Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 28.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Kihantolás a 301-es parcellában - a nyilvánosság kizárásával

"A Minisztertanács 1989. januári határozata értelmében március 29-én, szerdán délelőtt 10 órakor megkezdődik a Rákoskeresztúri Köztemető 301-es parcellájában Nagy Imre és mártírtársai, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József jeltelenül elföldelt holttestének kihantolása és azonosítása a családtagok és a Történelmi Igazságtétel Bizottság képviselőinek jelenlétében. A hozzátartozók iránti érzelem és tapintat megkívánja a tömegkommunikációs orgánumok és a nyilvánosság kizárását."
SZER:

Interjú Duray Miklóssal

"A csehszlovákiai magyarellenes nemzetiségi politikának leghagyományosabb célpontját a magyar iskolák alkotják. Ugyanis kezdettől fogva, ahogy megalakult a Csehszlovák Köztársaság a magyar iskolák képezték az elnemzetlenítő, illetve a nemzetiségi képet átváltoztató politika legfontosabb tárgyát. Alig, hogy megalakult a Csehszlovák Köztársaság, a pozsonyi magyar felsőoktatási intézményt, a Szent Erzsébet Tudományegyetemet megszüntették."

Interjú Duray Miklóssal

(Kéri Tamás)
München, 1989. március 28. (SZER) - Kedves hallgatóim, szeretettel
köszöntöm a Szabad Európa Rádió New York-i stúdiójában Duray
Miklóst, akivel eddig csak telefonon volt módom beszélgetni, noha
úgy is, hogy annak hallgatóim hallhatták az eredményét, a
következményét. Duray Miklós mint - valószínűleg hallgatóink azt
jól tudják - a csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő
Bizottságának a szóvivője. Jelen pillanatban az Egyesült
Államokban, itt is Pennsylvania állambeli Indiana Egyetemen
geológusként tevékenykedik.
    
    Kedves Duray Miklós most, hogy személyesen is beszélhetünk
egymással, akkor úgy választjuk meg a témát, ahogy nekünk tetszik,
de nyilvánvaló, hogy az események, a fejlemények odahaza azok, amik
nagymértékben meghatározzák a mondanivalódat. Szlovákiában
közismert az, hogy 40 éves harc folyik egyrészt a magyar iskolák
megszüntetése, másrészt a magyar iskolák megtartásáért. Ebben a
harcban az elmúlt időben, már azóta is, hogy te itt vagy Amerikában
újra fejlemények következtek be. Beszélnél ezekről?
    
    - Hogyne, nagyon szívesen, márcsak azért is, mert az iskolakérdés a
magyar kisebbségnek egyik legfontosabb kérdése, legfontosabb
témája. De ki kell javítanom a megállapításodat, nem is 40 éve
folyik ez a harc, hanem tulajdonképpen 70 éve.
    
    A csehszlovákiai magyarellenes nemzetiségi politikának
leghagyományosabb célpontját a magyar iskolák alkotják. Ugyanis
kezdettől fogva, ahogy megalakult a Csehszlovák Köztársaság a
magyar iskolák képezték az elnemzetlenítő, illetve a nemzetiségi
képet átváltoztató politika legfontosabb tárgyát. Alig, hogy
megalakult a Csehszlovák Köztársaság, a pozsonyi magyar
felsőoktatási intézményt, a Szent Erzsébet Tudományegyetemet
megszüntették.
    
    Hasonló sors érte a magyar iskolák zömét 10 év alatt, 1918 és 28
között annyi magyar iskolát szüntettek meg, hogy körülbelül 30
ezerrel csökkent a magyar diákok száma, magyar tanulók száma, és
rendkívüli nagy probléma volt az elemi, illetve polgári oktatás
utáni, polgári iskolai oktatás utáni magyar nyelvű képzéssel is.
    
    Tulajdonképpen az volt a helyzet, hogy a csehszlovák hatalmi
szervek az iskolákon keresztül igyekeztek elérni azt, amit
egyébként a St. Germain-i szerződés, tehát a kisebbségvédelmi
szerződés miatt nem tehettek volna. Az alapiskolák esetében például
azt próbálták elérni, hogy különböző anyagi juttatásokkal
csalogassák el az elszegényedő magyar szülők gyerekeit a magyar
iskolákból. A Szlovenszka Liga, szlovák nacionalista szervezet
olyan iskolákat alapított a csehszlovák-magyar határ mentén, tehát
Dél-Szlovákia abban a sávjában, ahol a magyarság él, amelyekbe a
gyerekeket, a magyar gyerekeket tulajdonképpen anyagi juttatás
fejébe vonták át a magyar iskolákba. Na most 1945-ben, mikor
Csehszlovákia újjáalakult…
- Mielőtt ezt folytatnád, még hadd tegyem hozzá, hogy most már nem
is bánom, hogy elkövettem ezt a hibát a bevezetőben, mert így
legalább módot adtam arra, hogy a labdát visszadobva a történelmi
háttért megrajzold.
    
