberuházások útján történő pocsékolásával. Ennek a kormánynak végre kell hajtania a tovább nem halogatható gazdasági reformokat, és megfelelő összegeket kell juttatnia a klasszikus kormányzati feladatokra - így az infrastruktúra, az egészségügy, a kultúra, az oktatás és a tudomány fejlesztésére" - így a TDDSZ országos választmányának levele, a Magyar Népköztársaság Országgyűlése címére. Mint említettem, ezt a levelet több tízezren írták alá május elsején, a független szervezetek ünnepségén. - Az elmúlt napokban két nyilatkozatot tett közzé a Szolidaritás Szakszervezeti Munkás Szövetség szervezőbizottsága. Az elsőt az ország ipari és mezőgazdasági dolgozóinak címezték: "Saját akaratunkból, és saját valóságos erőnkből független, szabad szakszervezeteket hozunk létre a Szolidaritás részeinként, amelyeknek egyetlen feladata az érdekképviselet és az érdekvédelem. A munkabér a munkaerőnk ára - és ezt az árat fel kell emelni a piac valóságos áraihoz. A nyolcórai munka után járó bér fedezze, a lakáshoz jutás, lakásfenntartás, a gyermeknevelés, az iskoláztatás, az egészségügyi ellátás, a kulturálódás költségeit. Az állami költségvetéstől, független, a szakszervezetek által ellenőrzött társadalombiztosítást, betegbiztosítást, igazságos nyugdíjellátást követelünk. A termelésszervezés radikális átalakítását követeljük, a munkaerő és a munkaidő hatékonyabbá tételéért. Követeljük a termelőüzemek politikamentességét". - Egy másik nyilatkozatot is közzétett a Szolidaritás Szakszervezeti Munkás Szövetség. Ezt a magyar munkásokhoz címezték - itt megadták később azt a címet, amelyen csatlakozni lehet az új szakszervezethez. "Egymás után alakulnak meg a független demokratikus munkás szakszervezetek, amelyek a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetséget alkotják. Ahol dolgoztok: az üzemben, ahol éltek: falun, városon, alakítsatok Ti is a SZOT-tól független, szabad szakszervezeteket, és csatlakozzatok a Szövetséghez, ami egyesíti erőinket a Szolidaritás jegyében - de nem irányít, nem telepszik a szakszervezetek nyakára élősdi, bürokrata sereg formájában. A független szakszervezeteknek joguk van részt venni a vállalatok szakszervezeti életében, joguk van képviselőt delegálni az OFB-be, a VSZB-be érdekeik védelmében. Alakítsunk a magunk számára olyan szakszervezetet, amilyet mi akarunk". Az aláírás: Szolidaritás Szakszervezeti Munkás Szövetség. Ezzel a szövetséggel a következő címen lehet felvenni a kapcsolatot: 1151 Budapest, XV. kerület, Dózsa György út 36. - Megalakult a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. A megalakuláskor a következő nyilatkozatot tették közzé: "Ideiglenes programtervezetünk szükségesnek tartja a közoktatás és a tanárképzés átfogó reformját, az oktatásügy és a közművelődés költségvetési részarányának emelését, a pedagógus-béreknek az inflációt is figyelembevevő folyamatos növelését, az iskolák autonómiáját, a tantestületi döntéshozatal demokratizálását, közös iskolai érdekvédelmi szervezet létrehozását, a tanárok szellemi függetlenségének védelmét, az alternatív mozgalmak iskolai működésének esélyegyelőségét, az iskolák társadalmasítását. A szakszervezetbe való belépés módja: küldje be személyi adatait: név, életkor, levélcím, munkahely neve és címe, esetleg telefonszám - információs központunkba. Ugyanide címezve rózsaszín postai csekken, kérünk még száz forint egyszeri költségtérítést, melyből szervező munkánk kiadásait fedezzük". - Az információs központ címe tehát a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének címe: Általános Iskola Budapest, 1039 Bárczy Géza utca 2. Telefon: 801-509. - A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a következő felhívást bocsátotta ki közvetlenül megalakulása után: "A tanév végének közeledtével sok iskolában kerül napirendre az igazgató megválasztásának kérdése. Az oktatási törvény megfelelő, 10. paragrafusa e tekintetben csak igen