|
|
 |
|
 |
SZOT nagygyűlése
|
München, 1989. február 7. (SZER, Világhíradó) - A SZOT sem
akar tétlen maradni. Ezt mutatja a ma délutáni budapesti
nagygyűlés a MÁV északi járműjavító üzemcsarnokában, ahol a
hivatalos szakszervezetek közölték: nem tartják kötelezőnek magukra
nézve a kormánnyal kötött megállapodások egy részét.
A minimálbérek emelését követelve javasolják, hogy a
legszegényebbek számára - ha másként nem megy - legalább utalványt
adjanak tejre és kenyérre.
Amikor az szegénység ilyen méreteket ölt, időszerű a kérdés: van-e
szükségünk egy 110-130 milliárd forintra becsült új beruházásra?
Nagy András budapesti jelentését olvassuk fel:
- A vitatható, vagy egyértelműen félresikerült nagyberuházások
fatális sorozata után a magyar társadalomnak igen nagy szüksége
lenne már egy biztos megtérülést ígérő közhasznú gazdasági
vállalkozásra.
Azonban keservesen csalódtak azok, akik tegnap este azzal a
reménnyel mentek a Fidesz I. kerületi művelődési házban megtartott
rendezvényére, hogy az 1995-ben Bécsben és Budapesten megnyitandó
közös osztrák-magyar világkiállítást ilyen biztos vállalkozásként
üdvözölhetik majd.
A részletekből, amelyeket Langmár Ferenc Fidesz aktivista elnöklete
mellett a legbeavatottabb személyek, Marjai József volt
miniszterelnök-helyettes, a világkiállítás tervezésére összehívott
tárcaközi bizottság elnöke és Somogyi László volt építésügyi
miniszter ismertetett, az derült ki, hogy a tervezett
világkiállítás jól illeszkedik a kételyekkel, bizonytalanságokkal,
vélt, vagy valóságos hátrányokkal, pazarlással terhes magyar
nagyberuházások sorába.
Nem mintha a fő tervezők érvei minden meggyőző erőt nélkülöznének.
Azt ígérik, az Expo 95-re egyébként is szükséges és hasznos
létesítményeket, utakat, vasutakat, telefonhálózatokat,
szállodákat, parkolóhelyeket építenek meg, vagy újítanak fel.
A rendezvény egyengetné az Európába vezető utunkat és elősegítené
az olyannyira vágyott működő tőke beáramlását.
Az ellenzők - közöttük Schneller István (?) és Miklósi Endre
építészek - ezzel szemben túlzottan költségesnek, gazdaságtalannak
és az ország valós állapotához mérten megalomán mutatványnak
bélyegezték a vállalkozást. Emlékeztettek arra, hogy eddig
valamennyi világkiállítás deficitesnek bizonyult.
Az idegenforgalmi és egyéb 'bevételek nem fogják fedezni a már most
110-130 milliárd forintra becsült kiadásokat, az infrastrukturális
létesítmények pedig még tovább növelik a főváros és az elmaradott
körzetek közötti feszültségeket. Ráadásul éppen olyan időszakban
kellene újabb, nagyarányú kiadásokba bocsátkoznunk, amikor a
felvett hitelek törlesztési terhei a legmagasabbak. +++
1989. február 7., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|