    - Igen. 1945-ben, mikor Csehszlovákia újjáalakult a második
világháború után, akkor minden magyar iskolát megszüntettek, 1945
májusában megszűnt az összes magyar iskola és 1949-ig
tulajdonképpen szünetelt a magyar nyelvű oktatás. 1949-ben és 50-
ben nyíltak meg újra a magyar iskolák, ekkor úgy nézett ki, hogy a
magyar iskolaügy reneszánszát kezdi élni. Ugyanis 1950-ben már 609
magyar általános iskola működött ismét Csehszlovákiában, azonban ez
egy nagyon rövid és egy átmeneti korszak volt, mert az 50-es évek
eleje kivételével, amikor az állami politika és a nemzetiségi
politika támogatta a magyar iskolai oktatást amiatt, hogy a magyar
kisebbséget, a magyarságot visszavonja valahogy a társadalmi és a
gazdasági életbe. Ugyanis a 40-es évek második felében a magyarok
ellen elkövetett atrocitások, üldözések miatt a magyarság mindenből
kiábrándult; kiábrándult a demokráciából, kiábrándult a
szocializmusból, kiábrándult a keresztényi erkölcsökből, mindenből.
    
    És az 50-es évek elejének elteltével ismét az a helyzet állt elő,
hogy a magyar iskolákat kezdték megszüntetni. Először csak a
kisiskolákat, mert a körzetesítés következtében némely iskola
megszűnt, de a 60-as évek végétől, tulajdonképpen 1970-től számítva
szinte tudatos rendszerességgel szüntették meg a magyar iskolákat,
és számokban ezt úgy lehet kifejezni, hogy az 1950-es 609-es
létszámhoz képest mára, 1987-re több mint 50 százalékát
megszüntették a magyar iskoláknak, durván 57 százalékát.
    
    - És ez az utolsó adat?
    
    - Ez az utolsó adat, összesen 264 magyar általános iskola működik
Csehszlovákiában. Ennek az a következménye, hogy ma a magyar
nemzetiségű iskolaköteleseknek körülbelül a 30 százaléka már nem
járhat magyar iskolába.
    
    Na most ez az egyik folyamata az iskolák elleni támadásnak, a
magyar iskolák elleni támadásnak, a másik folyamata pedig a magyar
iskolákon folyó anyanyelvű oktatásnak a szűkítése, illetve
felszámolása. Ez tulajdonképpen a 70-es évek közepétől tart. 1978-
ban elkészült egy terv a szlovák Közoktatási Minisztériumban,
miszerint a magyar diákok érvényesülése érdekében a
természettudományi és a szaktantárgyakat az iskolákban szlovákul
kellene oktatni. Szerencsére a mai napig ez nem történt meg, habár
többször próbálkozott a csehszlovák hatalom és az iskolaügyi
hatóság. Legutolsó nagy támadás 1984-ben volt, amikor törvényerőre
akarták emelni ezt a szándékot az általános iskolaügyi törvény
keretében és akkor csaknem tízezer magyar szülő tiltakozott az
ellen, hogy ezt bevezessék. Ennek a nagy tiltakozásnak volt
köszönhető, hogy a szlovák kormány a törvényjavaslatból ezt a
tételt kivette.
    
    - És ez a korszak hozta létre magát a Jogvédő Bizottságot is?
    
    - Igen, a Jogvédő Bizottság is tulajdonképpen emiatt alakult 1978-
ban az iskolák védelme miatt, azonban az évek folyamán egyéb más
kérdéseket is felvállalt, főleg a gazdasági, szociális, társadalmi
diszkriminációnak a kérdéseit tanulmányozta a Jogvédő Bizottság és
a jogsértések ellen tiltakozott.
    
    A Jogvédő Bizottságunk múlt évben, 1988-ban volt 10 éves, ez alatt
az idő alatt a 10 éves munka folyamán csaknem 60 dokumentuma jelent
meg a Jogvédő Bizottságnak, a Jogvédő Bizottság dokumentumainak a
gyűjteménye éppen most került nyomdába, rövidesen meg fog jelenni.
    
    - Arról már nem is tettünk említést, hogy a Jogvédő Bizottság
megalakulása, vagy munkájának aktivizálódása ezzel az iskolaüggyel
kapcsolatban oda vezetett, hogy téged kétszer börtönbe is zártak,
amelyről egyébként a mi rádiónk meglehetősen sokat beszélt, sőt még
ebben a stúdióban is tartottunk műsort, amit te akkor sajnos nem
hallhattál.
    