általánosan utal az intézmények szakmai és szervezeti önállóságára. Az elmúlt időszak gyakorlata azonban azt bizonyítja, hogy a tantestületeket sokszor megakadályozzák jogaik tényleges gyakorlásában. Az iskolákat évtizedeken keresztül oktatás végrehajtási intézetnek tekintették, így vezetőiket is hivatali, ügyviteli alkalmasság, illetve a felsőbbséghez való lojalitás alapján választották ki. Változó társadalmunk új oktatási-nevelési szemléletet követel. A központi előírások fokozatos leépítésével párhuzamosan kell az egyes intézményeknek szellemi-pedagógiai alkotóműhellyé válniuk. Természetes igény, hogy az alkotóközösség maga választhassa meg irányítóját. A testületeknek biztosítékokat kell kapniuk arra, hogy vezetésük felkészült megfelelő szakmai képzettséggel és tapasztalattal rendelkező pedagógus-szakember kezébe kerül - aki nem az államapparátust kénytelen képviselni velük szemben. Erre pedig csak egy biztosíték lehet: a tájékozottság, a személyes ismeret. Az MSZMP és a SZOT az elmúlt hetekben egyre többet beszél hivatásos apparátusának karcsúsításáról. Azt is hallhattuk, hogy elbocsátott munkatársaiknak e szervezetek képzettségüknek megfelelő állásokat ígértek. Bár szívből üdvözöljük a leépítési törekvéseket, nem titkolhatjuk el aggodalmainkat sem. Korábban többször volt példa arra, minisztériumi átszervezések idején, a járási pártbizottságok megszüntetésekor, hogy zárolták az igazgatói vagy egyetemi oktatói állásokat. Ma sincs úgyszólván semmi védelme a közoktatásnak az apparátusból kikopott káderek inváziója ellen. Mit ér a társadalom a karcsúsítással, ha a volt politikai munkatársak most az oktatási intézményekben folytatják eddigi - fölöslegesnek bizonyult - tevékenységüket? Komolyan kell végre venni a privilégiumok felszámolását. Egyetlen káder sem várhatja el, hogy munkakörének megszüntetése után vezető állásba helyezzék. Az igazgatói megbízatást csak a pedagógia területén végzett munkával, és csak a jövendő munkatársak színe előtt lehet kiérdemelni. Felszólítjuk tehát az oktatási-nevelési intézmények felettes hatóságait: tartózkodjanak attól, hogy pedagógiai hivatásukat nem gyakorló, külső személyekkel próbálják betölteni a megüresedett vezetői székeket. A tantestületeknek pedig javasoljuk: szakmai önállóságuk védelmében ragaszkodjanak jogaikhoz. Csak olyan igazgató kinevezését fogadják el, akinek szakmai hozzáértését, emberi kvalitásait hitelesen meg tudták ítélni, és ennek alapján alkalmasságáról meggyőződtek". - A nyilatkozatot a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének választmánya írta alá. - Felhívást tettek közzé a közelmúltban általános- és középiskolai történelemtanárok is. "Alulírott általános- és középiskolai történelemtanárok meg kívánjuk alapítani a történelemtanárok egyletét. Tömörülésünk célja elsősorban a megingott szakmai tekintély helyreállítása. Ennek érdekében szeretnénk elérni a történelem taníthatóságának megvalósítását: - kellő óraszám biztosítását valamennyi iskolatípus minden évfolyamán; - taníthatóan megírt tankönyveket és segédanyagokat, melyek lehetőleg lépést tartanak a tudományos eredményekkel. Szeretnénk fejleszteni a módszertani kultúrát; - biztosítani a bevált tapasztalatok kicserélést; - megismerkedni a külföldi eredményekkel; - biztosítani kívánjuk a tantárgyunk oktatásában hasznosítható kísérletek közzétételét. Szeretnénk hozzájárulni a nemzeti önismeret kialakulásához; - a történelmi fehér foltok és tabuk eltüntetéséhez; - az egyoldalú érdekek miatti torzítások felszámolásához; - történelmi és politikai ünnepeink megfelelő értékeléséhez; - végső célunk: a magyar történelemtanárok szakmai ismereteinek nemzetközi szintre történő emelése, és a tudományos munka lehetőségének biztosítása mindazok kollégák részére, akik ezt igénylik. - Szeretnénk ha hazánkban minél több tudós-tanár lehetne. Úgy gondoljuk: ezzel a magunk területén részt tudunk vállalni a kibontakozóban lévő társadalmi és politikai reformfolyamatból. Felhívunk minden érdeklődő kollégát: kapcsolódjék be munkánkba". - A történelemtanárok egyletét a következő címen lehet elérni: Miklóssy László, a Deák téri általános iskolában: Budapest, 1052 Sütő utca 1. Már itt felhívják a figyelmet, hogy a történelemtanárok egylete első találkozóját, 1989. május 25-ikén 18 órakor tartja a Deák téri általános iskola dísztermében. - A következő nyilatkozatot a Fiatal Demokraták Szövetségének választmánya, a még akkor működött KISZ Központi Bizottságának Középiskolai és Szakmunkástanulók Tanácsa, valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének választmánya tette közzé és címezte a középiskolák igazgatóinak. - A hatályos oktatási törvény a középfokú iskolai tanuló jogai között sorolja fel, hogy a diák részt vegyen politikai és társadalmi szervezetek munkájában, és ezekben tisztséget töltsön be. Ezek az alapvető emberi jogok ma már a politikai változások következtében számos oktatási intézményben - így szabadabb légkörű középiskolákban is - gyakorolhatóvá váltak. Több esetben azonban előfordult, hogy újonnan alakult szervezetek tagjai - iskolájuk vezetői részéről - hátrányos megkülönböztetést szenvedtek, illetve már a szervezést is megakadályozták, vagy létrejött csoportok működését betiltották. - Alulírott szervezetek tiltakozunk a törvényszegések ellen. Különösen elfogadhatatlannak tartjuk, ha éppen azok korlátozzák jogaik gyakorlásában a fiatalokat, akiknek a jogokat - intézményesen - biztosítaniuk kellene. - Nem csak jogi, hanem pedagógiai szempontból is elfogadhatatlan számunkra ez a magatartás. Milyen eredménnyel nevelhet törvénytiszteletre az az igazgató, aki - ideológiai meggyőződésének érvényesítése érdekében - átlépi a törvényes korlátokat, megrendítve a fiatalokban a jogrendben való bizalmat. Nem feledhetjük el azt sem, hogy az iskola nem csak tantárgyi ismeretekre, hanem felelős közéleti cselekvésre is felkészít. Ennek formáit és normáit is, mint sajátos élettérnek - közvetítenie kell. A politizálást nem kizárni kell a falak közül, hanem sokszínűségét elismerni, garantált feltételeit megteremteni kell. Követeljük tehát, minden középfokú intézmény vezetőitől: tartsák tiszteletben a törvény előírásait és a jogegyenlőséget, és biztosítsák a fiatalok szervezeteinek jogszerű működési feltételeit. Az iskolák felettes hatóságait pedig felszólítjuk, hogy szerezzenek érvényt a törvény betűinek és szellemének egyaránt - az ezt megszegő intézményvezetőket vonják felelősségre. - A nyilatkozatot a Fiatal Demokraták Szövetségének választmánya, az akkor még létező KISZ KB Középiskolai és Szakmunkástanulók Tanácsa, valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének választmánya írta alá. A címzettek pedig a magyar középiskolák igazgatói voltak. Nyilatkozatot tett közzé a Független Jogvédő Szolgálat is. Beszámolt tevékenységéről. Arról, hogy milyen kérdésekben lehet hozzá fordulni, és milyen címen. "A Szegényeket Támogató Alap, a SZETA, éveken át működött a társadalom szolidaritására épülő szociálpolitika jelképeként. A második nyilvánosság nyolcadik éve helyettesíti a független sajtót. Szolgálatunk a jog védelmét kívánja jelképezni egy olyan világban, amelyből hiányzik a törvények uralmának három alapvető biztosítéka: - a következetesen érvényesülő jogalkotói felelősség; - a csak törvényeknek elkötelezett jogszolgáltatás; - és a szabad sajtó. Szolgálatunk célja a segítségnyújtás, de egyúttal a jogsértések dokumentálása is, az egyedi eseten túlmutató tanulságaik feltárása. Munkánk tehát részben a nyilvánosságnak szól. Arra törekszünk, hogy a közvélemény - és kiváltképp a törvényhozók - figyelmét felhívjuk a különféle jogelvek, jogszabályok ellentmondásaira, a jogalkalmazás visszásságaira, és esetenként javaslatokat tegyünk az ellentmondások feloldására. Az alkalmazott jog szemléletes kritikája révén azokban a társadalmi