    - Igen, sajnos nem hallottam, de utólag volt alkalmam hallani
felvételről, hangfelvételekről, és meg vagyok róla győződve, hogy a
csehszlovákiai magyarságnak a túlnyomó többsége ezekből a
rádióadásokból értesült arról, hogy tulajdonképpen mi is történik,
hogyan alakul a saját sorsa, nagyon sokat erről így tudott meg, és
a Jogvédő Bizottságunk tevékenységéről is sok esetben csak így
értesült, és így értesült az én letartóztatásomról, és
szabadulásomról is. Ez valóban a rádió munkatársainak az érdeme is.
    
    - Miklós, visszatérve a logikájára mindannak, amit mondtál, tehát a
szaktárgyak magyar nyelvű oktatásának a megszüntetése a fő vonal
ma?
    
    - Igen, ez ismét felújult. Említetted, hogy mióta tartózkodom itt
az Egyesült Államokban. Mielőtt elutaztunk otthonról múlt év
augusztusában, akkor szereztünk róla tudomást, a Jogvédő
Bizottságunk szerzett róla tudomást, hogy a Csehszlovákiában
készülő általános oktatásügyi reform keretében ismét készülnek
bevezetni ezt a tervet. Több olyan értesülésünk volt járási
iskolaügyi hivatalokból, igazgatói tanácsi ülésekről, elsősorban
szlovák körökből, hogy javasolták, hogy az oktatásügyi reform
keretében az oktatás ésszerűsítése, a tanulók terhelése és
csökkentése érdekében be kellene bevezetni a magyar iskolákban a
szlovák nyelvű oktatást a magyar nyelv és irodalom, történelem,
földrajz kivételével, tehát tulajdonképpen ugyanazt a tervet,
amelyet sikerült többször levétetni a napirendről, ugyanazt a
tervet próbálják most megvalósítani.
    
    - Mi ennek a magyarázata, indoka?
    
    - Mindig más a magyarázat, egyszer az érvényesülés, egyszer a
munkás- és a parasztszármazású gyerekek továbbtanulása, egyszer
pedig az ésszerűsítés. Tehát mindig más és más köntösbe burkolják
ezt az ötletet, és az én meggyőződésem az, hogy ezzel azért
próbálkoznak állandóan, és azért nem adják fel ezt a tervet, mert
arra számít a csehszlovák hatalom, hogy egyszer ő végül annyira
kifárasztja a csehszlovákiai magyar társadalmat, hogy megszűnik
védekezni. Tehát arra a mind fizikai és anyagtulajdonsági
törvényszerűségre támaszkodik, hogy egy anyagot, amit állandóan
fárasztanak, az egyszer megtörik.
    
    Én merem remélni, hogy ez nem sikerül, hiszen a csehszlovákiai
magyarság az elmúlt 70 év folyamán többször tanújelét adta annak,
hogy képes újítani, képes az erejét összeszedni és képes megvédeni
magát, és remélem, hogy ez 1989-ben is sikerülni fog.
    
    - Miért kulcskérdés ebben az iskola ügye?
    
    - Az iskola véleményem szerint azért kulcskérdés, mert az iskola az
egyetlen olyan intézmény, amelyben a magyarság tulajdonképpen
magyarul tanul, magyar tudatot vesz fel intézményesen,
szervezetten, még akkor is, hogyha a magyar történelmet és a magyar
művelődéstörténetet ezekben az iskolákban nem lehet tanítani,
illetve a hivatalos tantervükben ez nem szerepel. Mégis ezek a
magyar közösségek azok, amelyek elsősorban hozzájárulnak ahhoz,
hogy megtartsák a magyar kisebbséget. Ha az iskolát megszüntetik,
akkor megszűnik ez a lehetőség és tulajdonképpen már csak évek,
vagy egy-két évtized kérdése lenne, hogy a felvidéki magyarság
tulajdonképpen darabokra hulljon.
    
    - Tehát az iskolapolitika a célja, a fő célja ilyen szempontból a
magyar kisebbség beolvasztása Szlovákiába.
    
    - Igen, meggyőződésem, hogy a magyar iskolák elleni támadások
elsősorban amiatt vannak, hogy megszüntessék azt az
intézményrendszert és hálózatot, amely a magyarságot elsősorban
összefogja, ugyanis a magyar fiatalságnak a kialakításában
elsődleges szerepe van az iskolának, még akkor is, hogyha gátoltak
a körülmények és gátolják a pedagógusokat is a tevékenységben.
    
    Ennek ellenére olyan sikereket lehet elkönyvelni az elmúlt 40
évben, amelyet az iskola nélkül nem lehetett volna.
    
    - Mit próbáltok meg most csinálni a legújabb roham ellen?
    