erőfeszítésekben akarunk részt vállalni, amelyeknek közös távlati célja a demokratikus jogállamiság megteremtése. Tevékenységünk egyszerre szűkebb és tágabb körű, mint a gyakorló jogászoké. Hivatalosan nem járhatunk el hozzánk fordulók érdekében, nem vállalhatunk képviseletet, semmilyen vonatkozásban nem helyettesíthetjük tehát az ügyvédeket, a jogsegélyszolgálatokat. Ugyanakkor azonban foglalkozhatunk olyan jogsérelmekkel, amelyek a hatályos jogszabályok alapján nem orvosolhatók, és - a jogvédelem szorosan vett jogi eszközein kívül - igénybe vehetünk más eszközöket is. Szolgálatunk minden intézményi hierarchiától független. Semmiféle hatáskörrel és hatalommal nem rendelkezünk - kivéve a nyílt fellépés és a társadalmi nyilvánosság hatalmát. Háromféle jogsértéssel foglalkozunk elsősorban: 1.) Azokkal az eljárásokkal, amelyek emberi jogokat sértő jogszabályokon alapulnak. 2.) Azokkal az eljárásokkal és intézkedésekkel, amelyekkel szemben az állampolgárnak nincs valóságos jogorvoslati lehetősége. 3.) Azokkal a döntésekkel, amelyek egyes személyeket vagy csoportokat felfogásuk, társadalmi helyzetük, vagy származásuk miatt hoznak hátrányos helyzetbe. - Az alapító felhívás kibocsátása - 1988. április 13-a óta - a Független Jogvédő Szolgálatot háromszáz ügyfél kereste fel. Egy év alatt sikerült: - Emberi jogi szempontból fontos jogterületről dokumentációkat készítenünk. - Ügyfeleinknek alapvető jogi segítséget, tanácsadást, beadványszerkesztést, jogi képviselethez juttatást nyújtanunk, esetenként a jogsértés helyszínén tisztázni a tényállást - mindezzel sok rászoruló embernek a gondján segíteni, enyhíteni. - Nemzetközi emberi jogi szervezetek figyelmét felhívnunk néhány különösen súlyos jogsértésre. - Megakadályoznunk egy politikai elítélt bebörtönzését". - A Független Jogvédő Szolgálat csütörtökön és pénteken délután 17 órától 20 óráig tart félfogadást. Mégpedig a következő címen: 1084 Budapest, Déry Miksa utca 10. II. emelet 10. Telefon: 137-574. - Május elsején megalakult és nyilatkozatot tett közzé a Környezetvédő Fotósok Stúdiója, rövidítve: KFS. Központjuk a Belvárosi Művelődési és Ifjúsági Ház. Budapest, 1056 Molnár utca 9. A nyilatkozat szövege a következő: "A KFS 1985-ben kezdte meg működését. Kezdetben főleg a szűkebb értelemben vett környezetvédelem fotográfiai eszközökkel történő bemutatása volt a célunk. Együttműködve a Duna Körrel, illetve a Nagymaros Bizottsággal 1987-ben végigjártuk és fényképeztük a Szigetközt. Azóta azonban világossá vált előttünk, hogy a társadalmi átrendeződés felgyorsulása folytán, munkásságunk nem szorítkozhat csupán a viszonylag szűk területre. Munkásságunkat kiszélesítve igyekszünk az emberek morális-intellektuális problémáit bemutatni, viseljük a közös felelősséget, közös emberi létünkért, a tágabban értelmezett környezetünkért. Célunk: - Az összes információs csatorna felhasználásával - főleg képi eszközökkel - feltárni és megmutatni az ember és természet lényegét, egymáshoz való viszonyát, a környezet elemeit, nevezetesen: a természet, társadalom, technikai környezet felosztásában; - feltárni és megmutatni a technikai civilizáció terjeszkedését a természet rovására, a nem környezetbarát technológiák természetpusztító hatásait. Ezen keresztül az ember létfeltételeinek folyamatos romlását; - feltárni és megmutatni a pusztuló, a meglévő, illetve a születő természeti-, emberi értékeket. Az ember lelkét veszélyeztető környezeti és társadalmi hatásokat; - gondolatot ébreszteni, mozgósítani a feltárt hibák ellen, a környezettel összhangban lévő teljes emberi élet megvalósítása mellett; - célunk a vizuális kultúra fejlesztése, és az információk szabad áramoltatása". A dátum: Budapest, 1989. május 1. Aláírás: Környezetvédő Fotósok Stúdiója, Belvárosi Művelődési és Ifjúsági Ház - 1056 Budapest, Molnár utca 9. A telefon 175-928. +++
1989. május 3., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|