    - Jogvédő Bizottságunk már tiltakozott ez ellen még a múlt évben,
múlt év augusztusában kiadtunk egy dokumentumot, amelyben felhívtuk
a magyarság figyelmét és tiltakoztunk az iskolaügyi miniszternél a
készülő oktatásügyi reformnak az ilyen célzatossága ellen, és
Jogvédő Bizottságunk ebben az évben, 1989. február 27-én kiadott
ismételten egy dokumentumot, az ez évi 2-es számú dokumentumát,
amelyben többek között erre is felhívja a figyelmet, hogy ez év
áprilisában készülnek a politikai szervek arra, tehát a pártszervek
arra, hogy ezt a törvénytervezetet, illetve ezt az oktatásügyi
reformot ilyen formában hagyják jóvá, hogy a magyar iskolákat
alapvető lényegükben és létükben veszélyeztessék.
    
    Ez a dokumentum egyébként, ez a februári dokumentum arra is
felhívja a figyelmet és az ellen is tiltakozik, hogy akkor, amikor
a csehszlovák hatalom ilyen szándékokat dédelget, akkor a magyar
politikának egyik vezető személyisége Grósz Károly, amikor Prágában
járt, akkor köszönetet mondott a csehszlovák pártnak a nemzetiségi
politikája miatt. Ezt egyértelműen most is vissza kell utasítani,
mert az ilyen dicséretekkel a magyar politika csak a csehszlovákiai
magyar kisebbség eddigi törekvését és eddigi eredményét ássa alá.
    
    - Úgy látom, hogy a kezedben egy másik dokumentum is van, ami ha
nem is szorosan tartozik ehhez a témához, de valamilyen módon
csatlakozik hozzá. Beszélnél erről is?
    
    - Igen. Nem a témához tartozik, azonban a csehszlovákiai magyarság
aktivitásához tartozik. Ez a csehszlovákiai magyarok memoranduma,
mely 1988-ban jelent meg, tehát a múlt évben, 1988 október 20-ikai
dátummal van keltezve, azonban december 27-ikén lett postára adva a
címzetteknek, a csehszlovák kormánynak és a nemzetgyűlésnek,
valamint a Csehszlovák Távirati Irodának és a magyar sajtó irodának
is.
    
    Ez egy olyan anyag, egy olyan dokumentum, amely arról tanúskodik,
hogy a csehszlovákiai magyarság pontosan tudja azt, hogy mit akar,
mik a követelései, és mi a véleménye a csehszlovák nemzetiségi
politikáról. Értékeli benne az elmúlt 20 évet, az elmúlt 40 évet és
az elmúlt 70 évet és elmondja a követeléseit, és a követeléseinek
egyik legfontosabb pontja az, hogy követeli a nemzetiségi
önigazgatást, amelynek elsősorban az az értelme, hogy a magyar
kisebbség a saját ügyeiben saját maga dönthessen anélkül, hogy a
többségi nemzet által leszavazható lenne. Ez egy nagyon fontos,
rendkívül fontos tényező, mert csak ezzel lehet még egy
demokratikus országban is csak ez védheti meg a kisebbségeket a
hatalmi szándékoktól, ugyanis a demokráciában is leszavazhatóvá
válik a kisebbség, hogyha nem védik a kisebbséget törvények.
    
    A memorandumnak van egy fontos szempontja, mégpedig az, hogy az
elmúlt 43 évben, tehát a második világháború végétől ez az első
olyan társadalmi aktivitás, társadalmi kezdeményezés a
csehszlovákiai magyarság körében, amit függetlenül a hatalomtól és
a hatalom peremén vagy a hatalomba beépült szervektől függetlenül
önmagától hozott létre, és 266 ember írta alá. Ez tulajdonképpen
egy páratlan kezdeményezés és egy páratlan tény, és nagyon jó lenne
a jövőben még ezzel a kérdéssel tovább is foglalkozni, mert megér
egy további riportot is.
    
    - Erre mód lesz annyiban is, hogy ez meg is jelenik, meg is jelent
valahol ugye?
    
    - Megjelent a Hitel 1989 hatos számában, azonban ott nem jelentek
meg az aláírók, az aláírók névsora nem jelent meg és ez nagyon
fontos, hogy mindenki tudja azt, és olvashassa, vagy hallja azt,
hogy kik írták alá ezt a dokumentumot, hogy kik merték vállalni
nevükkel a követeléseket, és kik azok az emberek, akik a
csehszlovákiai magyar társadalomnak a megújulását és megjavulását
és erősödését kívánják.
    
    
- Mint ezek közül egy kimagasló képviselő, kedves Miklós, köszönet
a felvilágosításokért.
    
    - Én is köszönöm, hogy beszélgethettünk erről. +++
    
    


1989. március 28., kedd


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia. - Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg. - Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD